A testület ugyan nem kommentálja a 15-ből 6 tagja lecserélését jelentő friss Alaptörvény-módosítást, de számol az elnöke, Polt Péter kiesésével és átmeneti helyettesítésével.
Az Alkotmánybíróság sem folyamatban lévő törvényjavaslatokat, sem elfogadott jogszabályokat nem véleményez, feladata az Alaptörvény védelme. A leköszönő elnök, Polt Péter távozása utáni átmenetet és a működőképességet pedig elnökhelyettes választásával vagy a korelnök útján garantálják – közölte a testület a Népszavával.
Ahogy ugyanis arról a HVG is írt, a nemrég a parlamenti Tisza-többség által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás – amelyet még nem írt alá a köztársasági elnök – nemcsak Sulyok Tamás államfő elmozdításáról szól, hanem jelentős mértékben érinti az Alkotmánybíróságot is – mind a működését, mind pedig az összetételét.
A Parlamenten átment a Tisza második Alaptörvény-módosítása, most az a kérdés, az államfőn átmegy-e. Annak aláírásával Sulyok Tamás ugyanis kiírná magát a hivatalából – Magyar Péter éppen ezt akarja. A köztársasági elnök megakaszthatja a folyamatot, de a Tiszának is van B terve – akárhogy is, ilyen politikai-jogi csatára még nem volt példa.
Az Alaptörvény-módosítás része az alkotmánybírók korábbi – még a Fidesz-kétharmad által eltörölt – felső korhatárának visszaállítása, így az éppen 70 éves kora előtt elnökként odahelyezett Polt Péter volt legfőbb ügyész, valamint a 71 éves Haszonitsné Ádám Mária, a 74 éves Juhász Miklós és a 72 éves Lomnici Zoltán kényszerül távozni.
Ezenkívül Czine Ágnesnek életkorától függetlenül novemberben lejár a 12 éves mandátuma, amely nem újítható meg. Így a 15 tagból 10 marad. Egy, a törvényalkotási bizottság által eszközölt módosítás szerint ráadásul a korhatári korlátot a mandátum közben is alkalmazni kell, így újabb két alkotmánybíró esik ki a következő években.
A jövőben is élni fog a 70 éves korhatár, így többen nem fogják tudni kitölteni a hivatali idejüket.
Nyitóképünkön az Alkotmánybíróság tagjai 2022-ben. Fotó: HVG / Túry Gergely
