„Az unió nem szórakozik, nem haragszik, nem szeret. Az unió úgy működik, mint egy gép, sem pozitív, sem negatív érzései nincsenek, ahogy belpolitikai lelke sincs” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, amikor arról kérdeztük, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Brüsszel azért nem „siet” megállapodni Magyarországgal, mert így akarja megleckéztetni az EU-t bíráló Orbán Viktort. „Ha van az unióban érzelem, akkor az mindig a tagállamokra vezethető vissza” – magyarázta Balázs Péter. Azaz a német, francia és más nációk, akik Magyarországon fektettek be, jelezték aggályaikat kormányaiknak, azok pedig a Bizottságnak. Utóbbi csak végrehajt.

A kormányzati kommunikáció jelenleg úgy állítja be a tárgyalásokat, mintha a magyar fél már az asztalnál ülne, de a másik fél még nem. Mindezt a kormány azzal támasztja alá, hogy továbbra sem ismertek Magyarország és az IMF/EU közötti hitelkonstrukció-igénylési tárgyalások megindulásának pontos feltételei: hiányzik egy lista, ami tételesen felsorolná az IMF és az EU feltételeit. Ám ez a kép Balázs Péter szerint hamis, a külügy volt vezetője azt mondta lapunknak, Budapesten nagyon is tudják, mit akar a másik fél. „A magyar fél még mindig úgy tesz, mintha nem értené. Pedig a külügyminisztérium tele van jobbnál jobb uniós szakértőkkel. Ha bezárnák egy szobába Martonyi Jánost, Győri Enikőt, Ódor Bálintot és nem adnának nekik enni, akkor 24 órán belül megírnák, hogy mi a baj. Merthogy pontosan tudják, mi a baj” – mondta a volt miniszter.

Az unió többségével megyünk szembe

„Az uniónak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az egyik közepes méretű, periférikus tagállamával packázzon. Ennél százszor fontosabb ügyei vannak” – állítja Balázs Péter, hozzátéve: az uniónak sokkal kisebb érdeke fűződik a megállapodáshoz, mint a magyar kormánynak. „Az EU szinte meg sem érezne egy magyar államcsődöt” – mondta a volt miniszter. „Orbán Viktor játszmája, hogy a saját időhúzását áttolja az unióra. Úgy állítja be, mintha Türkmenisztánnal tárgyalnánk, holott nem egyenrangú partnerek vagyunk, hanem egy család tagja. Mi az unió többségével állunk szemben” – fogalmazott Balázs. Szerinte az időhúzás hatását már mutatja a forint folyamatos gyengülése. „Orbán Viktor jövő héten találkozik José Manuel Barrosóval. Ha e látogatás után nem jön egy olyan hír, hogy egy héten belül tárgyalóasztalhoz ülünk, akkor a negatív piaci tendencia felerősödhet és az euró túl is lépheti a 300 forintos határt” – magyarázta Balázs Péter.

Orbán Viktor és Manuel Barrosso. Érzelemmentes játszma

Burger Barna

A magyar ügyeknek Brüsszelben három intézményen kell átmennie Balázs Péter szerint. Az Európai Bizottságban a magyar dosszié négy-öt biztos asztalán is ott van, így először nekik kell egyezségre jutniuk. A másik intézmény az Európai Tanács (ez az unió állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, egyfajta EU-s csúcsszerv), Balázs Péter szerint itt addig nem várható fordulat, amíg a németek, franciák és „még néhány hangos tagállam nem mondja azt, hogy na, jó, akkor adjuk meg a magyaroknak a hitelt”.

Ezen kívül még az Európai Parlament (EP) is beleszólhat a folyamatokba, hiszen február közepén az EP hozott egy határozatot, amelyben nyolc magyar kérdéskörben kért vizsgálatot a Bizottságtól. Márpedig az EP kíváncsi lehet a vizsgálat eredményére, már csak azért is, mert az Európai Parlament el is fogadott egy határozatot év elején, ami felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság észrevételeit. Ezzel szemben Magyarország részéről Balázs Péter szerint "egyedül a kettős játékot játszó, azaz hol az EU-nak udvarló, hol az uniót támadó Orbán Viktor vezényli a díszszemlét, másnak láthatóan nincs beleszólása a dolgokba”.

Látható, mit akar Brüsszel

Hasonlóan látja a tárgyalások elhúzódásának okát Medve-Bálint Gergő, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója is. Szerinte ha sorra vesszük a Brüsszelben elfekvő magyar ügyeket, akkor három nagy csomagot találunk. Egyrészt a lassan már 9 éve húzódó túlzottdeficit-eljárást. Másrészt azokat a kötelezettségi eljárásokat, amelyek a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság miatt indultak még januárban. Harmadrészt az igazságszolgáltatási rendszer átalakításával kapcsolatos kifogást. „Ugyan ez utóbbiban az EU csak fontolgatja egy eljárás megindítását, de a Velencei Bizottság jelentésében konkrét kifogásokat emelt” – magyarázta Medve-Bálint, utalva az Országos Bírósági Hivatal elnöke kinevezése kapcsán megfogalmazott aggályokra.

A fenti ügyekből igenis lehet következtetni arra, hogy az EU-nak milyen feltételei vannak, azaz mit szeretne – állítja Medve-Bálint. „A kormányzati kommunikáció részéről arra hivatkozni, hogy nincsen lista, tényszerű ugyan, de azt valószínűleg nagyon jól érzékelik a kormányzatnál is, milyen területen kellene előre mozdulni. Például amikor a biztonságos jogi környezet megteremtését szorgalmazza az unió, akkor valószínűleg az igazságszolgáltatási rendszerre vagy a jegybanktörvényre utalhat, tehát a folyamatban lévő ügyekre” – közölte a kutató, aki szerint nem valószínű, hogy elkészül majd egy ilyen lista. „Ha lenne egy ilyen lista, akkor az könnyebben számon kérhetőbb lenne, de sokkal kevésbé lehetne rugalmasan kezelni és tovább tartana a teljesítés is” – fogalmazott, hozzátéve: Brüsszel formális és informális csatornákon jelezni fogja, hogy mit szeretne.

Kötelezettségszegési eljárások és túlzott deficiteljárások gyakoriak az EU-n belül, de az ritka, hogy a jogállam működésével kapcsolatos kérdésekben van vita egy tagállam és a Bizottság között – magyarázta Medve-Bálint Gergő. Emlékeztetett arra, hogy az államkötvények hozama 8-8,5 százalék körül alakul, márpedig ezt képtelenség visszafizetni a hitelmegállapodás nélkül. „A magyar kormánynak egyre kevesebb lesz a mozgástere, ahogy az idő múlik. Az időhúzás a magyaroknak kedvezőtlen. Sok múlik majd a Barroso-Orbán-találkozón. Április végén, május elején tisztábban fogunk látni.”