Szalai Annamária hozzátette: az NMHH szeptembertől indított monitoringvizsgálatot, amelyben ellenőrizte a feliratozással vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorok arányát öt országos televízióban – az MTV1, az m2, a Duna Tv, az RTL Klub és a Tv2 adásában –, valamint tájékozódási jelleggel két másik országos csatornán. A vizsgálatok eredménye szerint a két kereskedelmi csatorna, valamint a Duna Tv majdnem kétszer annyi ideig tett közzé ilyen műsorokat, mint a Magyar Televízió csatornái.

A hatóság hét, távmunkában alkalmazott, hallási fogyatékkal élő munkatársa az öt csatorna 560 műsorórájában sugárzott 3.160 műsoregységét elemezte, amelyből kiderült, hogy a szolgáltatók a műsoridejük mintegy ötödét látták el valamilyen segédlettel – több mint 90 százalékban teletextes felirattal. Jeltolmács egyedül a közszolgálati csatornákon segít néhány műsornál, például a Duna Tv Család-barát magazinjában vagy az m2 parlamenti közvetítésénél – közölte az NMHH elnöke.

Bár a jelnyelvi törvény előírásai szerint 2010 nyarától kell a közszolgálati televízióknak, valamint a jelentős befolyásoló erővel rendelkező országos televízióknak a halláskárosultak számára is hozzáférhetővé tenni hír- és politikai műsoraikat, valamint napi négyórás időtartamban a filmeket és a sérülteknek szóló műsorokat, az MTV1 és az m2 a napi négyórás kvótát még akkor sem érte el, ha a hír- és politikai műsorokat is figyelembe vették. A másik három csatorna eleget tett a törvényi előírásoknak.

Szalai Annamária elmondta: a hatóság egyelőre a nyilvánosság erejével próbálja jogkövetésre bírni a csatornákat, eljárásokat csak januártól indít az ilyen jogsértések miatt.

Mint mondta, a monitoring eredménye szerint – amely a mennyiségi mutatók mellett a minőséget is vizsgálta – gyakori, hogy a nézők pontatlan feliratokkal találkoznak, amelyek nincsenek szinkronban a műsorral, és az is, hogy az "akadálymentesített" programot nem előzi meg figyelemfelhívás. A csatornák többsége emellett a felirattal ellátott műsorokat a kevésbé nézett műsorsávban sugározta.

A kereskedelmi televíziók főleg sorozatokat, míg a közszolgálatiak inkább hírműsorokat láttak el felirattal, a halláskárosultak a legnagyobb műfaji változatossággal pedig a RTL Klubon találkozhatnak.

Az NMHH elnöke közölte azt is: a hatóság két olyan országos televíziót is monitorozott, amelyre nem vonatkozik a törvényi előírás: a Hálózat Tv még teletexttel sem rendelkezik, az ATV pedig, bár rendelkezik teletexttel, nem készít halláskárosultak számára is elérhető műsort.

Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője kifejtette, hogy a szervezete által is szorgalmazott jelnyelvi törvény előírásai szerint a televízióknak fokozatosan kell bővíteniük a halláskárosultakhoz is szóló műsoraikat. Idén a hírműsorok mellett napi 4 órát kell "akadálymentesíteni", míg jövőre már 6-ot. Hangsúlyozta: az előírás az esélyegyenlőséget növeli, hiszen a televíziók műsorai mindenkinek szólnak.

Sebián Dóra, az NMHH egyik kódoló munkatársa arról számolt be, hogy a távmunkában és saját időbeosztás szerint végezhető állásról a Sinoszon keresztül értesült. Feladatáról szólva elmondta, hogy egy erre kifejlesztett internetes programon keresztül egyszerre 24 órányi felvételhez jut hozzá, és az abban szereplő valamennyi műsorszámról rögzítenie kell annak műfaját, hogy tartozott-e hozzá felirat vagy jeltolmácsolás, jelezte-e ezt figyelemfelhívás a műsort megelőzően, illetve hogy tapasztalt-e valamilyen pontatlanságot ezekkel kapcsolatban.