szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar kormánynak az alaptörvényt is módosítania kell az Európa Tanács Velencei Bizottságának igazságügyi reformunkról szóló véleménye szerint - olvasható ki a hvg.hu birtokába jutott tervezetből.

Az immár tíz magyar ügyben is vizsgálódó Velencei Bizottság (VB) pénteki ülésén fogadja el azt a jelentést, amely elismeri, szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok felépítéséről és adminisztrációs rendszeréről szóló törvényeket. Egyúttal jelzi, hogy vannak jó elemek is az átalakításokban, viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. Többek között ezt tartalmazza a hvg.hu birtokába került jelentéstervezet.

A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.

Azt is kifogásolja a szervezet, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.

Szemben Európával

Ez alapján a szervezet arra jutott, hogy a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.

Az Európai Bizottságban növekvő aggodalommal és elégedetlenséggel figyelik Orbán Viktor kormányát
©

A jelentés megjegyzi, hogy már az új alkotmányról szóló véleményükben reményüket fejezték ki, hogy az ajánlásokat figyelembe veszi az Orbán-kormány. Erre egyébként nyomatékosan felhívta a magyar kormány figyelmét az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding, és szintén erre szólított fel az Európai Parlament határozata. A VB továbbra is azon az állásponton van, hogy az igazságügy függetlensége, beleértve a vonatkozó törvényekbe beépített fékek és ellensúlyok rendszerét is, szükségessé teszi a törvények mellett az alkotmány módosítását is. Végül a Velencei Bizottság kijelenti, kész továbbra is segíteni a magyar kormányt a rossz intézkedések kijavításában.

Az ajánlás azért is különösen kellemetlen Orbán Viktor kormányának, mert a kormányfő március 15-i beszédében éppen azt mondta, hogy kiáll az alaptörvény mellett, és nem hagyja, hogy mások beleszóljanak.

Az egyházügyi törvényt is módosítani kellene

A Velencei Bizottság szintén elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásos gondolati szabadság európai alapelveinek, viszont számos eleme nincs összhangban a nemzetközi standardokkal. Mint írták, a jogszabály ugyanis számos önkényes feltételt támaszt a egyházként való elismeréshez, ráadásul a Velencei Bizottság az egyházak elfogadásának gyakorlatát mindenképpen felülvizsgálná. Kifogásolja a vélemény, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát, amely nehezen egyeztethető össze bármilyen nemzetközi normavilággal. A jogászok továbbá diszkriminatívnak tekintik az el nem ismert egyházakra vonatkozó, a törvényben meghatározott bánásmódot is. A Velencei Bizottság ezért az egyházakról szóló törvény módosítását is elvárja a magyar kormánytól.

További, az Európa Tanácsban vizsgált magyar törvények

A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szervezetei az eddigi nyolc helyett immár tíz kérdésben vizsgálódnak. Eszerint az első körben vizsgált igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a második körben kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családvédelemről szóló rendelkezések mellett immár a médiatörvényt és az Alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezéseket is górcső alá veszik.

Utóbbi kettő közül a médiaszabályozást az Európa Tanács (ET) jogi szolgálata vizsgálja. Az alkotmány átmeneti rendelkezései - amelyeket 2011 karácsonya előtt rohamtempóban fogadott el a magyar parlament és egyebek mellett a rendkívüli adó kivetését, a szocialistákat a korábbi kormányzati lépésekért bűnösnek kikiáltó passzusokat és az új alkotmányba rögzített eladósodottsági plafont két évre kiiktató kitételt tartalmazzák - vizsgálatát is kérte Navracsics Tibor igazságügy miniszter. Igaz, nem önként, forrásunk szerint az ET jelezte, amennyiben nem kéri önként a magyar kormány, ők indítják meg a vizsgálatot.

Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Szerinte ugyanis törvénytelenek ezek a passzusok, mivel a régi alkotmány nem tette lehetővé alkotmányerejű rendelkezések elfogadását, miközben ezeket még annak érvénye alatt fogadta el a magyar parlament.

Változó ütemezés

Brüsszeli és hazai forrásaink szerint is jelentős változás állt be a dossziék vizsgálatának időzítésében és sürgősségében is. Informátoraink szerint a korábbi bizakodó légkör, amelyben az Európai Unió és az ET is gyors megoldást és kompromisszumkész magyar kormányzati hozzáállást remélt, elpárologni látszik. Emellett komoly aggodalmakat váltottak ki mind Brüsszelben, mind a strasbourgi székhelyű ET-ben a konzultáció nélkül, átláthatatlan módon előkészített a törvények és az alkotmány elfogadásának körülményei. Szintén aggódnak amiatt, hogy a döntések összességüket tekintve a jelenlegi kormány bebetonozását segítik az ellenzék és a civil szféra kárára. Emiatt átfogóan fogják vizsgálni a Fidesz tavalyi törvényalkotási hullámának hatásait.

Ezt erősíti, hogy a hvg.hu-nak nyilatkozó, az ET plenáris ülésein az MSZP színeiben Magyarországot képviselő Harangozó Gábor parlamenti képviselő szerint egyre valószínűbb, hogy csak az októberi ET-ülésen döntenek mind a tíz dosszié ismeretében arról, elinduljon-e a monitoring eljárás Magyarország ellen. Harangozó szerint mivel az unióhoz már csatlakozott tagállam ellen eddig soha nem indult az emberi és alapjogok súlyos megsértése esetén kezdeményezhető eljárás, egyedi esettel állnak szembe a szakértők, emiatt "nagyon óvatos megközelítést követel tőlük a feladat". A volt EP-képviselőként európai ügyekben jártas honatya szerint azonban bizalomkeltő, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, így az EBESZ, az ET, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU rendkívül szorosan együttműködnek Magyarország ügyében.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Orbán újabb levelet küldött Brüsszelbe

Levelet írt kedden a magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak. Orbán Viktor az Európai Bizottság által januárban Magyarország ellen megindított három kötelezettségszegési eljárásra reagálva írta meg összegzését, amelyben - mint fogalmazott - már a Bizottság által felvetett kérdések megoldását szem előtt tartva értékelte a kialakult helyzetet.

Kósa András Itthon

„Derék jogászemberek” meózzák Orbánék dömpingtörvényeit

Nem csak azt nézik, az általuk vizsgált sarkalatos törvények megfelelnek-e az unió jogrendszerének, hanem azt is, szélesebb értelemben véve teljesítik-e az európai normákat – írta a hvg.hu-nak Rudolf Dürr Schnutz, a Velencei Bizottság igazságügyi osztályának vezetője. A szervezet képviselői a héten jártak Magyarországon, hogy anyagot gyűjtsenek jelentésükhöz, amit az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt vitatnak meg, várhatóan márciusban.

3-as metró: rövidesen lezárnak két belvárosi megállót

3-as metró: rövidesen lezárnak két belvárosi megállót

Növelte táborát a Fidesz

Növelte táborát a Fidesz

Hivatalos: Nevadában is Sanders győzött

Hivatalos: Nevadában is Sanders győzött