Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nemcsak a következőét, hanem a következő tízét" – mondta június közepén Orbán Viktor a Kronen Zeitung osztrák napilapnak. A miniszterelnök az interjúban a januárban hatályba lépő új alaptörvénynek arra az európai fórumokon és az ellenzéki pártok által sokat bírált passzusára utalt, amely kiköti, hogy „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg”.
A hvg.hu kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy az új alkotmány e paragrafusának kibontása egy – a parlament által tavaly elfogadott médiaalkotmány mintájára kidolgozott – külön „adóalkotmány” megalkotását fogja jelenteni, amit a többi sarkaltos törvénnyel együtt ősszel terjesztenek az Országgyűlés elé. Ahogy a többi kétharmados törvényeknek megvannak a kijelölt felelősei, úgy az adóalkotmánynak is megvan az ügygondnoka: a tervezeten személyesen a miniszterelnök dolgozik.
Információink szerint a kormányfő szeretné, ha az adóalkotmány leszögezné, Magyarországon egykulcsos, arányos adórendszer működik. Kormányzati források szerint ebben nagy szükség lesz a miniszterelnök-pártelnök meggyőző erejére, a politikai egyeztetésekre, mert a Fidesz elnökségében és a parlamenti képviselőcsoportban is vitatják, hogy ennek valóban kétharmadosnak kell lennie (lásd keretes írásunkat).
| A miniszterelnök a "végsőkig ragaszkodik" hozzá |
Az egyik adókérdésekkel foglalkozó fideszes szakpolitikus a hvg.hu-nak azt mondta, a frakcióban többen attól tartanak, hogy az egykulcsos adórendszer adótörvénybe illesztésével a saját kezét is megkötné a kabinet. Azzal számolnak ugyanis, a következő ciklusban – esetleg feles parlamenti többséggel – is ők kormányozhatnak, márpedig nem lehet tudni, hogy addig milyen fordulatot vesz a világgazdasági válság. Mások szerint az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s bár lehet, hogy idővel felpörgeti a gazdaságot, egyelőre azt a benyomást kelti a társadalomban, hogy a Fidesz szegényellenes politikát folytat, így nem kéne egy sarkalatos törvénnyel ismét feleleveníteni a róla szóló vitát. Információink szerint az egykulcsos rendszer bevezetése után főleg az egyéni választókerületek képviselői elégedetlenkedtek a frakcióban: arra hivatkoztak, számtalan visszajelzést kaptak a választóiktól, hogy az új adózási szisztéma miatt rosszul jártak, ráadásul a közszolgák bérkompenzációja is hónapokat késett, ami további társadalmi feszültségeket okozott. „Az egykulcsos adó a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájának alapeleme, melyhez a miniszterelnök a végsőkig ragaszkodik, és ezt a képviselőink is jól tudják. Nagy valószínűséggel benne lesz az adóalkotmányban” – valószínűsítette egy kormányzati forrás, hogyan zárul majd a vita a Fideszben. |
„Már előre hallom az érveket”
„A Magyarországról szóló [nemzetközi] jelentésekből kiderül, hogy mindig Magyarországon futja be a legnagyobb cikcakkokat, nem stabil a gazdaságpolitika” – indokolta a TV2-nek adott május 31-ei interjúban Orbán Viktor, miért tartja fontosnak, hogy a közteherviselés szabályait kétharmadossá tegyék. A kormányfő ekkor jelentette be azt is, hogy annyira kiemelt ügynek tartja a kérdés rendezését, hogy a törvényjavaslat megalkotását magára osztotta.
Orbán Viktor - már íródik a törvény
Orbán Viktor Facebook-oldala
A parlamentben a Fidesz és a KDNP által április 18-án megszavazott új alaptörvény 40. cikkelyét az ellenzéki pártok – különösen az LMP és az MSZP – azért bírálták, mert szerintük a következő kormányok kénytelenek lesznek a jelenlegi gazdasági miniszter, Matolcsy György által kijelölt gazdaságpolitikát folytatni. Az ellenzéki erők egyike sem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, ahogy a magánnyugdíjkasszák vagyonának államosítását is kritizálták – az MSZP elnöke, Mesterházy Attila a vonatkozó törvényt megtámadta az Alkotmánybíróságnál.
A közteherviselési törvények kétharmadossá tételét európai képviselők is bírálták az új alkotmányról szóló európai parlamenti vitanapon. Az alaptörvényt véleményező jogi kérdésekkel foglalkozó szaktestület, a Velencei Bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit rendszerint egyszerű többséggel szoktak eldönteni.
Orbán Viktor június elején a TV2-nek azt mondta, számít külföldi és hazai kritikákra: „már előre hallom az érveket, a saját ellenérveimet is természetesen”. Ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíj-, az adó- és költségvetési rendszer néhány alapvető szabályát kétharmadossá tegyék, mert évtizedekre előre stabilizálni akarja a gazdaságpolitikát.
Beékelik az alkotmány és az adótörvények közé
„Az ellenzéki állításokkal ellentétben nem az áfa- vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény lesz kétharmados, hanem beékelünk egy köztes törvényt az alkotmány és pénzügyi tárgyú jogszabályok közé, amely a legfőbb közteherviselési alapelveket fekteti le” – mondta a hvg.hu-nak a sarkalatos törvények előkészítésére rálátó, az ügy bizalmas jellegére hivatkozva neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. A szakember azt állította, bár Orbán Viktornak jogi végzettsége van, a kodifikációt nem ő fogja végezni, a kormányfő csak a politikai egyeztetéseket viszi.
Szavaz a Fidesz-frakció - beadják-e a kulcsot?
MTI
A szakpolitikus szerint az adókedvezményeket, vagy a részletszabályokat felesleges lenne kétharmadossá tenni, egy ilyen törvényt biztosan elmeszelne az Alkotmánybíróság, hiszen az új alaptörvény is leszögezi: csak az alapvető közpénzügyi szabályok lehetnek kétharmadosak.
Információink szerint a Fideszben adóalkotmánynak nevezett kétharmados törvény lényegében egy rövid, paragrafusokba öntött elvi nyilatkozat lesz. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a törvényben helyet kap majd a gyerekek után járó adókedvezmény, és a tervezet leszögezi majd, hogy a nyugdíjrendszer két pilléren nyugszik: az állami alapon és az önkéntes pénztárakon. Az utóbbi passzus lényegében megismételné az alkotmány XIX. cikkelyét, amely leszögezi, hogy "az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő".
Bekerülhet a törvénybe a költségvetés-tervezés néhány alapszabálya is. Az áprilisban elfogadott alaptörvény szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetési törvényt, amelynek következtében az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Az alkotmány azt is kiköti, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, csakis olyan büdzsé készíthető, amely az államadósság csökkentését tartalmazza. A tervezet – az alkotmányhoz hasonlóan – várhatóan az időskori létbiztonságra, a kiszámítható tervezésre, mint állampolgári jogra fog hivatkozni.
