Mi az a szmogriadó?

A szmogriadó elrendelése a fővárosban Budapest mindenkori főpolgármesterének államigazgatási kötelezettsége, ha a főváros levegőjében a szállópor koncentrációja olyan mértéket ér el, hogy az már rövid távon is veszélyes az egészségre.

Milyen fokozatai vannak?

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendeli el a főpolgármester akkor, ha a levegő szennyezettsége eléri azt a szintet, amely a gyerekek, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők számára már rövid idő alatt veszélyes. A főpolgármester ekkor felkérheti a kerületek jegyzőit, hogy fokozottan ellenőrizzék az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát. Ugyancsak kérheti, hogy a fekete vagy piros hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott rendszámú autók ne közlekedjenek.

A főpolgármester a tájékoztatási fokozatban felkérheti a lakosságot arra, hogy autóik helyett inkább a közösségi közlekedés járműveit vegyék igénybe utazásaikhoz. A helyhez kötött szennyezőket a városvezető felkérheti arra, hogy csökkentsék kibocsátásukat. Eszerint tehát a szmogriadó tájékoztatási fokozatában a főpolgármester csak kérhet, de nem tilthat.

Hernádi Levente

A riasztási fokozat során azonban a főpolgármester már megtilthatja a fekete és piros matricás kocsik közlekedését reggel 6 és este 22 óra között. A rendelkezés betartását a BRFK ellenőrzi, a szabálysértőket 100 ezer forintig terjedő birsággal sújthatja. Riasztási fokozatot akkor kell elrendelni, ha a főváros 3 mérési pontján a szállópor-koncentráció egyidejűleg, két egymást követő nap átlagában meghaladja a riasztási határértéket, és a következő napon sem várható az időjárás javulása.

A BRFK pénteken megkezdte az ellenőrzést, és bírságot is kiszabott, ám a Főpolgármesteri Hivatal pénteken kora délután közölte, hogy a riasztási fokozathoz kapcsolódó intézkedések a rendelet értelmében csak szombaton reggel 6 órakor lépnek életbe, így addig a rendőrség nem büntethet. Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta, a rendőrség minden egyes a szmogriadó miatti indított szabálysértési eljárást felülvizsgál, és méltányos módon fog eljárni.

Tarlós István a szilárd- és/vagy olajtüzelésű berendezéseket működtető szennyezőket arra kötelezte, hogy térjenek át más üzemmód vagy energiahordozók használatára, továbbá csökkentsék a kibocsátásukat, vagy függesszék fel az üzemeltetést.

A riasztási fokozatban a főpolgármester arra is kérheti az autósokat, hogy hagyják otthon autóikat, ha mégsem, legalább csökkentsék sebességüket 20 km/órával, kivéve azokon a helyeken, ahol a legnagyobb megengedett sebesség 30 km/óra, vagy annál kevesebb. A BKV egyébként a szmogriadó ideje alatt sűrűbben közlekedteti több villamosjáratát.

Mióta van ilyen?

Az első budapesti szmogriadó-rendeletet a Fővárosi Közgyűlés 2003-ban alkotta meg, azóta többször módosították. Szmogriadót először 2009 januárjában rendelt el Demszky Gábor akkori főpolgármester. Ez nem azt jelenti, hogy korábban jobb minőségű volt a főváros levegője; az Európai Unió 2008 májusában írta elő a tagállamoknak azt, hogy két éven belül gondolják újra, s ha kell, módosítsák a határértékeket. Magyarország elsőként vezette be az új, egyébként nagyon alacsony határértékeket, a főváros pedig 2008 novemberében a miniszteri rendelethez igazította saját szabályozását.

A 2009. január 11-én elrendelt szmogriadó idején a páros napokon a páros, a páratlan napokon a páratlan rendszámú autók közlekedhettek. Noha a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellenőrizte a rendelet betartását, a szabálytalanul közlekedőket csak figyelmeztetni tudta, mivel a jogszabályok módosításával párhuzamosan nem történt meg a KRESZ módosítása is, így a szabálysértés nem volt szankcionálható. A főváros erre már a saját rendeletének módosításakor felhívta a kormány figyelmét - a jogszabályokat azóta módosították.

Hernádi Levente

Kik közlekedhetnek?

A fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárműveken kívül lényegében bárki, a főpolgármester ugyanis csak ezen autók használatát tilthatja meg a riasztási fokozatban. Az ilyen autók tulajdonosainak a jó hír az, hogy nem kell parkolási díjat fizetniük. A rendelkezés nem terjed ki a közösségi közlekedés járműveire, a megkülönböztető jelzést használó kocsikra, illetve azon autókra, amelyek ilyen konvojban közlekednek, a diplomáciai gépkocsikra, a betegszállító autókra, az orvosok és az orvosi ügyeletesek autóira, a mozgáskorlátozottak járműveire, a kommunális feladatokat ellátó járművekre, az állategészségügyi feladatot ellátó kocsikra, a honvédség és a közlekedési hatóság, valamint a közszolgálati médiumok autóira.

