Egy törvénymódosítás értelmében január elsejével valamennyi hivatásos önkormányzati tűzoltóság, gazdasági és szakmai felügyelet szempontjából is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása alá került, és az így létrejött katasztrófavédelmi igazgatóságok április elsejétől új struktúrában látják el feladataikat.

Varga Ferenc a "fontos mérföldkőnek" nevezett átalakítás részleteiről elmondta: eddig három megyei szintű szervezet dolgozott a fővárosban, a repülőtéri tűzoltóság, a fővárosi polgári védelem, valamint a tűzmegelőzési régiókat irányító tűzoltó-parancsnokság. Áprilistól a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságként működő tűzoltóság - amely legnagyobb az országban - kétszintű, központi és területi szervezetként működik majd, az eddigi tagolt egységeket pedig összevonták.

A központ három egységre tagolva dolgozik majd: az igazgatószervezethez tartozik a hivatal, a humán és az ellenőrzési jogkör két helyettessel, míg a szakmai irányítás a tűzoltósági, a polgári védelmi és az újonnan létrejött iparbiztonsági felügyeletre épül. Varga Ferenc igazgató szakmai helyettese Palotai Zsolt Gábor, gazdasági helyettese pedig Kivágó Tamás dandártábornok lett. Kocsik Pál alezredest polgári védelmi főfelügyelőnek, Cséplő Zoltán alezredest iparbiztonsági főfelügyelőnek és Kanyó Ferenc alezredest tűzoltósági főfelügyelőnek nevezték ki.

A fővárosban az égtájaknak megfelelően négy, a közép-pesti régió tűzvédelmét ellátva összesen öt katasztrófavédelmi kirendeltség van, ezekben 13 tűzoltó-parancsnokság és 4 tűzoltóőrs van. Emellett katasztrófavédelmi irodák működnek majd valamennyi kerületben, és a reagálási idő csökkentése érdekében további tűzoltóőrsök létrehozását tervezik két éven belül.

Varga Ferenc azt hangsúlyozta: az átszervezés kifejezetten szakmai alapon történt. A létszám, a technika elosztásánál hatásvizsgálatokat kezdeményeztek és a működési mutató alapján szerveződtek, így a főváros biztonsága semmiben nem fog gyengülni, sőt, megerősítették azokat a parancsnokságokat, amelyek ellátják a környező 20 település tűzvédelmét – tette hozzá. A magasból mentő járműveket oda helyeztek ki, ahol a legnagyobb, 10-15 emeletes épületek vannak, és a különleges szolgálatokat, a magasból és a mélyből mentő speciális egységeket, a kutyás szolgálatot, a tűzoltóbúvár és a doktorszolgálatot is meg tudták tartani.

Az igazgató közlése szerint január elsejétől a státushelyek 1932-ről 1430-ra csökkentek, mert sok feladatuk megszűnt, az adminisztratív állományt csökkentették a költséghatékonyság szempontjából. Az ezredes hozzáfűzte: az átszervezésben érintettek közül eddig 962 fővel beszéltek, közülük 105 dolgozó nem fogadta el a felkínált beosztást, vagy nem tudtak neki megfelelő beosztást adni, így állása megszűnik. Közülük 84 közalkalmazott, 21 pedig hivatásos tűzoltó.

Az igazgató elmondta azt is, 147 főt helyeztek át máshová, vagyis a főváros illetékességi területén kívül, de mindent elkövettek, hogy az átszervezés miatt senki ne maradjon állás nélkül. Az elbocsájtott közalkalmazottak álláshoz juttatása érdekében megkeresték a Belügyminisztériumot, a büntetés-végrehajtást és a munkaügyi központokat is – jegyezte meg. A megszűnt beosztásokból kikerült tűzoltók közül többet olyan státusra is helyeztek, ahol még nem alakult meg az új tűzoltóőrs, így munkájukat addig vezényelve, más egységeknél látják el.

A sajtótájékoztatót követően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dologház utcai központjában ünnepi állománygyűlésen Varga Ferenc beiktatta az új katasztrófavédelmi kirendeltségek vezetőit és a hivatásos tűzoltóságok parancsnokait, és letették esküjüket az alapfokú vizsgát tett újonc tűzoltók.