Az eredeti foglalkozást tekintve társadalomtudós, politológus egyetemi tanár Szabó Máté úgy látja, hogy a negyedik éve tartó világválságnak, illetve a magyar kormányok erre adott kapkodó, esetenként egymásnak ellentmondó, hatásaiban végiggondolatlan intézkedéseinek kedvezőtlen hatásai összeadódnak, egymást felerősítik. A társadalom egyre szélesebb rétegeiben kialakuló akut válságjelenségek már össztársadalmi katasztrófával fenyegetnek, és ebben a kényszerhelyzetben a kormány mint valamiféle "szuper katasztrófavédelmi hivatal", próbálja az éppen legsürgősebb intézkedéseket meghozni, de hiába van meg a politikai felhatalmazás a radikális válságkezelő intézkedésekhez, a gyökeres átalakításhoz, "egyedül nem megy" - hangsúlyozta. A válságkezelés ezúttal csak a konszolidáció és a konszenzus mechanizmusain keresztül vezethet sikerre - fűzte hozzá.

Véleménye szerint a kormány és a kétharmados parlamenti többség "tűzoltómunkája" természeténél fogva óhatatlanul hibák sorozatához vezet. Ezt nemcsak a szakma, vagy a külföldön megfogalmazott kritikák jelzik, de maga a kormány is elismerte: számos korrekcióra szorul a jogalkotás. Általa mértékadónak nevezett vélemények szerint a 2011-ben megszületett mintegy 300 törvény harmada súlyos kodifikációs hibáktól szenved, ami csak növeli az ország gondjait. Az átfogó átalakításoknak pedig még koránt sincs vége: többek között zajlik a politikai szféra kereteit, az ország sorsát döntően meghatározó választási törvény és párttörvény előkészítése, vagy éppen az emberek mindennapjait ezernyi módon befolyásoló járások kialakítása.

Szabó Máté szerint éppen ezért van égető szüksége az országnak a konszolidációra. De nem csupán a rohanó, túlterhelt jogalkotás, jogalkalmazás terén, hanem ennél sokkal szélesebb értelemben is. Az elit különböző csoportjainak kell végre megtalálniuk a minimális konszenzust legalább az alapvető célokat, az alkotmányos intézmények rendeltetését és működtetését, a politikai verseny elemi szabályait és a társadalmi szolidaritás módozatait tekintve, mert széles körű összefogás nélkül a jelenlegi válság társadalmi katasztrófához vezethet és szétszakíthatja az országot - figyelmeztetett.

"A magyarok még mindig itt akarnak élni"

Az ombudsman szerint az adhat okot optimizmusra, hogy a magyarok sokasodó problémáik, romló, esetenként már-már kilátástalan helyzetük dacára még mindig itt akarnak élni, a hazájukban keresik boldogulásukat. Ez különösen abban az összehasonlításban örvendetes, hogy Közép-Kelet-Európa más országaiban mennyire teret nyertek az ezzel ellentétes életstratégiák. Bulgária, Románia, de még Lengyelország is, nem beszélve a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságairól, milliós nagyságrendben veszti el a fiatal és középgeneráció vállalkozókedvű, innovatív csoportjait, akik ahelyett, hogy hazájuk gazdasági, társadalmi, közéleti folyamatait pezsdítenék fel, elindulnak, hogy másutt keressenek jobb életlehetőségeket és külföldről támogassák otthonmaradt, kiszolgáltatott helyzetű honfitársaikat.

Mint megjegyezte: Magyarországon az elvándorlás még csak egy-egy olyan versenyképes szakmában figyelhető meg, ahol nagyon drasztikus a hazai és a nyugat-európai anyagi, erkölcsi megbecsülés közti különbség. Az elitnek azonban addig kellene kezelnie a helyzetet, kialakítania soraiban az összefogáshoz szükséges minimális konszenzust, amíg a fiatal és középgeneráció túlnyomó többsége még az országhatárokon belül képzeli el jövőjét. Ez az ország az elmúlt száz év során annyiszor vesztette el hol szociális, hol politikai okokból az éppen aktuális történelmi helyzetben vesztes pozícióba került, de egyébként kreatív, mobil társadalmi csoportjait, hogy még egy ilyen érvágást nehezen heverne ki. Nem szabad hagyni, hogy a fiatal generációkban követendő életstratégiává váljon az anyagi, elhelyezkedési problémák miatti elvándorlás.

A válságból unortodox intézkedésekkel kitörni igyekvő ország iránti élénk nemzetközi érdeklődés az általános jogok biztosának hivatalában is érzékelhető. A biztos elmondta: az év első két hónapjában szinte egymásnak adták nála a kilincset az Európai Parlament Magyarországon vizsgálódó képviselői, de több nagykövet is személyesen tájékozódott. "Igyekszünk a valós összefüggéseket megismertetni, a kritikusnak tűnő pontokon tisztázni a félreértéseket, mert érezhető, hogy egyesek nem mindig pontos háttérismereteken alapuló, ámde annál erősebb meggyőződésekkel érkeznek Magyarországra" - fűzte hozzá.

Egyre több panasz érkezik az ombudsmanhoz

A szaporodó panaszokról Szabó Máté elmondta: míg korábban négy biztosnak volt évi összesen mintegy nyolcezer ügye, addig idén az első két hónapban az egyetlen ombudsmani hivatalhoz mintegy ezer panasz érkezett. A segélykérések tartalmában is jelentős elmozdulás figyelhető meg a klasszikus szabadságjogokkal kapcsolatos területektől, mint például a gyülekezési jog, vagy a legkiszolgáltatottabb csoportok, például fogvatartottak, fogyatékosok helyzete, az olyan jellegű sérelmek felé, melyek az ország aktuális helyzetével szorosabban összefüggnek, mint például az adósok kilakoltatása, a munkaerőpiacról kiszorulók csökkenő szociális ellátása, a magán-nyugdíjpénztárak, és a korkedvezményes nyugdíjak ügye, az új munka törvénykönyve, vagy a felsőoktatás drasztikus, nagyarányú és az érintettek számára felkészülési időt nem hagyó átalakítása.

