Orbán erős egyéniségétől függ az új kormányszóvivő sikere

„A miniszterelnök nagyon erőteljesen, de egyszerűen és sokat kommunikál, gyakran a kormány nevében és helyette. A fő kérdés ezért az, miként lehet kibontani, értelmezni ezeket az erős világnézeti alapon álló kinyilatkoztatásokat. Andrásnak nem lesz könnyű feladata” – beszélt a szeptember 12-én hivatalba lépett új kormányszóvivő előtt álló kihívásokról a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kormányzati szakember.

A Fidesznek is dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t vezető Giró-Szász András várható kinevezéséről augusztus végén írt a Népszabadság és az Origo, a hírt szeptember 8-án a kormánypártok hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén erősítette meg a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter bejelentette, hogy a teljes kormányzati kommunikációt is átszervezik, a szóvivői feladatok átkerülnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) a Miniszterelnökségre, a kommunikációs munkát munkaügyi kérdésekben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, közbiztonsági kérdésekben pedig Garamvölgyi László, az ORFK volt szóvivője fogja segíteni.

Szijjártó a hajdúszoboszlói frakcióülést követő sajtótájékoztatóján a politológus Giró-Szász kinevezését azzal indokolta, hogy egy olyan szakembert választottak, aki képes a kormányzati döntések elmagyarázására, az egyes lépések mögötti logika bemutatására. A hvg.hu-nak – az ügy bizalmi jellege miatt kizárólag név nélkül – nyilatkozó kommunikációs szakemberek szerint az új struktúrának és feladatoknak sok buktatója van, melyek fő okait a miniszterelnök erős személyiségében kell keresni. (Az Origo szerda este arról írt, hogy Orbán Viktor a kormányülésen keményen megdorgálta az egy hete hivatalba állt stábot, amiért szerinte rosszul kommunikálták a gazdasági tárca bejelentette adóváltozásokat.)

Orbán szürke eminenciása osztja a lapokat

„Péter bizonyos szempontból nagyon jól látja el a feladatát, tökéletesen rá van hangolódva a főnökére. Képes az egyébként is egyszerű, közérthetőségre törekvő orbáni gondolatmenetet tovább egyszerűsíteni, a kulcsszavakat kiemelni. Ezeket ismételgetve mindig kikerüli a félreértelmezés, a túlbonyolítás csapdáját” – mondta egy kormányzati forrás, aki szerint az „elmagyarázás”, a hosszas elemzés akár értelmezési kockázatokat is rejthet magában.

Orbán jobbján: Habony Árpád, a szürkeeminenciás

Facebook

Bár Giró-Szász a kinevezését követően a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszterelnök „körüli” szóvivői feladatokat továbbra is Szijjártó fogja ellátni, több kormányzati és fideszes forrás is azt hangsúlyozta, a kormányzati és a miniszterelnöki kommunikációt nagyon nehéz szétválasztani. „Ez nemcsak a jelenlegi szervezeti átalakulás miatt van így, hanem azért is, mert eddig lényegében Orbán mondta el, hogy mit és miért tesz a kormány, mi a fő csapásirány” – mondta egy kormányzati szakember, utalva arra, hogy a jelentősebb döntéseket rendszerint a miniszterelnök hangolja elő, majd magyarázza el a TV2-s vagy a Kossuth rádiós interjúiban, ráadásul ezt soha nem hivatali „bikkfanyelven” teszi. „Például a rendkívül tudatosan kommunikáló amerikai elnökkel összehasonlítva Orbán gyakrabban szólal meg, így ezekhez újabb és újabb lábjegyzeteket fűzni az ügy túlmagyarázásának is tűnhet, fárasztó lehet” – mondta egy fideszes politikus, aki korábban tagja volt a párt kommunikációs stábjának.

Több kormányzati forrás is ezzel magyarázta, hogy a korábbi szerkezet sem működött – ahogy egy szakember fogalmazott –, „jelentős lemaradással kullogott Orbán mögött”. Felmérések szerint míg a kormányfő meg tudta őrizni relatív népszerűségét, a kabinet nagyon sokat veszített. (Bár a Medián szeptemberi felmérése szerint a miniszterelnök népszerűsége jelentősen csökkent, még mindig ő a legnépszerűbb politikus, és 8 százalékos előnyben van a kabinet kedveltségéhez képest: a kormány népszerűsége 30 százalék alá zuhant.)

Információink szerint az új felállást pont az a Habony Árpád szorgalmazta, aki korábban gondosan ügyelt arra, hogy a miniszterelnöki imidzset ne rontsák a kabinet népszerűtlen intézkedései, és aki az egyszerű, közérthető kommunikáció híve. (Giró-Szász a TV2-nek adott szeptember 12-i interjújában azt mondta, őt egyenesen a miniszterelnök kérte fel a feladatra.) Habony – aki 2002-2003 óta Orbán egyik fő tanácsadója, személyes jóbarátja – információink szerint néhány éve jelent meg a Századvégben, s bár sem az alapítványhoz, sem a gazdaságkutatóhoz nem kötődik formálisan, a cég kapcsolati hálójának egyik meghatározó személyisége. Idén májusig Habony tagja volt az Atticus Investment Zrt. felügyelőbizottságának, melyet a Századvég Zrt.-t 2010. márciusban alapító Heim Péter igazgatósági tagként irányít.

Giró-Szász a hvg.hu-nak a múlt héten azt mondta, 2002 óta baráti viszonyt ápol a miniszterelnök tanácsadójával, fideszes források pedig azt hangsúlyozták, oka van annak, hogy a Századvég a tavalyi kormányváltás óta elemzéseiben kritikátlanul átveszi az orbáni kommunikáció olyan kulcsszavait, mint a „Nemzeti Együttműködés Rendszere”, vagy a „fülkeforradalom”.

