Schmitt után: egyeztetés, amiben senki nem bízik

A kölcsönös bizalmatlanság légkörében ülnek le hétfőn este a parlamenti pártok képviselői, hogy Schmitt Pál utódlásáról tárgyaljanak. A köztársasági elnök – az előzetes nyilatkozatok után meglepő – hétfőn bejelentett lemondását követően Lázár János a kormánypárti frakciók nevében invitálta megbeszélésre az ellenzéket. Mint a Fidesz frakcióvezetője mondta, szeretnék megismerni részletesen is az ellenzékiek véleményét, így hajlandóak a Jobbik közvetlen elnökválasztásról szóló javaslatáról is tárgyalni, de azt is meghallgatják, miért szeretné az MSZP Sólyom Lászlót jelölni. (A szocialisták később korrigáltak, azt mondták, ők nem kifejezetten Sólyomhoz ragaszkodnak, hanem egy "olyan típusú" elnökhöz.)

Lázár János. Az invitáló

MTI / Kovács Attila

A kormányváltás után a Fidesz már többször, több témában invitálta a tárgyalóasztalhoz az ellenzéki pártokat – eddig minden ilyen próbálkozás kudarcba fúlt, kölcsönös vádaskodás kíséretében. A legjellemzőbb példa az alkotmány előkészítése volt, az előkészítésben részt is vettek kezdetben az ellenzéki pártok, majd a kodifikációs munka finisében egyszer csak a „semmiből” előkerült Szájer József iPaden írt alkotmánytervezete. Ezek után az LMP és az MSZP kivonult a további megbeszélésekről, majd a parlamenti vitán, végszavazáson sem voltak jelen.

Csak formális?

Az általunk megkérdezett ellenzéki képviselők most sem várnak mást. „A remény hal meg utoljára” – Mesterházy Attila MSZP elnök-frakcióvezető csak ennyit mondott kérdésünkre, hogy valódi egyeztetéseket várnak-e. Kiss Péter szerint „csak formális lesz az egész”, míg Hiller István úgy kommentálta Lázár János invitálását, miszerint „ennek csak annyi értelme van, hogy kedden, szerdán elmondhassák: volt hétfő este is”. A két egykori miniszter ugyanakkor megengedőbb volt abból a szempontból, hogy azt mondták: mivel láthatóan még a Fidesz sem tudja, nem csak azt, hogy kit jelöljön, de még azt sem, milyen habitusú személyt válasszon, így eleve formális lehet csak a hétfő esti összejövetel. Arra azért jó lehet, hogy a párt demonstrálja a nyilvánosság felé: dolgozik a helyzet feloldásán. „Politikailag ez racionális a Fidesz szempontjából” – mondták. Úgy vélik, a frissen meghirdetett konszolidációs politika szempontjából is lakmuszpapír lehet, hogy a Fidesz most valóban egyeztetni fog-e.

„A magyar törvények pontosan szabályozzák a köztársasági elnök jelölését, nem nagyon értem, ennek fényében miről akar tárgyalni a Fidesz” – mondta a hvg.hu-nak Jávor Benedek is. Az LPM frakcióvezetője  ezért „kíváncsian várja”, hogy mivel áll majd elő a Fidesz.

„Semmit nem várunk ettől az egyeztetésről, de azért elmegyünk, csak, hogy elmondhassuk a saját javaslatunkat, azt, hogy a nép válasszon köztársasági elnököt. Már csak azért is, mert a 2005-ös elnökválasztás előtt maga a Fidesz is szimpátiaszavazást akart az elnök személyéről, akkor azzal érveltek: eltávolodott az elnöki intézmény, az elnök megválasztásának módja az emberektől, szerintünk ez ma még inkább így van” – mondta Balczó Zoltán a Jobbik részéről.

Nem mondhatni, hogy a kormánypártoknak túlzott várakozásai lennének. „Szerintem az ellenzék az egészet csak arra használja majd fel, hogy kivonuljon, hogy arról beszéljen, hogy semmilyen javaslatukra nem vagyunk kíváncsiak” – mondta egy kormánypárti képviselő. Igaz, azt hozzátette, egyelőre ő se látja, mi alapján lehetne párbeszéd, amikor az már állítólag eldőlni látszik a Fideszben, hogy egy szoros pártkötődésű, de Schmitt Pálnál jóval határozottabb személyiségű jelöltet keresnek. Kérdés, ezt támogathatónak tartja-e bárki a másik oldalról. Vagyis aligha lehet kérdés.

Ráadásul egy a kormányfő szűkebb környezetéhez tartozó forrásunk szerint ugyanakkor már meg is van az új elnök személye. Meglehet, éppen a hétfő délutáni pártelnökségi ülésen döntöttek róla ("csak kegyeleti okokból ezt nem illik a lemondás napján bejelenteni"). Ha ez igaz, úgy valóban csak formális célokat szolgálhat az ötpárti.