A nyomtatott és internetes médiumok számára az új törvényben előírt regisztrációs kötelezettség is vonatkozott a főiskolai és egyetemi újságokra, honlapokra, a korábban közműsor-szolgáltatóként működő felsőoktatási rádióknak és televízióknak pedig a médiatanácshoz kellett fordulniuk az átminősítésért - közölte Auer János a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület által szervezett felsőoktatási médiakonferencián.    

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: voltak olyan rádiók vagy televíziók, amelyek nem akarták az átminősítést, vagy nem tudtak megfelelni a feltételeknek, míg például a Kodolányi János Főiskola Vörösmarty Rádiója vállalta, hogy kereskedelmi csatornaként működik tovább, és évi ötszázezer forintos médiaszolgáltatási díjat fizet. Több csatorna, például a Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Rádiója azonban megszüntette a tevékenységét, miután a médiatanács nem tudta közösségi médiaszolgáltatóként elismerni.    

A médiatanács tagja kérdésre válaszolva kijelentette: túlzónak tartja a testületét és az új médiatörvényt érintő azon bírálatokat, amelyek szerint a cél a sajtószabadság lábbal tiprása vagy a sajtótermékek ellehetetlenítése lenne. Közölte azt is: jogalkalmazóként nem látja annak veszélyét, hogy a parlamenti többség által megválasztott tanácstagok a kormánytól vagy a Fidesztől függően végeznék munkájukat.    

A közmédia m3D néven új televíziós csatornát indít az olimpiára, amelyen három dimenzióban közvetíti a sportverseny eseményeit - mondta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szóvivője a konferencián. Cserháti Ágnes beszámolt arról, hogy a televízió már az olimpiát megelőzően, kísérleti jelleggel is sugároz majd műsorokat, ugyanakkor az m1 és a Kossuth Rádió is jelentkezik tematikus műsorokkal a sportversenyek idején és azt megelőzően.    

A szóvivő közölte azt is, hogy a nyár közepén teljes arculati megújuláson esik át a közmédia, és arról is, hogy hamarosan virtuális múzeum mutatja be a tévémaci történetét, eddigi főcímeit, bábjait, tervezőit. Cserháti Ágnes a folyamatban lévő feladatok között említette a teljes közmédiának egy gyártóbázisra, a Kunigunda útjára költöztetését, amely elmondása szerint néhány éven belül valósulhat meg, és célként fogalmazta meg a hallgatottság és a nézettség növelését.    

A szóvivő az egységes közmédia első látványos eredményének nevezte a Balatoni nyár és a Balaton közelről című, a nyár folyamán 9 héten át sugárzott műsorokat, amelyekben a rádiósok és a televíziósok már kipróbálhatták magukat a korábbi munkájuktól eltérő műfajokban is. Hozzátette: a műsorba naponta mintegy 400 ezren kapcsolódtak be.    

Beszámolt arról is, hogy az őszi új műsorok, köztük a Maradj talpon! vagy a Magyarország, szeretlek mintegy 10 százalékkal növelték a fiatal nézők arányát. Mint mondta, a már a közmédia által sugárzott Forma 1-es futamok alatt a tévézők 43-45 százaléka az m1-et nézi.