szerző:
Király Dávid

Nem Tarlós István kigolyózása a célja a BÖSZ azon javaslatának, amely sok, ma még fővárosi hatáskört a kerületekhez csoportosítana át – állítja Riz Levente, a kerületi polgármesterek szövetségének elnökségi tagja. A XVII. kerület polgármestere a hvg.hu-nak arról is beszélt: nem esett jól neki, amikor a főpolgármester gittegyletnek nevezte a BÖSZ-t.

Húsz éve azt halljuk, hogy a rendszerváltás decentralizációs lázában létrehozott kétszintű fővárosi közigazgatási rendszer nem hatékony, mert mind a hatáskörök, mind a források szétforgácsolódnak. Ehhez képest a Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) koncepciója tovább gyengítené a fővárost.

Én épp fordítva látom. A főváros éppen attól lesz erősebb, ha a kerületek, és így a kerületekben élők képviselete erősebben érvényesül a központi döntéshozatalban. Induljunk ki az elmúlt két évtizedből: szinte minden kerület több sikert tud felmutatni, mint a főváros húsz év alatt összesen. A BÖSZ pontos, egzakt feladatmegosztást javasol, amely rendet tesz a hatáskörök között. A főváros és a kerületek viszonya egymás mellé rendelt, egyformán helyi önkormányzatok, amelyek az alkotmány szerint egyenlők, nincs hierarchia köztük. A köztük lévő hatásköröket kell tehát újragondolni, de kizárólag egy szempont szerint: hogyan lesz a főváros hatékonyabb, hogyan lesz kevesebb a párhuzamosság, tehetetlenség a rendszerben.

Az általunk felvázolt modellben pontosan meg lehet majd határozni, kinek mi a feladata. Javaslatunkat azért tesszük meg, mert a való életben élünk, közvetlenül látjuk, tapasztaljuk Budapest mindennapi problémáit, amiket meg kell oldani. Egy példa: rögeszmém a közterület-fenntartás. Budapesten egyes főútvonalak egyik oldala kerületi, a másik fővárosi fenntartású. Van, ahol még a járda is a fővárosé. A kerület folyamatosan karbantartja a saját területét, míg a főváros kapacitás, figyelem hiányában, elhanyagolja az övét. A polgár csak azt látja, hogy az egyik rendezett, a másikon térdig ér a fű, beszakad a járda. Természetesen a kerületi önkormányzatot veszi elő, mert azt ismeri, az nem egy elvont, virtuális egység, hanem ott van a szomszéd utcában, egy megállóra tőle. Mi a megoldás? Csinálja az, aki látja a feladatot és képes megoldani.

©

Arra is van példa, hogy az utca egyik oldala az egyik, másik oldala a másik kerülethez tartozik. Nem kell hozzá sem külföldinek, sem vidékinek lenni, hogy például a parkolás esetében zavarba jöjjön az ember.

A belvárosban a parkolás kérdését nagyon egyszerűen lehet kezelni. Egy egységes ügyfélszolgálati rendszerrel, és mindenhol, kölcsönösen elfogadott parkolási kártyákkal vígan lehet működtetni. A BÖSZ azt mondja, hogy a főváros alkossa meg a keretszabályzatot, azaz jelölje ki a parkoló zónákat, határozza meg a parkolási díjakat, a parkolóhelyeket pedig üzemeltessék a kerületek.

Nem lenne még egyszerűbb, hogy ha már a főváros jelöli ki a zónákat és határozza meg a díjakat, akkor az üzemeltetési feladatokat is a főváros lássa el?

Azért nem, mert a kerületi utak mentén lévő parkolóhelyek fenntartása, takarítása, téli síkosságmentesítése a kerületi önkormányzatok feladata. Miből finanszíroznák ezeket a munkákat a kerületek, ha a főváros elvonja a forrásokat?

A főváros viszont épp a parkolási bevételekből fejlesztené a közösségi közlekedést, amely viszont tipikusan fővárosi feladat. Így volt ez az előző városvezetés idején, és ez a terv most is. Ez a pénz viszont nem jelenik meg a fővárosnál, ha az üzemeltetés a kerületeknél lesz.

