Orbán tudja, mit akar tőlünk az EU, csak "nem akarja tudni"

„Az unió nem szórakozik, nem haragszik, nem szeret. Az unió úgy működik, mint egy gép, sem pozitív, sem negatív érzései nincsenek, ahogy belpolitikai lelke sincs” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, amikor arról kérdeztük, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Brüsszel azért nem „siet” megállapodni Magyarországgal, mert így akarja megleckéztetni az EU-t bíráló Orbán Viktort. „Ha van az unióban érzelem, akkor az mindig a tagállamokra vezethető vissza” – magyarázta Balázs Péter. Azaz a német, francia és más nációk, akik Magyarországon fektettek be, jelezték aggályaikat kormányaiknak, azok pedig a Bizottságnak. Utóbbi csak végrehajt.

A kormányzati kommunikáció jelenleg úgy állítja be a tárgyalásokat, mintha a magyar fél már az asztalnál ülne, de a másik fél még nem. Mindezt a kormány azzal támasztja alá, hogy továbbra sem ismertek Magyarország és az IMF/EU közötti hitelkonstrukció-igénylési tárgyalások megindulásának pontos feltételei: hiányzik egy lista, ami tételesen felsorolná az IMF és az EU feltételeit. Ám ez a kép Balázs Péter szerint hamis, a külügy volt vezetője azt mondta lapunknak, Budapesten nagyon is tudják, mit akar a másik fél. „A magyar fél még mindig úgy tesz, mintha nem értené. Pedig a külügyminisztérium tele van jobbnál jobb uniós szakértőkkel. Ha bezárnák egy szobába Martonyi Jánost, Győri Enikőt, Ódor Bálintot és nem adnának nekik enni, akkor 24 órán belül megírnák, hogy mi a baj. Merthogy pontosan tudják, mi a baj” – mondta a volt miniszter.

Az unió többségével megyünk szembe

„Az uniónak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az egyik közepes méretű, periférikus tagállamával packázzon. Ennél százszor fontosabb ügyei vannak” – állítja Balázs Péter, hozzátéve: az uniónak sokkal kisebb érdeke fűződik a megállapodáshoz, mint a magyar kormánynak. „Az EU szinte meg sem érezne egy magyar államcsődöt” – mondta a volt miniszter. „Orbán Viktor játszmája, hogy a saját időhúzását áttolja az unióra. Úgy állítja be, mintha Türkmenisztánnal tárgyalnánk, holott nem egyenrangú partnerek vagyunk, hanem egy család tagja. Mi az unió többségével állunk szemben” – fogalmazott Balázs. Szerinte az időhúzás hatását már mutatja a forint folyamatos gyengülése. „Orbán Viktor jövő héten találkozik José Manuel Barrosóval. Ha e látogatás után nem jön egy olyan hír, hogy egy héten belül tárgyalóasztalhoz ülünk, akkor a negatív piaci tendencia felerősödhet és az euró túl is lépheti a 300 forintos határt” – magyarázta Balázs Péter.

Orbán Viktor és Manuel Barrosso. Érzelemmentes játszma

Burger Barna

A magyar ügyeknek Brüsszelben három intézményen kell átmennie Balázs Péter szerint. Az Európai Bizottságban a magyar dosszié négy-öt biztos asztalán is ott van, így először nekik kell egyezségre jutniuk. A másik intézmény az Európai Tanács (ez az unió állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, egyfajta EU-s csúcsszerv), Balázs Péter szerint itt addig nem várható fordulat, amíg a németek, franciák és „még néhány hangos tagállam nem mondja azt, hogy na, jó, akkor adjuk meg a magyaroknak a hitelt”.

Ezen kívül még az Európai Parlament (EP) is beleszólhat a folyamatokba, hiszen február közepén az EP hozott egy határozatot, amelyben nyolc magyar kérdéskörben kért vizsgálatot a Bizottságtól. Márpedig az EP kíváncsi lehet a vizsgálat eredményére, már csak azért is, mert az Európai Parlament el is fogadott egy határozatot év elején, ami felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság észrevételeit. Ezzel szemben Magyarország részéről Balázs Péter szerint "egyedül a kettős játékot játszó, azaz hol az EU-nak udvarló, hol az uniót támadó Orbán Viktor vezényli a díszszemlét, másnak láthatóan nincs beleszólása a dolgokba”.

Látható, mit akar Brüsszel

Hasonlóan látja a tárgyalások elhúzódásának okát Medve-Bálint Gergő, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója is. Szerinte ha sorra vesszük a Brüsszelben elfekvő magyar ügyeket, akkor három nagy csomagot találunk. Egyrészt a lassan már 9 éve húzódó túlzottdeficit-eljárást. Másrészt azokat a kötelezettségi eljárásokat, amelyek a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság miatt indultak még januárban. Harmadrészt az igazságszolgáltatási rendszer átalakításával kapcsolatos kifogást. „Ugyan ez utóbbiban az EU csak fontolgatja egy eljárás megindítását, de a Velencei Bizottság jelentésében konkrét kifogásokat emelt” – magyarázta Medve-Bálint, utalva az Országos Bírósági Hivatal elnöke kinevezése kapcsán megfogalmazott aggályokra.

A fenti ügyekből igenis lehet következtetni arra, hogy az EU-nak milyen feltételei vannak, azaz mit szeretne – állítja Medve-Bálint. „A kormányzati kommunikáció részéről arra hivatkozni, hogy nincsen lista, tényszerű ugyan, de azt valószínűleg nagyon jól érzékelik a kormányzatnál is, milyen területen kellene előre mozdulni. Például amikor a biztonságos jogi környezet megteremtését szorgalmazza az unió, akkor valószínűleg az igazságszolgáltatási rendszerre vagy a jegybanktörvényre utalhat, tehát a folyamatban lévő ügyekre” – közölte a kutató, aki szerint nem valószínű, hogy elkészül majd egy ilyen lista. „Ha lenne egy ilyen lista, akkor az könnyebben számon kérhetőbb lenne, de sokkal kevésbé lehetne rugalmasan kezelni és tovább tartana a teljesítés is” – fogalmazott, hozzátéve: Brüsszel formális és informális csatornákon jelezni fogja, hogy mit szeretne.

Kötelezettségszegési eljárások és túlzott deficiteljárások gyakoriak az EU-n belül, de az ritka, hogy a jogállam működésével kapcsolatos kérdésekben van vita egy tagállam és a Bizottság között – magyarázta Medve-Bálint Gergő. Emlékeztetett arra, hogy az államkötvények hozama 8-8,5 százalék körül alakul, márpedig ezt képtelenség visszafizetni a hitelmegállapodás nélkül. „A magyar kormánynak egyre kevesebb lesz a mozgástere, ahogy az idő múlik. Az időhúzás a magyaroknak kedvezőtlen. Sok múlik majd a Barroso-Orbán-találkozón. Április végén, május elején tisztábban fogunk látni.”