Pilóta nélküli robotrepülőt fejleszt a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként működő HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) – derül ki Hende Csaba honvédelmi miniszter Juhász Ferenc MSZP-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából. A UAE FORCEI (pilóta nélküli robotrepülő) projekt keretében olyan kisméretű, távirányítható repülőt fejlesztenek, amely honvédelmi, térképészeti, katasztrófavédelmi és egyéb polgári célokra lesz használható, alkalmas lesz fénykép, film, videofelvétel készítésére, és jelentős repülési távolságot tud majd teljesíteni a honvédelmi miniszter szerint.

A távirányítású repülő csak az egyik a HM EI Zrt. kutatás-fejlesztési projektjei közül. Emellett Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratóriumot is fejleszt, amely különösen veszélyes kórokozók vizsgálatára és polgári vészhelyzet kezelésére lesz alkalmas.

Saját fejlesztésű drónnal mennénk akár Afganisztánba is

AP

Emellett a honvédelmi miniszter válasza szerint fut egy ivóvíz arzénmentesítésre alkalmas szorbens anyag előállítására, lakossági és közösségi hasznosíthatóságára vonatkozó projekt is. Mint Hende Csaba írja, egy Schremmer István feltalálótól megvásárolt találmány továbbfejlesztésével létrehozott növényi eredetű szorbensnek, a Hidrofilt Kft. által gyártott eszközrendszerben történő alkalmazásával lehetővé válik a magyarországi arzénszennyezett ivóvíz európai normáknak megfelelő minőség biztosítása.

Kis hazai dróntörténet

Minidrónnal a magyar honvédség korábban is próbálkozott már. Még 2006-ban, az afganisztáni magyar katonai misszió védelmére a Honvédelmi Minisztérium 690 ezer euró értékben a lengyel WB Electronics cégtől vásárolt olyan öt kilós, kisméretű, kézből indítható, teleszkóposan kihúzható törzsű és többféle fejrészből álló gépeket, amelyekkel éjjellátó kamerákkal is fürkészhető a rajtaütésre készülő ellenség.

Az izraeli elődtípusok alapján fejlesztett Sofar nevű lengyel mini-uav azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a Magyar Nemzet fülese szerint a próbák során több gép összetört, vissza kellett küldeni a lengyel szállítónak. Mindemellett a kilencvenes években magyar fejlesztők – cseh kollégáikkal közösen – nekifogtak egy, Szójka névre keresztelt UAV (unmanned aerial vehicle) fejlesztésének, de a próbálkozás később elhalt – állította a hvg.hu-nak 2011-ben Kővári László repülőgép-szakíró.

2010-ben azonban a Magyar Honvédség már újra külföldi UAV-okkal erősített, kilenc pilóta nélküli felderítő repülőgépet vásároltak az izraeli Elbit Systems Ltd-től. Ezek közül három szolgált Afganisztánban, melyek közül egyet még 2010-ben elvesztett a honvédség, ami az első harctéri repülőeszköz-veszteség volt 1945 óta.

Tavaly már arról lehetett hallani, hogy egyszerre három hazai fejlesztésű UAV-ot is tesztel a Magyar Honvédség. A Magyar Hírlap az Ikran nevű gépről közölt hosszabb beszámolót, kiemelve a kis méretét és azt, hogy egyszerű üzemeltetésénél fogva alkalmas konvojkísérési feladatokra és csőhálóza­tok felügyeletére is.