Ahogy karácsony előtt, úgy karácsony után sem pihenhetnek a képviselők. Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egyházügyi törvényt, a parlament kétharmados többsége úgy döntött, a két ünnep között új jogszabályt alkot. Indoklásuk szerint ugyanis az Alaptörvény miatt még idén meg kell alkotni azt a sarkalatos törvényt is, amely az egyházak helyzetét szabályozza.

Nyolc törvény a parlament előtt

A múlt szerdán benyújtott új egyházügyi tervezet vitáit és zárószavazását szerdán és pénteken zavarja le az Országgyűlés. Az új javaslat nem ismer el újabb vallási közösséget, ugyanakkor még formálódik, hogy hogyan lehessen elnyerni ezt a címet. Az emberi jogi bizottság módosító indítványa húszéves magyarországi tevékenységhez kötné a kritériumot, míg a kormánypárti Turi-Kovács Béla tizenöt év hazai működést is elegendőnek tartana.

Szerdán egyébként Fellegi Tamás utódja, Németh Lászlóné leteszi az esküt, Schmitt Pál ugyanis már aláírta kinevezését.

Karácsony előtt tüntetett az LMP

Stiller Ákos

A parlament pénteken is ülésezik, az előzetes napirend szerint nyolc törvénytervezetről is szavaznak. Az egyházügyi törvényjavaslat mellett a dohánytermékek trafikosításáról, Biszku Béla elítélését lehetővé tévő javaslatról, a vízközművek államosításáról és a parlamenti vita megszüntetéséről szavaznak.

De az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank által élesen kritizált jegybanktörvény tervezetéről is zárószavazást tartanak, amelyet ugyan Rogán Antal módosítói nyomán ugyan valamelyest felpuhítottak, de több nemzetközi szervezet még mindig a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéért aggódik. Emellett döntenek az átmeneti rendelkezésekről is, amely többek között az MNB és a PSZÁF lehetséges összevonását is tartalmazza.

Nyugdíj: jön a fellélegzés?

Meglepetésre az Alkotmánybíróság napirendre vette a magánnyugdíjakról szóló beadványokat, így december 28-án akár dönthet is a taláros testület. Az Ab 11 hónapja nem jutott dűlőre, pedig a nyári ítélkezési szünet előtt az ügy előadó bírája már elkészített egy határozattervezetet, amely a magánnyugdíjpénztárak vagyonát államosító rendelkezések több pontját is alkotmányellenesnek tartotta.

Igaz, még ha az Ab dönt is a magánnyugdíjakról, könnyen okafogyottá válhat. A kormány ugyanis olyan módosító javaslatot fogadott el, amely szerint a nyugdíjkasszatagok állami nyugdíjra is jogosultak lesznek jövőre, viszont a tagdíjukat megszüntetik, március 31-ig pedig megnyitják az állami kapukat. A kasszák viszont önkéntes tagdíjat szedhetnek, ami azt jelenti, hogy a pénztárak önkéntes nyugdíjkasszákká alakulnak át, a maradók pedig megtarthatják eddig felhalmozott tőkéjüket.