Hol érvényes a szmogriadó?

Budapest közigazgatási határain belül csaknem mindenütt. A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a rendelkezés nem terjed ki az M0-s elkerülő út Budapest közigazgatási területén áthaladó szakaszaira, valamint Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.

A mérési adatok alapján egyébként a VIII. kerületi teleki téren a legrosszabb a helyzet - mondta lapunknak Molnár Zsolt, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi csoportvezetője.

Meddig tart a szmogriadó?

Visszavonásig, de azt ma még nem lehet megmondani, hogy erre mikor lesz lehetőség. Keddig várhatóan megélénkül a szél Budapest környezetében, pénteken az esti órákban, továbbá hétfőn és kedden a felhőzet is megnövekedik, némi csapadék is előfordulhat, ez átmeneti javulást hoz – mondta a hvg.hu-nak Polyánszky Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vészhelyzeti meteorológusa. Az időjárás változása miatt várhatóan a levegő szennyezettsége a határérték köré, esetleg alá csökkenhet, ennél pontosabbat azonban ma még nem lehet mondani. Szerdától azonban ismét megszűnik a szélélénkülés és a felhőzet, így a helyzet a jövő hét közepén várhatóan ismét romlik majd.

Mitől szennyezett a levegő?

A szállópor koncentrációja jellemzően az őszi-téli időszakra jellemző időjárás során növekedik kritikus szintre, a légszennyezettségért persze elsősorban nem az időjárás, hanem a gépjármű-közlekedés a felelős. Ezen belül is elsősorban a dízel üzemű járművek okozzák a legnagyobb részecske-kibocsátást; egy gázolajjal működő autó mintegy tízszer több kormot és káros részecskét bocsát ki, mint egy benzines. A budapesti légszennyezettségnek mindössze 6 százalékát okozzák a BKV járművei, a rossz levegőért tehát elsősorban a főváros útjain közlekedő dízel teherautók hibáztathatók.

MTI / Máthé Zoltán

Hol a helyünk a világban?

A rossz minőségű levegő nem specifikusan magyar vagy budapesti probléma, de tény, hogy Európában Budapest az egyik legrosszabb levegőjű város. Egy kutatás szerint csak Bukarestben halnak meg többen évente a levegő szennyezettségére visszavezethető betegségekben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két évvel ezelőtt 38 ország levegőjének minőségét vizsgálta, Magyarország az utolsó helyen végzett: légszennyezés okozta betegségben idehaza évente 16 ezren halnak meg.

Az Európai Unió 1999-ben megfogalmazott előírásai alapján a részecske-kibocsátásra vonatkozó határértékeket évente legfeljebb 35 napon keresztül volna szabad átlépni, ehhez képest a magyar nagyvárosokban 70-160 napon keresztül magasabb a levegő szennyezettsége az uniós határértékeknél. Emiatt az Európai Bizottság 2009-ben jogsértési eljárást indított Magyarország ellen, amely jelenleg is folyamatban van.

Mit lehet tenni a szmog ellen?

Amint azt fent is jeleztük: a szmogért jórészt a gépjármű-közlekedés tehető felelőssé, így Budapest levegője a közlekedés korlátozásával, átalakításával lenne javítható. A főváros 2008-ban vezette be az úgynevezett teherforgalmi behajtási díjat, ami azt jelenti, hogy a teherautók azóta csak külön díjfizetés ellenében hajthatnak be a Hungária-körgyűrűn belülre. A Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban döntött az ellenőrzés szigorításáról.

Budapest vezetése évek óta tervezi az úgynevezett dugódíj bevezetését, amely ugyancsak a belső városrészek tehermentesítését szolgálhatja majd. Eszerint a főváros belső kerületeibe csak díjfizetés ellenében lehetne behajtani. A projekt megvalósításához azonban több P+R parkolóra és színvonalasabb közösségi közlekedésre lenne szükség.

A közlekedés persze nemcsak hatóságilag korlátozható: aki az autója helyett a közösségi közlekedést használja, esetleg kerékpárra ül, hozzájárulhat a levegő minőségének javulásához, ahogyan a telekocsi módszerrel is csökkenthető a forgalom, vagyis úgy, ha egy autót egyszerre többen használnak, és nem mindenki külön autóval akar célba érni.

Lapunk kérdésére a Városháza környezetvédelmi csoportvezetője egyelőre nem tudta megmondani, hogy a főpolgármester önkorlátozásra vonatkozó kérésének lett-e foganatja, a Főpolgármesteri Hivatalnak egyelőre nincs információja arról, hogy csökkent-e Budapest forgalma a szmogriadó elrendelése óta.

Még többet olvashat a szmogriadóról itt!