„Ezt a parasztot!" - hördült fel hangosan a Parlamentben Szanyi Tibor, amikor a köztársasági elnök magához hívatta gratulációra az elnöki páholyba Bajnai Gordont miniszterelnöki kinevezése után. A Heti Válasz 2009-es cikke szerint a politikus később kijelentette, hogy felindulásból mondta, amit mondott, és faragatlanság volt a részéről, de az elnök nem magánszemély, ha viszont azt játszik, akkor joga van véleményt mondania róla. „Szerintem sokak véleménye - akik látták ezt az esetet - megegyezik az enyémmel" - fogalmazott Szanyi.

Bár a fenti idézet volt talán a legdrasztikusabb a nyilvánosan elhangzottak közül, az MSZP és Sólyom László viszonya legjobb esetben is hűvös volt, ez fajult időnként a nyílt odamondogatásokig. Ez persze érthető abból a szempontból, hogy Sólyom Lászlót a kormánypárti MSZP jelöltje ellenében választották meg. Ma már tankönyvi példa lehet politikatörténetből, ahogy a párt akkori vezetése hagyta, hogy Szili Katalin váljon az MSZP elnökjelöltjévé, miközben a koalíciós partner SZDSZ világossá tette: nem fogja támogatni, így nem lesz meg a parlamentben a megválasztásához szükséges többség.

A híres "freudi elszólás"

Ez is történt, így befutott Sólyom, aki sosem rejtette véka alá, hogy az MSZMP megújulásra képtelen, régi reflexekkel bíró utódpártját látja az MSZP-ben; ennek legviccesebb megnyilvánulása „freudi elszólása” volt Havasiné Orbán Mária sikeretlen főbíróvá választása után a parlamentben, ahol „szégyellnivalónak” minősítette a párt érvelését Havasinéval szemben, és azt mondta, az „MSZMP gondolkodásmódja mélyen alkotmányellenes”.

Sólyom László megválasztása után; a háttérben a hoppon maradt szocialista jelölt, Szili Katalin - megágyaztak a rossz viszonynak

Dudás Szabolcs

Szintén emlékezetes affér volt, amikor Sólyom László bejelentette: nem hajlandó aláírni Horn Gyula állami kitüntetését, mert felháborodott Horn korábbi nyilatkozatán, miszerint a „pufajkások” 1956-ban csak a törvényes rendet védték. Sólyom László szerint egy ilyen nyilatkozat nem maradhat következmények nélkül. Egy évvel később viszont már az MSZP-n volt a felháborodás sora egy Sólyom nyilatkozaton, a párt „elképesztőnek” tartotta, hogy a köztársasági elnök arról beszélt Sydney-ben emigráns magyarok előtt: ha a Fidesz kerül kormányra 2010-ben, újra megnyitják a nem sokkal korábban bezárt konzulátust.

Négy ok

Köztudott volt, hogy - különösen az őszödi beszéd után - Sólyom László személyes ellenszenvet is érzett Gyurcsány Ferenccel szemben, de az ő távozása sem javított az MSZP és az elnök viszonyán. A szocialistáknál már az kiverte a biztosítékot, hogy Sólyom egy interjúban arról beszélt az új kormányfőjelölt keresése kapcsán: csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy stabil, széles körű felhatalmazással bíró kormány állhasson fel. A párt nevében Tóbiás József reagált, aki egyszerűen csak "nagyon durva beavatkozásnak" nevezte az elnök megnyilvánulását, mert szerinte Sólyomnak ki kellett volna vonnia magát a politikai pártok egyeztetéséből. Tóbiás szerint „20 évvel a rendszerváltás után először fordult elő, hogy a legmagasabb közjogi intézmény betöltője ilyen módon avatkozott be a pártok közötti csatározásokba”.

Nyakó István egykori MSZP-szóvivő korábban maga is számos kommunikációs csörte részese volt Sólyom Lászlóval kapcsolatban. A képviselő most azt mondta a hvg.hu-nak, négy ok miatt ajánlották a Fidesz figyelmébe a volt elnököt. „Egyrészt nyilván nem a mi jelöltünk és nem mi választunk, így jobboldali ember lesz az új elnök, ez nem vitás. Sólyom László vállaltan jobboldali, a Fidesz egyszer már megszavazta, miért ne tehetné meg még egyszer? Másodszor, az eddig a Fidesz részéről felmerült jelöltekhez, Kövér Lászlóhoz vagy Áder Jánoshoz képest ő nagyságrendekkel jobb lenne. Harmadszor: jelenleg nem olyan a helyzet, hogy kísérletezgetni lehetne, Sólyom Lászlóval kapcsolatban pedig mindenki tudja, milyen elnökségre számíthat. Végül: az utóbbi időben többször előfordult, hogy egymástól függetlenül hasonló állásponton volt az elnök úr és az MSZP, elég csak az alkotmányra gondolni” - mondta Nyakó István.

Sólyom Lászlót nem Mesterházy ajánlotta elsőként, hanem a párt sajtóközleménye már Schmitt Pál lemondása előtt példálózott vele. Az MSZP most „olyan típusú” embert látna szívesen a Sándor-palotában, mint Sólyom László, igaz, nem feltétlenül csak őt. Mindez újabb adalék ahhoz a régi megfigyeléshez, hogy a politikában az üléspont határozza meg az álláspontot. Márpedig ez a Fideszre is igaz. Orbán pártja ma nem ellenzékben van, mint volt 2005-ben, amikor az MSZP orra alá sok borsot törő Sólyom Lászlót támogatta. Kormánypártként most ők sem akarnak borsot.