A közösségi közlekedés szervezését továbbra is fővárosi feladatkörben tartanánk. Tarlós Istvánnak teljesen igaza van abban, hogy a villamossíneket nem lehet 23 felé darabolni, s ugyanígy igaz ez minden hálózatos rendszerre. Ilyen a közműszolgáltatások üzemeltetése: távhő, ivóvíz, csatorna, hulladékkezelés stb. A főváros és a kerületek adórészesedését szabályzó forrásmegosztás során a főváros számára is meg kell teremteni a fedezetet ezekre a feladatokra.

©

Pokorni Zoltán a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: „olyan struktúrát kell létrehozni, ami intézményesíti az együttműködést” a főváros és a kerületek között. Ez mit jelent pontosan?

A 23 kerületi polgármesternek a Fővárosi Közgyűlésben való részvétele például egy intézményes együttműködés. Az elmúlt 20 évben nem alakult ki a főváros és a kerületek között hasonló kapcsolat, Demszky Gábor a lehető legritkábban találkozott a kerületi polgármesterekkel. Ezt szeretnénk most új alapokra helyezni. A Fővárosi Közgyűlés egy nagyon jó együttműködési terep, ahol közösen ki lehet alakítani a fejlesztési elképzeléseket. Mi hozzuk a budapestiek véleményét, hiszen a helyi kerületi polgármesterek vannak közvetlen napi kapcsolatban az itt élő emberekkel. Az új rendszer kiegyensúlyozottabb lesz: a külső kerületeknek korábban gyakran az volt az érzése, hogy Budapest vezetése számára a főváros a Nagykörútig tart, ez egyenlőtlenséghez vezetett. Ezt egy demokratikusabb modell válthatja fel.

Nem az új rendszer intézményesítené inkább az egyenlőtlenségeket? Nem tart attól, hogy ha a közgyűlést nagyrészt a kerületi polgármesterek alkotják, akkor a testület munkája lobbitevékenységgé fog silányodni, ahol alkalmi alkuk alapján dőlnek el fejlesztési kérdések?

Én az aránytalanságot pont a mostani rendszerben látom, amikor öt polgármester bent van a közgyűlésben, 18 viszont nincs. A kérdésben foglalt állítás olyan, mintha azt mondanánk, hogy nem jó, ha a miniszterek ülnek a kormányban, mert lobbizássá silányodik a kormányzás. A politikai döntéshozatal érdekütköztetésről és érdekegyeztetésről szól – akár képviselők végzik, akár polgármesterek, akár miniszterek.

Kerületi képviselők most is ülnek a közgyűlésben.

A listás rendszer nem területi logika alapján épül fel, ők egytől egyig a pártok delegáltjai, a polgármesterek viszont a kerületi polgárokat képviselik elsősorban. Az aránytalanság épp a jelenlegi rendszerben érhető tetten, amikor a közgyűlésben ülő polgármestereknek az érdekérvényesítés terén előnyösebb a helyzetük a többiekkel szemben. Az előző ciklusban én is hasonló helyzetben voltam, ezért ezt személyesen is meg tudom erősíteni.

Ön nem számít arra, hogy a közgyűlésben kisebbségben lévő pártokat képviselő polgármesterek alulmaradnak majd? Leegyszerűsítve: nem lehetséges, hogy ha a közgyűlés fideszes többségű lesz, az ellenzéki vezetésű kerületeknek nem jut majd semmi?

Nem gondolnám, hogy Budapesten bármelyik párt kétharmadot tudna szerezni.

A legtöbb közgyűlési döntéshez elég a feles többség.

Most is van, mindig lesz valamilyen többség. Húsz évig baloldali többség volt, most fideszes többség van. Így működik a demokrácia. De Budapest szociológiai értelemben is összetett város, nem lehet sem jobb-, sem baloldalinak nevezni. Ez együttműködésre kényszeríti a különböző színezetű polgármestereket és várospolitikusokat. Budapest fejlesztését nem pártpolitikai alapon kell meghatározni. Rám 2010 tavaszán és őszén is háromezerrel többen szavaztak, mint a Fidesz-KDNP listájára. Egy kerületben kevésbé számít, hogy a polgármester milyen színezetű.

©

Egy kerületben talán, de a közgyűlésben nagyon is számít a pártpolitikai hovatartozás.

Ha a kerületi polgármesterek is benne lesznek a közgyűlésben, nem csak pártlistás képviselők, szerintem kevésbé fog számítani. Jobban biztos nem.