 "A szűkösség megannyi formája, a különböző társadalmi csoportokat eltérő módon, de egyaránt sújtó válság jól kitapintható az emberek panaszaiban" - jegyezte meg Szabó Máté. A jelenlegi helyzetben a jogvédelem nehezen őrizheti meg pozícióit, ezért is fontos a hatékonyság javítása - fűzte hozzá az ombudsman, aki szerint erre jó lehetőséget biztosít a január elsejétől bővülő hatáskör és a modellváltás, az egyombudsmanos rendszerre való áttérés.

Ennek keretében az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő, valamint Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek biztosa pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesként tevékenykedik tovább. Mindkettőjüknek saját irodája van, feladatuk, hogy korábbi területeiket figyeljék és vizsgálatot kezdeményezzenek. A két helyettes jelenleg keresi a helyét az új szabályok keretei között az egységes intézmény sikere érdekében - jegyezte meg Szabó Máté.

Horváth Szabolcs

A biztos szerint az egyombudsmanos rendszer előnye, hogy közös szempontokat alakíthatnak ki a jogvédő munkában a vizsgálatok megindításától a statisztikai nyilvántartásig. Az általános jogok biztosa törekszik arra is, hogy javítsa a koordinációt más állami jogvédő szervezetekkel, például a Független Rendészeti Panasztestülettel, az oktatási jogok biztosával és az Egyenlő Bánásmód Hivatalával annak érdekében, hogy a párhuzamosságokat kiszűrjék és az erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel. Az ombudsmani rendszer nemcsak struktúrájában újult meg, de hatáskörei is jelentősen bővültek. Ez évtől már az állami szférán túl is vizsgálódhat, döntően a gazdasági szervezeteknél például környezetvédelmi, munkajogi, vagy akár az emberi méltósághoz fűződő ügyekben.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulás lehetősége jelentős mértékben átalakult a magyar jogrendben. Két évtized után megszűnt az actio populáris, azaz, hogy gyakorlatilag bármely állampolgár kérhesse bármely jogszabály utólagos normakontrollját az Ab-től. Januártól az országgyűlés egynegyede és a kormány mellett csak az ombudsmannak van lehetősége absztrakt, konkrét esettől, eljárástól független alkotmányossági felülvizsgálatot kérni, ami jelentősen felértékeli az ombudsman intézményét. Ezután a hivatal egyik kiemelt feladata lesz az emberek panaszaiból leszűrhető alkotmányos visszásságok egyes jogszabályokban meghúzódó okainak feltárása, és ez alapján az alkotmánybírósági indítványok kimunkálása - mondta Szabó Máté.

"Szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó beadvány"

A hivatal első két hónapjában szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó állampolgári beadvány, például a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíj és a magánnyugdíjpénztári tagság, illetve adójogszabályok egyes rendelkezéseivel kapcsolatban - mondta az ombudsman, aki a napokban az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései miatt fordult az Ab-hoz. Aggályosnak tartja ugyanis, hogy ezek a rendelkezések több ponton is "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak, és önmagukat az alaptörvény részének minősítik. Ez az első eset, hogy a biztos állampolgári beadvány alapján kezdeményez utólagos normakontrollt az Ab-n.

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezései kimondják többek között azt, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető, valamint, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat.

Szabó Máté fenntartja korábbi alkotmánybírósági indítványait is, így például a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés, vagy a guberálás és a közterületek életvitelszerű használatának ügyében. Továbbá idén is tucatnyi vizsgálat indul hivatalból például az idősotthonokkal, a fogvatartottak helyzetével, a katasztrófavédelemmel, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeivel, az ügyvédséggel, a vörösiszap-katasztrófával és a paksi atomerőművel kapcsolatban.

Az ombudsmani vizsgálatok hatékonyságáról, a vizsgált területeket felügyelő állami szervek együttműködési készségéről szólva Szabó Máté elmondta: hagyományosan nagyobb a fogadókészség a szociális, egészségügyi, oktatási területen, ahol az ombudsman ajánlásainak hozzávetőleg a kétharmadát igyekeznek megfogadni, ugyanakkor például a belügyi szervek ennél kisebb nyitottsággal fogadják az ombudsman megkereséseit, holott például a 14-18 év közötti fiatalokat szabálysértés miatt sújtó szabadságelvonások hazai gyakorlata a nemzetközi egyezményekkel ellentétes és egy európai jogállamban teljességgel elfogadhatatlan.

A jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban a biztos szóvá tette, hogy miközben egyeztetés címén technikai szabályok tömkelegét zúdítják más állami szervek a hivatalra, elmarad az érdemi konzultáció olyan nagy fontosságú, mindennapi életviszonyok tömegeit szabályozni hivatott törvények kodifikációjánál, mint például a Polgári törvénykönyv, vagy a járások kialakítása. Hozzátette: éves beszámolóit három éve nem tárgyalta meg a Parlament plenáris ülése, a tavalyi évről szólót várhatóan néhány hét múlva mutatja be a biztos.

Szabó Máté 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott, 1990-től a tanszék egyetemi docense, 1995-től egyetemi tanára, 1999-től vezetője. Eközben a 2001-ben létrejött Politikatudományi Intézet első igazgatója is volt 9 éven át, 2010-ig. Szabó Mátét 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává választotta.