Túry Gergely
Laborc Sándort és két társát társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték. Laborcnak másfél millió forintot, a másodrendű vádlottnak hatszázezer forintot, míg a harmadrendű vádlottnak 200 ezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie, ha az ítélet jogerőssé válik. Amennyiben akkor sem fizetik meg ezt az összeget, a büntetés fogházbüntetésre változik, amely Laborc Sándor esetében 300, a másodrendű vádlott esetében 200, míg a harmadrendű vádlott esetében 100 napot jelent.
A bíróság ugyanakkor Laborc Sándort és az ügy negyedrendű vádlottját felmentette a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a bíróságról távozóban az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy védencét ezek alól a bűncselekmények alól bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság. Az ügyészség ez ellen fellebbezett, míg a védelem az ítéletnek azon része ellen, amelyben elítélték védencét.
Mivel a per tárgya államtitkot képez, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. A szerda este kihirdetett elsőfokú döntésnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, a bíróság zárt ajtók mögött indokolta meg ítéletét, vagyis a pontos tényállás sem ismert.
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz még tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy adatokat gyűjthettek Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. A Heti Válasz azt írta, hogy az ügyben az eljárás az elhárítást jelenleg is irányító Balajti László feljelentése alapján indult. A lap szerint a szervezet számítógépein több olyan telefonbeszélgetés-, híváslista-, és cellainformáció-elemzés maradt vissza, amely politikusokat érint. Azt írták: az elhárítás egyik volt felső vezetője "Ovi" és "Bajusz" elnevezésű mappákba mentette a lap szerint vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött adatokat.
A Magyar Nemzet akkori információi szerint a bizonyítékok Balajti László hivatali elődjének, Laborc Sándornak a hivatali laptopjáról kerülhettek elő. A két lap által közöltekre ugyancsak tavaly szeptemberben a Népszavában reagált Szilvásy György volt titokminiszter, aki szerint semmi sem igaz abból, hogy az előző ciklusban a titkosszolgálatok törvénysértő módon adatokat gyűjtöttek volna Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Az ítélethirdetés során még csak érintőlegesen sem hangzott el információ arra vonatkozóan, hogy a perben többi között erről lett volna szó, erről a védők sem beszéltek a reggeli órák óta tartó tárgyalás szüneteiben. Az indoklás során két pontban hirdette ki ítéletét a bíróság. Az elsőben a magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete, a másodikban hivatali és gazdasági bűncselekmények szerepeltek. Az korábban a sajtóban is megjelent, hogy a perben több ügyet egyesítettek, de ezek pontos tartalma hivatalosan nem ismert.
Nem jogerős az ítélet - tájékoztatta az MTI-t a bíróságról távozóban Laborc Sándor védője. Zamecsnik Péter az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a hivatali bűncselekmények, valamint a hűtlen kezelés bűntette alól bűncselekmény hiányában mentette fel védencét a bíróság. Ezt az ügyészség megfellebbezte. A védelem pedig az ellen nyújtott be fellebbezést, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt.
