„Az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását” – fogalmazott oldalán.
Szerinte ennek részei azok, „akiknek az alkotmányosságra, az emberi méltóságra és a nemzet egységére kellett volna mutatniuk, de nem tették”. Így például, amikor „magyar állampolgárokat poloskáknak neveztek, amikor bírákat, újságírókat és civileket bélyegeztek meg, vagy amikor a hatalom nyelve kirekesztővé és megalázóvá vált”.
Hegedűs szerint nem lehet arra hivatkozni, hogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész vagy más közjogi méltóság jogszerűen járt el, mert az a kérdés, hogy „teljesítették-e hivataluk erkölcsi kötelességét”. „Felemelték-e a szavukat, amikor azt tisztségük megkövetelte? Megvédték-e az emberi méltóságot, a jogállamot és a nemzet egységét? Vagy aktívan és passzívan hozzájárultak ahhoz, hogy a NER rendszere akadálytalanul folytathassa ámokfutását?” – teszi fel a kérdést.
A miniszter három államfőt sorol fel: Schmitt Pált, aki „tettével bukott meg: plagizált, majd doktori címének visszavonása és a közbizalom elvesztése után távoznia kellett”.
Novák Katalin szintén a tettével bukott meg, hiszen olyan kegyelmi döntést hozott, amely a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések eltussolásában közreműködő személyt részesítette kegyelemben.
Sulyok Tamás morális felelőssége más természetű. Ő mindenekelőtt a hallgatásával, az elmaradt kiállásaival és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg
– véli. Hiszen nem állt ki a politikai támadásoknak kitett bírák és a bírói függetlenség mellett, a a megtámadott újságírók, civilek és művészek, vagy „a kiszolgáltatott és bántalmazott gyermekek” érdekében sem. De akkor is hallgatott, amikor a magyarországi cigányságot megalázó kijelentések hangzottak el, vagy a felvidéki magyarokat ért támadások és a Beneš-dekrétumok ügye ismét napirendre kerültek.
Ezzel Hegedűs szerint „újra és újra elmulasztotta azt, ami a köztársasági elnök legfontosabb erkölcsi kötelessége: határt húzni a hatalom előtt, megvédeni az emberi méltóságot, őrködni a nemzet egysége fölött, és megszólalni azok helyett is, akiknek nincs intézményi erejük”.
.Ezért „az új demokratikus többségnek békés és jogállami eszközökkel kell megszüntetnie” a megbízatását, módosítani kell az Alaptörvényt – írja.
Nem bosszúból, hanem „azért, hogy lebontsuk a mélyállamot, helyreállítsuk a népszuverenitást”.
A parlament hétfői üléséről, Sulyok várható elmozdításáról itt olvashat tovább:
https://hvg.hu/itthon/20260713_ma-elmozditjak-sulyok-tamast-iran-ismet-lezarta-a-hormuzi-szorost-newscast
