Csütörtökön az ózon koncentrációjának nyolcórás "mozgóátlag-maximuma" már egyre több városban haladta meg az egészségügyi határértéket jelző, köbméterenkénti 120 mikrogrammot, Pécsett a kültéri mérőállomáson pedig több mint 3 órán keresztül köbméterenkénti 180 mikrogrammos, vagyis a tájékoztatási küszöbértéket meghaladó a légszennyezettségi szint.

A talajhoz közeli ózon a nyári szmog egyik fő komponense, amely a napsugárzás és a magas hőmérséklet hatására nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból fotokémiai reakciók termékeként keletkező úgynevezett másodlagos szennyező. A hőmérséklet, a szél, a napsugárzás, a páratartalom, a levegő keveredése egyaránt elősegítik az ózon képződéséhez szükséges vegyületek feldúsulását.

Az ózonképződés a napsugárzástól is függ, ezért a magas ózonkoncentrációt a meleg nyári hónapokban mérik - írták az OKI közleményében. A maximális értékek általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb jelentkeznek – tették hozzá.

Az ózon elsősorban a kötőhártyát, orr- és felső légutak nyálkahártyáját izgatja. Ez egyes betegségekben szenvedőknél, illetve az intenzív mozgást végző gyermekeknél és felnőtteknél is enyhe légzési tüneteket okozhat. Súlyosbítja az idült légzőszervi betegségek és az asztma tüneteit, köhögést, nehézlégzést idézhet elő.

Fokozott kockázatnak vannak kitéve a keringési, légzési betegségben szenvedő, főleg időskorúak, a légszennyezettségre érzékenyek. Nekik és a kisgyermekeknek azt javasolják, a délutáni órákban minél kevesebbet tartózkodjanak szabadban - olvasható az OKI közleményében.