Kormányzati hátsó szándék látszik a gazdaságra káros, silány elővásárlási szabálynál
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni.
Az Európai Parlament ötéves törvényhozási ciklusának felénél az egyes frakciók és a parlament újraválasztják a vezetőket, tisztségviselőket. Az EP néppárti frakciója decemberi tisztújító ülésén döntött alelnökjelöltjeiről, közte Surján László kereszténydemokrata képviselő jelöléséről.
"Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nem csak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az Unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az unió tekintélyének növekedéséhez" – mondta megválasztása után Surján László.
Az Európai Parlament első magyar alelnökeként megválasztott Schmitt Pált tavaly Tőkés László váltotta ebben a pozícióban, aki nemrég jelentette be, hogy erdélyi feladatai miatt nem kívánja újra jelöltetni magát erre a tisztségre. Surján László 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2007 óta a Költségvetési Bizottság néppárti koordinátora.
Kedden Martin Schulzot választották az EP új elnökévé. A baloldali politikus az európai néppárti lengyel Jerzy Buzeket váltotta az EP élén, aki nem akarta újra megpályázni a posztot.
