A szakemberek olyan módszerrel dolgoznak, amellyel megóvják a talaj felső rétegét, az élőlényeket, valamint az őshonos elegyfákat és cserjéket. A természetszerű állapot megőrzése érdekében a fakitermelésnél például tiltják a fák vonszolását, hogy a talajfelszín bolygatását elkerüljék – mondta Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. nyíregyházi erdészetének igazgatója.

Az erdészetvezető tájékoztatása szerint az egyik érintett, egyhektáros erdőrészen ez különösen fontos, hiszen ott a nyáron ismét kinyílt a magyar nőszirom. A fokozottan védett, április-májusban ibolyakék, lilásvörös virágokat hozó növény utoljára tíz évvel ezelőtt tenyészett a szóban forgó területen. Aztán - nem tudni, miért - egy évtizedre eltűnt onnan a 10-30 centiméter magasra növő, fokozatosan szélesedő levelű nőszirom, majd most újra megjelent.

A Sóstói-erdőben ligeti csillagvirág, eperkegyöngyike, szálkás pajzsika, kétlevelű sarkvirág, bársonyos kakukkfű és persze hóvirág is található, amelyekre szintén vigyázni kell az erdőfelújítóknak. Csakúgy, mint az állatok és a hüllők, a menyét, a nyest, a görény, a mogyorós pele, a sün, a barna varangy és az erdei sikló élőhelyére.

Az erdő tölgyeseinek 80 százaléka egyébként már idős, 80 év feletti, elérte-meghaladta a vágásérettséget, hiszen sok helyen csak a törzsek maradtak meg az "állva halt" fákból. Az ilyen erdőrészeket érinti most a felújítás, de két helyen akácost is kitermelnek, míg egy fiatalabb állományban nevelővágást végeznek a jobb növekedés érdekében.

A kivágott fák helyére az erdőben gyűjtött kocsányos tölgy makkját vetik majd. És nemcsak sorvetést végeznek, hanem a nőszirom által újra birtokba vett területen például szórtan vetik a makkot, amivel a természetszerű állapotot szeretnék rekonstruálni.