"Úgy tűnik, hogy nyár nem telhet el anélkül", hogy Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője "ne találná meg Magyarországon a legkeresettebb és legnagyobb náci bűnöst" - mondta Gyöngyösi, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján a Csatáry-üggyel kapcsolatban. Felidézte, hogy tavaly Képíró Sándor állt bíróság elé, és első fokon bizonyítékok hiányában felmentették. 

Gyöngyösi Márton felidézte azt is, hogy Bernard Valéro francia külügyi szóvivő hétfőn úgy nyilatkozott, Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. A jobbikos politikus szerint Franciaországnak nem ezzel az üggyel kellene foglalkoznia, hanem a saját múltjával kellene szembenéznie, hiszen míg 1942-től 1945-ig a francia rendőrök és csendőrök is segédkeztek a deportálásokban, a II. világháború után az országban csak egy ítélet született emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

A Sun cikke

The Sun

Ezzel szemben Magyarországon több mint 27 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak a népbírósági perekben 1945 és 1949 között, többet, mint a tengelyhatalmakban összesen - közölte.

A politikus úgy vélte, remélhetőleg nem a Külügyminisztérium "szokásos szolgalelkű visszafogottsága" az oka annak, hogy "késlekedik megszólalni" az ügyben. Kérdésre válaszolva Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy Áder János köztársasági elnök a héten látogatást tesz Izraelben, miután mint elhangzott, Kövér László házelnök "persona non grata" lett az országban a Nyirő-ügy miatt.

A 97 éves Csatáry Lászlónak a Wiesenthal központ szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.

Csatáryt szerdán gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják.

Csatáry László életútjáról, bujkálásáról és állítólagos háborús bűneinek bizonyíthatóságáról itt olvashat részletesen.