Mi indokolja a közvetlen főpolgármester-választás megszüntetését?

Több alternatíva van, a BÖSZ egyik mellett sem foglalt állást. Ha szétnézünk Európában, van olyan főváros, ahol közvetlenül választják a főpolgármestert, van, ahol a közgyűlés választja, sőt olyan is, ahol a kormány jelöli ki. Meg kell nézni, melyik modell mellett szól több érv.

Milyen érvek szólnak amellett, hogy a jelenlegi rendszerrel ellentétben a közgyűlés válassza meg a főpolgármestert?

Én ezt alapvetően technikai kérdésnek tartom. Nekem kerületi polgármesterként az a fontos, hogy a kerületben élők szempontjait tudjuk képviselni a fővárosban, a főpolgármesterrel együttműködve. Számomra másodlagos, sőt érdektelen, hogy a főpolgármestert közvetlenül választják-e vagy sem.

Annyira azért nem technikai kérdés, legitimációs szempontból mégsem mindegy, hogy egy főpolgármestert több százezer ember szavaz meg, vagy 34.

Nem az én problémám, hogy egy politikusnak milyen a legitimációja. Engem az érdekel, hogy ne álljanak, hanem haladjanak az ügyek. Ilyen és olyan rendszer is van Nyugat-Európában, egyik sem kizárólagosan jó, és egyik sem vezetett még a demokrácia válságához. Ez a kérdés azoknak fontos, akiket csak a hatalom érdekel, nem a város. Először Demszky Gábort is a képviselő-testület választotta meg 1990-ben. Egyébként pedig rögzítsünk néhány tényt: 2014-ig Tarlós István a főpolgármester és senki sem tudja, kik lesznek 2014-től kerületi polgármesterek. A jogszabályt majd eldönti a parlament, a választást pedig a nép.

Lehet európai példákat keresni, csak minek. 21 éve Budapesten is működik egy önkormányzati rendszer, mi értelme van ezen változtatni?

Fogalmazzunk finoman. Budapest 21 éve nem volt túl sikeres. Csődközeli helyzetben van. Nekem ez elég indoknak látszik a változtatásra. A konkrét kérdés kapcsán csak ismételni tudom magam: nekem másodlagos, indifferens. Több alternatíva él, erre a kérdésre a törvény tavasszal választ fog adni.

Ön azt mondja, hogy a főváros csődközeli helyzetben van. Egy új, államkincstári adatokra épülő felmérés szerint a főváros eladósodottsága 58 százalékos. Ha ezt csődközeli helyzetnek tartja, minek nevezné az V., a VII. és a XII. kerület helyzetét, amelyek eladósodottsága 92, 89 és 108 százalékos? Ennek fényében is jó ötletnek tartja a kerületi hatáskörök bővítését?

©

Ez az állítás finoman szólva nem bontja ki az igazság minden részletét. Az 58 százalékban nem szerepel a főváros cégeinek, például a BKV-nak az adóssága. Ha azt hozzászámítjuk, még a Geiger-Müller féle számláló is kiakad. A főváros csődközeli helyzetéről egyébként rendszeresen főpolgármester úr szólt a választások előtt és közvetlenül utána. Az általa kiadott Fehér Könyvben a főváros adósságállományát több mint 1000 milliárd forintban határozza meg. Ebből 172 milliárd a közvetlen adóssága a fővárosnak, a BKV külső adósságállománya 73 milliárd, 800 milliárd a belső. A könyv alcímei így szólnak, idézem: kimerített bevételi lehetőségek, kimerített hitelfelvételi lehetőségek, kimerített likviditási tartalékok. Ez a helyzet sajnos. A főváros ebből a pénzügyi helyzetéből adódóan a jelenlegi hatásköréhez tartozó feladatokat sem képes elvégezni, ezt nap mint nap tapasztaljuk a XVII. kerületben és a többi városrészben. Hangsúlyozom: ezért nem Tarlós István a felelős, ezt a helyzetet örökölte a mai városvezetés.

