Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Több lépést jelentett be a kormány, hogy az szja-rendszer jövő évre tervezett módosítása után ne csökkenjen jelentősen a munkavállalók bére. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten közölte, hogy felgyorsítják az adórendszer átalakítását, azaz egy lépésben vezetik ki a szuperbruttót és az adójóváírást. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a nettó 140 ezer forint alatt keresők rosszul járnak.
Tízpontos javaslatot alkotott a kormány
A szakszervezetekkel történt egyeztetés után Orbán Viktor azt mondta, nem csökkenhet senki fizetése az adórendszer átalakítása miatt. Ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki, amely tíz pontba rendezte az ehhez kapcsolódó lépéseket.
A közleményben végig kitartottak ugyan amellett, hogy egykulcsos családbarát adórendszert vezetnek be, a sorok között mégis az olvasható ki, hogy tulajdonképpen még egy adókulcsot kivetnek, igaz, azt hozzájárulásnak fogják elnevezni.
"A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak 'jövedelemkiegészítést' a fekete- és szürkegazdaságból" - áll a közleményben.
A kompenzációról egyelőre annyit tudni, hogy a bruttó 202 ezer forint felett keresőknek az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást" kell fizetniük mindaddig, amíg az adórendszer változásaival bárki is rosszul jár. Hogy mekkora lesz ez a hozzájárulás, azt nem tudni. Az ebből származó pénz egy alapba kerül, és ebből kompenzálják azokat, akik a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak nyilatkoznak arról, hogy alacsony keresetűek, és ezt nem egészítik ki szürke- vagy feketejövedelemmel.
20 százalékkal emelnék a minimálbért
A közlemény szerint a kormány arra is javaslatot tesz a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT), hogy a minimálbért 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot 108 ezer forintra emeljék. A hvg.hu korábbi cikkében már rámutatott arra, hogy a jelenlegi nettó 60 ezer forintos minimálbért 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az ideihez képest ne csökkenjen a nettó bér jövőre. Ez a lépés nagyjából ennek tesz eleget.
A versenyszférára vonatkozóan a kormány 5 százalékos béremelési ajánlást tesz - írta az NGM. Az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből, ezért az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.
Orbán elismerte, nem hatékony a bérkommandó
Most már tényleg senki nem jár majd rosszul - ígérte a kormányfő a találkozón, amelyen a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, valamint munkaadói érdekképviseletek találkoztak Orbán Viktorral. A megbeszélések után Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a kormányfő elismerte, hogy az egykulcsos adó bevezetése után alkalmazott bérkommandó "nem minden esetben" volt képes elérni, hogy munkavállalók ne járjanak rosszabbul a változásokkal (elsősorban az alacsony keresetű, egyedül élők jövedelme csökkent), de most, a szuperbruttó jövő évi kivezetésekor új eszközt találtak arra, hogy valóban senki ne járjon rosszul.
A megbeszéléseken a kormányfő ígéretet tett arra, hogy a Munka törvénykönyve nagy vitát kiváltott tervezetének eddig beígért változásai megvalósulnak: így deklarált cél, hogy nem csökkenhet a munkavállalók bére az esetleges pótlékváltozások nyomán, érintetlen marad a munkavállalók magánszférája (a tervezet szerint ebbe beleszólhatna a munkaadó), valamint, hogy az indoklás nélküli felmondás esetében továbbra is a munkaadót terhelné a bizonyítási kötelezettség.
Szó volt az érdekegyeztetés új formáiról is; az Országos Érdekegyeztető Tanácsot már tavasszal megszüntette a kormány, Palkovics Imre szerint Orbán Viktor most „stratégiai partnerséget kínált az OÉT helyett, ami szerinte „több mint a semmi”. Arra a kérdésünkre, hogy miért ültek le most külön tárgyalni, amikor szerdán más szakszervezeti szövetségekkel együtt ismét asztalhoz ülnek, Palkovics Imre úgy válaszolt: ezek a tárgyalások „egymásra épülnek”, így akkor is lesz miről egyeztetni.
Ezzel kapcsolatban kerestük Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét is, aki viszont azt mondta, semmit nem tudtak a mai megbeszélésekről, ami már korábban is előfordult. „Mi mindenesetre érdeklődéssel várjuk, hogy mik történtek a mai tárgyalásokon, és természetesen a szerdaiakra is megvan a pontos napirendünk: a legfontosabb kérdés, hogy a jövőben mi lesz a háromoldalú egyeztető tárgyalásokkal; milyen szerepe lesz a munkahelyi érdekegyeztetésben a szakszervezeteknek (a kormány tervezete gyakorlatilag negligálná az érdekképviseleteket, helyettük az Üzemi Tanácsokat hozná helyzetbe); milyen munkaügyi védelem illeti majd meg a jövőben az érdekképviseleti vezetőket, mi lesz a kollektív szerződésekkel.
