Herczog Mária rámutatott, a távoltartás, mint kényszerintézkedés csak akkor jelent megoldást a helyzetre, ha azonnal foglalkozni kezdenek az áldozat mellett az elkövetővel is, ellenkező esetben a távoltartott nem érti meg, miért nem szabad erőszakosnak lennie és csak dühösebben, revansvággyal tér vissza a kapcsolatba.

A szociológus azt mondta, ő a helyreállító igazságszolgáltatást véli követendő útnak, amikor az elkövető elismeri a tettét és vállalja a jóvátételt. Ha a helyzet kezeléséből az elkövetőt kizárják, "semmi motivációja nem lesz megjavulni" - fogalmazott.

Herczog Mária hozzátette, nagyon jók a családi csoportkonferencia-módszerrel tartott esetmegoldások tapasztalatai. Ilyenkor 10-16 ember gyűlik össze, akiket a család meghív, először a szakemberek tájékoztatják őket a hivatalosan igénybe vehető segítségről, majd a család kibeszéli a konfliktust, a saját erőforrásaikat mozgósító cselekvési tervet készítenek, amelyet írásba is foglalnak és a betartását felügyelik. A módszer a gyerekeknek is hasznos, jó példát mutat a konfliktuskezelésre és a segítségnyújtásra.

hvg.hu

Az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának kiemelt főelőadója, Monostoriné Vass Anikó a távoltartás szabályainak ellentmondásosságát azzal a példával világította meg, hogy a rendőrség által elrendelt 72 órás távoltartást nem kötelező ellenőrizni, így az előírást az elkövetők rendszerint nem is tartják be.

Az alezredes kedvező fejleményként számolt be arról, hogy január elsejétől minden megyében lesz olyan szoba a rendőrségnél, ahol a gyermekkorú áldozatokat és elkövetőket nyugodt körülmények között meghallgathatják.

Galajda Ágnes címzetes táblabíró, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az elkövető és az áldozat közötti sajátos helyzet felismerését és nincs tekintettel a cselekmény visszatérő jellegére. Mivel az esetek legtöbbször testi sértésként és garázdaságként kerülnek a bíróságok elé, nincs megbízható statisztika a családon belüli erőszak előfordulásáról.

A táblabíró rámutatott, az ismertté vált esetek csaknem tíz százalékában korábban élettársi kapcsolatban élő felek között keletkezik incidens, és ezt a jelenlegi szabályok szerint nem lehet családon belül erőszaknak tekinteni.