Nem érdemes az adóssággal revolverezni a kerületeket. Sok oka lehet annak, hogy egy város hitelt vesz fel. Az elmúlt nyolc évben az állam rengeteg forrást elvont az önkormányzatoktól, miközben kötelező feladataikat bővítette. Sokaknál a rossz, igazságtalan fővárosi forrásmegosztás okozott problémákat. Az adósság szerkezete is eltérő lehet, mint ahogy a törlesztőképesség is, lehetetlen összehasonlítani. Egyet érdemes leszögezni: Budapestet a kerületek tartották meg az elmúlt 20 évben, miközben a fővárosban mérhetetlen korrupció, tehetetlenség, alkalmatlanság tombolt.

Hogy a kérdés másik részére is reagáljak: sokszor elmondtuk már, az új feladatmegosztás önmagában nem feltétlenül jelenti a kerületek súlyának növelését. Számos esetben a főváros hatásköreit erősítenénk meg, így például a közlekedés, közműszolgáltatás, városrendezés, környezetvédelem tekintetében. Erős főváros, erős kerületek mellett érvelünk, új, hatékonyabb munkamegosztásban.

Tarlós István azt mondta: ő kinevezett főpolgármester nem lesz. Ez kifejezetten a közvetett főpolgármester-választásra vonatkozott. Ön mit szól ehhez?

Most 2011 van, ez a kérdés 2014-ig dől majd el. A parlamentnek három éve van arra, hogy döntsön az új önkormányzati választási rendszerről, és a főpolgármester úrnak is van három éve, hogy döntsön a terveiről.

©

Nehéz nem észrevenni azt a politikai szándékot, hogy Tarlóst azért lenne jó kigolyózni a Városházáról, mert a főpolgármester nem szívesen engedi a húsosfazék közelébe a Fidesz-közeli pénzembereket.

Ez egy ellenzéki retorika, szó sincs erről. Tarlós István a Fidesz erőteljes és nyílt támogatásával lett polgármester. Ez tény. Én úgy látom, hogy a Tarlós István által képviselt várospolitikába abszolút belefér a kerületekkel való együttműködés. Ennek gazdasági vetülete nincsen. Húsosfazék? Én egy csődtömeget látok, 172 milliárd forint adósságot, BKV-t, 4-es metrót, Közraktárakat és így tovább, amit főpolgármester úr örökölt. Nincs hús, fazék se nagyon.

Ami a kerületekkel való együttműködést illeti: Tarlós István a BÖSZ-t „semmire sem jó” „gittegyletnek” nevezte.

Nem esett jól, mert 23 polgármester együttes jelenléte, közös akarata nem érdemel ilyen minősítést. Tarlós István is 16 évig volt polgármester, ezért sem értettem ezt a véleményt. A BÖSZ végre egységet képes teremteni, talán ennek is köszönhető, hogy a megalakulás óta több miniszterrel tudtunk egyeztetni és a szövetség véleményét komolyan veszik kormányzati szinten.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Tarlós: döntsenek maguk közt az okosok

Nem foglalkozik Tarlós István azzal, hogyan választják meg a jövőben a főpolgármestert - erről maga a főpolgármester beszélt a Hír tévében.

MTI Itthon

Tarlós új ötlete: stressztesztet akar a kerületeknek

A kerületi önkormányzatok stressztesztjének elvégzését javasolja a főpolgármester az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), emellett pedig egy 15 milliárd forintos pénzügyi keretet különít el, hogy "kerületi csőd esetén is biztosítható legyen a kerületiek ellátása".

MTI Itthon

Tarlós: a "világon ilyen struktúra nincs"

Tarlós István szerint a demokráciában szükség van arra, hogy a főpolgármestert a választók válasszák meg és "ne körülbelül 17 ember, valamiféle pártelhatározás alapján".

MTI Itthon

Már hivatalos: a BÖSZ kigolyózná Tarlóst

Egyhangúlag, vita nélkül elfogadták a 23 fővárosi kerület vezetői a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) elnökségének az önkormányzati törvényre vonatkozó koncepcióját az érdekképviselet szerdai közgyűlésén - tájékoztatott Riz Levente, a BÖSZ elnökségi tagja.

Tündérmesében ringatják a világot, miközben ha kémkedésről van szó, mindenkinek mindenki gyanús

Tündérmesében ringatják a világot, miközben ha kémkedésről van szó, mindenkinek mindenki gyanús

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Sanders nem kér Moszkvából támogatást

Így ne függetlenedjünk az orosz atomtól: a fehérorosz példa

Így ne függetlenedjünk az orosz atomtól: a fehérorosz példa

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre

Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre