A törvények, a jogszabályok nem képesek arra, hogy minden egyes esetre leképezve konkrétan mondják meg azt, mi az irányadó jog - mondta Darák Péter pénteken Kaposváron, a Jogi beszélgetések című, 20. alkalommal megrendezett, a magyar jogalkotásról és az átalakulóban lévő közigazgatás változásairól szóló tanácskozáson.

"Ez a bírák feladata volt, és mindig is a bírák feladata lesz" - fűzte hozzá előadásában a Kúria elnöke. Úgy vélekedett: nem találkozik a bírói szervezet olyan jogalkotói akarattal, amely a bírótól ezt az alakítási szabadságot elvenné.

Egy másik lényeges körülmény, hogy meg kell küzdeni azzal a közönyösséggel, amely a gyakori jogrendszerváltozás miatt a törvényes formák iránt létezik - mondta Darák Péter, hozzátéve: "a bizalomhiány megmutatkozik akkor, amikor bírósági ítéleteket értékelnek, amikor a bírák munkavégzéséről szólnak".

"Azt is látjuk - a szociológia kutatások ebben egyértelműek -, hogy nagyon gyakran és sokan fordulnak jogon kívüli eszközökhöz azért, hogy jogi jellegű konfliktusaikat megoldják. Ezek nem helyes tendenciák" - fogalmazott a Kúria elnöke. Hozzátette, ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a bíróságok iránti bizalom magasabb szintű lesz.

A változtatásnak Darák Péter szerint két kiindulópontja lehet: az első a személyes példamutatás, amelyet semmilyen bírósági rendszer nem nélkülözhet. "Egy bírónak pontosnak, alaposnak és szorgalmasnak kell lennie, egy bírónak vállalnia kell azt, hogy egy jogvitát a maga teljességében, az igazságosság igényével bíráljon el" - mondta. Hozzátette, ezt a személyes alapállást semmilyen szervezeti struktúra nem pótolja. Szerinte szükség van arra is, hogy "a bírák ehhez az alapállásukhoz megkapják azt a szervezeti támogatást, amely a jó bírókat segíti, a kevésbé jókat pedig kordában tartja".

A Kúria elnökének álláspontja szerint a szervezeti támogatásnak meg kell mutatkozni abban, hogy a jó bíró elismerést kap a saját szervezetétől, és elismerést kap a társadalomtól. "A jó bíró karrierlehetőséget kell hogy kapjon, ezért a pályázati rendszert olyanná kell tenni, hogy az értékes és jó bírák előrejutását segítse" - mondta.

Azt mondta, úgy látja, azért, hogy e két tényező érvényesüljön, és elősegítse a színvonalas, európai szintű ítélkezést, a Kúriának példát kell mutatnia, egyúttal lehetőséget kell adni arra, hogy a tevékenységét a közvélemény is megismerje.

A Kúria elvi irányítómunkájáról szólva kitért a jogegységi eljárás irányt mutató fontosságára. Emlékeztetett arra, hogy jogegységi eljárás 1881 óta működik Magyarországon, amit a szakmai közvélemény teljes egyetértésével 1997-ben vezettek be újra, és azt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet azokra az alapvető kérdésekre, amelyeket a Kúria elvi tartalmú vizsgálódásai során górcső alá vesz, és amelyekben fontos megállapításokra jut.

A jogtárban ma 135 jogegységi határozat van, ebből csaknem 60 büntetőjogi tárgyú, a több határozat pedig egyenlően oszlik meg közigazgatási és polgári ügyszak között. "Ezek jelentős szakmai értékeket képviselnek, ezek fejezik ki a Kúria elvi munkájának lényegét - tette hozzá.

"Magyarországon a Kúria elvi irányító tevékenysége azért feltétlenül szükséges, mert a magyar állampolgárok az elmúlt évtizedekben történt gyakori változások folytán is a jogbiztonság hiányaként értékelik az eltérő ítéleteket, és ezt a jogegyenlőség sérelmeként élik meg" - hangsúlyozta Darák Péter. Szerinte "a jogbiztonságérzet Magyarországon alacsonyabb, mint kívánatos lenne, ezért kell figyelemfelhívő, látványosabb eljárásokkal és döntésekkel közzétenni a Kúria jogegységesítő elveit is".

A Kúria konkrét ügyekben folytatott gyakorlatáról azt mondta: azt szeretné, ha a bírósági határozatok tükröznék azt az irányultságot, hogy a Kúria az elvi irányítást tartja fontos feladatának, és ennek érdekében végez konkrét felülvizsgálati eljárásokat.

A Kúria elnöke azt is szeretné elérni, hogy megváltozzanak a bírósági határozatok, amelyekben tapasztalata szerint sokszor nagyon hosszú, szerkesztetlen ítéletek jelennek meg. "Ez a modern korban elriasztja az olvasókat, és nem ad hatékony, jól használható információt arról, hogy az adott ügy milyen jogi eredménnyel jár" - indokolta a szerinte szükséges változtatást.

Darák Péter jelezte: március 15-ével megkezdődött azoknak az alsó fokú bíráknak a felrendelése a Kúriára, akik kinyilvánították azon szándékukat, hogy szeretnének betekintetni a Kúria munkájába. Egy időben tizenöt - minden kollégiumban öt-öt - alsó fokú bírót fogadnak, három és hat hónap közötti ideig.