Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nem értik, miért csináljuk, de a részükről ráérnek, és készek új és új ügyeket kezdeményezni, ha szükségesnek látják – nagyjából így összegezhetőek a hvg.hu brüsszeli tapasztalatai az Európai Bizottság hozzáállásáról a magyar kormánnyal kapcsolatban. „Csak a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások meddig tartanak, és az is, lesznek-e újak. A mi hozzáállásunk nagyon világos: az uniós jogot be kell tartani. Az EU jogi szolgálata nagyon jól felkészült szakemberekből áll, akik készek új és új jogszabályokat megvizsgálni" - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztviselő.
Új ügyek pedig várhatóan lesznek, hiszen – bár ezt a magyar kormány sokáig nem akarta tudomásul venni – az elmúlt két hétben nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi az Európa Tanács és a Velencei Bizottság véleményét az általuk vizsgált kérdésekkel kapcsolatban (ezek száma már a tízet is eléri). Viviane Reding, az alapvető jogokért felelős biztos már a múlt héten bejelentette, hogy vizsgálják a magyar egyházügyi törvényt, és információink szerint a Bizottság aggályosnak tartja a hallgatói szerződéseket is. (A magyar kormány és a Velencei Bizottság vitájáról itt olvashat részletesen.)
Körbenéztünk Brüsszelben, hogy milyen a magyar kabinet megítélése, mire számíthat a kormány az ország ellen indított eljárások ügyében, és mi vár Orbán Viktorra a jövő heti találkozón.
Kádár János igen, Orbán nem
Egyelőre nyitott kérdés, hogy a magyar igazságügyi reform miatt indul-e kötelezettségszegési eljárás, de a tendencia világos: a Bizottság egyre kiterjesztőbb módon értelmezi nem csak saját szerepét, mint a „szerződések őréért”, de a rendelkezésére álló – gyakran egyébként szűkösnek tűnő – jogi eszközöket is. Erre a két legjobb példa, hogy az igazságszolgáltatási reform anomáliái is immár nyíltan az IMF-megállapodás egyik témájává váltak, azzal a kissé nyakatekert érveléssel, hogy ezek sértik a jogbiztonságot, és ez elriaszthatja a befektetőket Magyarországról, így kétségessé válhat a hitel visszafizetése.
„Kádár Magyarországa kapott IMF-hitelt, ott nyilván nem foglalkoztak ilyen kérdésekkel, de most egy uniós tagállamról van szó, ráadásul a magyar kormány gyakorlata nagyon rossz precedenst teremthet más tagállamoknak is” – jelezte a Bizottság attitűdjét egy brüsszeli szakértő.
José Manuel Barroso - rajtunk tartják a szemüket
AP / Virginia Mayo
Az EB-ből származó információink szerint a Bizottság képviselői egyelőre tanulmányozzák az igazságszolgáltatási reform ügyében a magyar kormány kiküldött jelentését. Mint megtudtuk, a testületben súlyosan aggályosnak tartják a hallgatói szerződések ügyét is, a „röghöz kötés” valószínűleg nem állja ki a próbát a munkaerő szabad áramlásának szempontjából.
Ugyanilyen szoros figyelem kíséri a médiatörvényt is, ahol szintén a kormány van lépéskényszerben, miután az Alkotmánybíróság szerdán úgy döntött: nem ad előzetes ajánlásokat a kabinetnek arra vonatkozóan, miképpen módosítsák a jogszabályt. „Egyértelműen többet várunk a magyar kormánytól, mint amit eddig tettek, méghozzá olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet” – mondta ezzel kapcsolatban egy bizottsági szakértő.
Időben szóltak
Mára szinte közhelynek számít, hogy Brüsszelben teljes értetlenség övezi a magyar kormány viselkedését. „Nem értem Orbánt, teljesen egyértelmű, hogy Magyarországnak segítségre van szüksége, világos, hogy az IMF-fel koordináltan lépünk fel konkrét ügyekben” – mondta az egyik biztos kabinetfőnöke, hozzátéve, hogy „senki nem harap bele abba a kézbe, amelyik eteti”, főleg, hogy szerinte a magyar kormánynak időben szóltak, mik az elvárások.
Matolcsy György november végén jelentette be, hogy az IMF-hez fordulunk, amikor december közepén az IMF küldöttsége még a tárgyalások előtt elutazott Budapestről, Olli Rehn pénzügyi biztos nyíltan megmondta, hogy az ő kérésére történt mindez. Mint most egy brüsszeli forrásunk elmondta, a Bizottság még ezek után is megpróbált pozitívan hozzáállni a magyar kormányhoz, és január elején ők jelezték informálisan a kabinetnek, hogy tárgyalnak a pénzügyi segítségről, mert nem érdekük, hogy Magyarországnak gondjai legyenek. De világosan jelezték, hogy több törvénnyel kapcsolatban súlyos kifogásuk van.
Orbán és Barroso - ki nevet a végén?
Burger Barna
Magyar részről azonban nem volt konstruktív a hozzáállás, így január közepén Olli Rehn egy találkozón megállapodott Christine Lagarde-dal, és megegyeztek, hogy egyelőre nem alkalmasak a feltételek a segítségnyújtáshoz. „Agresszív elutasítás, majd a véleményünk teljes ignorálása, majd amikor látják, hogy igenis komolyan gondoljuk, akkor esetleg hajlandóak végiggondolni, amit mondunk nekik” – egy uniós szakértő így jellemezte a kormány hozzáállását a Bizottsághoz a vitás ügyekkel kapcsolatban.
Ez vezetett oda, hogy mára Brüsszel is bekeményített, és immár egyértelműen politikai feltételeket is szab a pénzügyi segítség feltételéül, pedig ilyenre tagállam esetében még nem volt példa. Mindenesetre – a fenti hozzáállást tekintve – Brüsszelben nem túl optimisták a keddi Orbán-Barroso találkozóval kapcsolatban. Január 21-én Orbán egyszer már személyes ígéretet tett a Bizottság elnökének, hogy lezárja a vitás ügyeket, ehhez képest a megállapodás ugyanolyan távolinak tűnik, mint az év elején. Vagy még távolibbnak, de mint láttuk, Brüsszelben tudnak várni.