„Árpi most olyan területre tévedt, ami nem biztos, hogy a profiljába vág. Ő az állandó offenzív, háborús politika híve, kérdés, tud-e majd higgadtan elemezni mellette Giró-Szász, főleg, hogy ezentúl a miniszterelnökséghez tartozik majd a népszerűtlen intézkedések prezentálása is” – mondta egy kormányzati forrás.

Mikrofonra vágytak a tárcák

Az átszervezéssel és Giró-Szász kinevezésével egy régóta tartó küzdelem is eldőlt Habony és Navracsics Tibor között – állította egymástól függetlenül több fideszes forrás. A Magyar Narancs a három héttel ezelőtti számában meg nem nevezett kormánypárti forrásokra hivatkozva azt állította, a két politikus között korábban állandóak voltak a súrlódások, míg a volt frakcióvezető a második Gyurcsány-ciklus első felében végül kitiltotta Habonyt a képviselőcsoport üléseiről.

Giró-Szász András - lesz-e tere Orbán mellett?

Túry Gergely

„Ironikus, hogy most azt a Giró-Szászt nevezik ki részben Habony hatására, akit fiatal kutatóként még Navracsics fedezett fel az egyetemen” – mondta az egyik kormányzati forrás. Volt olyan fideszes képviselő, aki azt mondta, az átszervezéssel az a koncepció – a KIM-nél összevont központi kormánykommunikáció – bukott meg, melyet még Navracsics szorgalmazott a csúcsminisztériumok kialakításakor tavaly májusban. A mostani átszervezés szerinte a miniszterelnök-helyettes "lefokozása".

Mások viszont úgy vélik, a közigazgatási és igazságügyi miniszter alatt úgy alakították ki a kommunikációs államtitkárságot, hogy az ötletért Navracsics – ahogy egy forrás fogalmazott – „különösebben nem rajongott”, de tudomásul vette, hogy a kormányfőt így akarják megvédeni a népszerűségvesztéstől. Egyes kormányzati források szerint a Habony–Navracsics-konfliktust is túldimenzionálják a Fideszben: összeütközésük egyszeri esemény volt a 2006-os választási vereség után, amikor a frakcióban sokan nehezteltek az akkori kampányt meghatározó pártelnöki tanácsadóra – arról meg szó sincs, hogy az akkori súrlódás határozná meg a mostani átszervezést.

„Rengeteg energiát vitt el feleslegesen a minisztériumokkal való egyezkedés. A kormányalakítást meghatározó központosítási szemléletmód azt nem vette figyelembe, hogy a Fidesz hátországából, önkormányzatoktól, a jobboldali sajtóból érkezett sajtósok mikrofont akarnak maguknak, és fékezni fogják a központot” – véleményezte a korábbi struktúrát egy kormányzati forrás. Az átszervezésnek köszönhetően a minisztériumok ismét önállóan kommunikálhatnak.

Kormányzati források szerint az is gondot okozott a KIM-nek, hogy számos nagyon fontos törvényt egyéni képviselői indítványként vittek be a parlament elé, így azokról részletes kormányzati indoklás, háttéranyag sem állt rendelkezésre, mégis a minisztériumnak kellett kommunikálnia a döntéseket. Ez történt a médiatörvénnyel is, melyet Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők által jegyeztek, de az Európai Bizottság kritikája után a KIM-nek kellett módosítania a már megszavazott jogszabályt.

„A viszonyuk mára rendeződött”

Bár abban eltérőek a vélemények, hogy ki szorgalmazta tavaly a központosítást, abban többen egyetértenek, hogy a kormányzati kommunikáció nem volt igazán „kitalálva”. A Fideszben úgy vélik, a korábbi kormányszóvivőnek, Nagy Annának nem volt meg a szükséges karizmája, nem igazán látta át a döntések indokait, a szükséges politikai háttere sem volt meg a nagyobbik kormánypártban.

Kovács Zoltán - nehezen találta a helyét

Horváth Szabolcs

Információink szerint a tavalyi kormányváltás előtt Kósa Lajos mellett dolgozó Kovács Zoltánt azért nevezték ki kommunikációs államtitkárnak, mert Navracsics környezetében – elsősorban Lánczi Tamás, a miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke (aki információink szerint épp távozik a tárcától) – úgy gondolták, Debrecennek igen jó a sajtója és azt feltételezték, hogy ez neki köszönhető. (Kovács 2006 és 2010 között az önkormányzat kommunikációs tanácsnoka volt.) „Kovács mostanra belejött ugyan, de vidékről jött ember, nincs párthátországa” – mondta egy kormányzati forrás, milyen hátrányokkal indult az államtitkár.

Az egyik, a kommunikációs döntéshozatalra rálátó kormányzati forrás szerint hiba lenne az átszervezést Navracsics bírálataként, lefokozásaként felfogni. „Ő elsősorban a közigazgatás reformjára fókuszál, az az ő igazi szakterülete, nem a kommunikáció. S bár 2010-2011 fordulóján az Ab jogkörének szűkítése, vagy a médiahatóság elnökének jogkörbővítése miatt voltak vitái a miniszterelnökkel, a viszonyuk mára rendeződött.” A neve elhallgatását kérő szakpolitikus szerint az eddigi szervezet több elemét Giró-Szászék is átveszik, így az új kormányszóvivői irodát az a Mikecz Péter fogja igazgatni, aki korábban Kovács Zoltán helyettes államtitkára volt.