Martonyi János külügyminiszter szerint bár Szerbia EU-csatlakozása fontos érdek, a kormány nem feltétel nélkül támogatja, és nagy figyelmet szentel a vajdasági magyarok helyzetének, valamint az emberi- és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának.
A tárcavezető Ferenczi Gábor (Jobbik) írásbeli kérdésére, amelyben az országgyűlési képviselő azt firtatta, hogy milyen feltételekhez köti a kormány Szerbia uniós csatlakozásának támogatását, szerdán úgy válaszolt, Magyarország elsőrendű érdeke, hogy Szerbia maradéktalanul teljesítse az EU feltételeit, és csatlakozzon az integrációhoz, hiszen kulcsszerepe van a szomszédos, stratégiai fontosságú nyugat-balkáni térség stabilitásának és biztonságának megteremtésében, illetve fenntartásában. Véleménye szerint a vajdasági magyarság érdeke is kétségtelenül az, hogy Szerbia mielőbb uniós tagállam legyen, azonban az ország európai integrációs törekvéseinek magyar támogatása nem feltétel nélküli.
A kormány - szakítva a korábbi évek gyakorlatával - a magyar nemzeti érdek alapján határozza meg külpolitikája irányvonalait, és szavakkal és tettekkel is bebizonyította elkötelezettségét a szomszédos országokban élő magyar közösségek érdekvédelme mellett - hangsúlyozta. Mint kiemelte, a kormány célja, hogy ezek a közösségek megőrizhessék nemzeti identitásukat, integrálódva, de nem asszimilálódva, harmonikusan élhessenek együtt a többségi nemzettel, kisebbségi jogaikat pedig maradéktalanul tartsák tiszteletben.
Azt, hogy a kormány következetesen érvényesíti a nemzetpolitikai megfontolásokat, és a szerb integráció magyar támogatását feltételekhez köti, bizonyítja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont kitartó képviselete, amelynek köszönhetően "a diszkriminatív elemeket tartalmazó törvény" problémáját orvosolták - emlékeztetett a miniszter.
A szerb kárpótlási törvény eredeti formájában úgy fogalmaztak, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból, ez szinte a teljes vajdasági magyarságot hátrányosan érintette. Később, a magyar tiltakozás hatására megváltoztatták a jogszabályt.
Martonyi János felidézte, hogy az Európai Tanács március eleji döntésével Szerbia megkapta az EU tagjelölti státusát, de ez még az integrációs folyamat "viszonylag kezdeti stádiuma". A későbbiekben, a csatlakozási tárgyalásokon mind az Európai Bizottság, mind pedig a tagállamok "árgus szemmel" vizsgálják majd a felvételi kritériumok teljesítését - mutatott rá. Hozzátette: a politikai feltételek teljesítésének értékelésekor a magyar kormány különös figyelemmel kíséri majd az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, valamint a vajdasági magyarok helyzetének alakulását.
A külügyminiszter kijelentette: a kormány körültekintően kezeli a szerb integrációhoz nyújtott magyar támogatás kérdését, és a támogatása "nem feltételek nélküli". A kormány folyamatosan kapcsolatban áll a vajdasági magyar közösség legitim képviselőivel, és a szerb kormány előtt is ismert, hogy "a vajdasági magyarok helyzete a kétoldalú kapcsolatok megkerülhetetlen eleme" - hangsúlyozta.
Szerbia 2009 decemberében adta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és idén március elején az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ülésén határoztak úgy, hogy elnyerheti a tagjelölti státust.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
