Herczog Mária rámutatott, a távoltartás, mint kényszerintézkedés csak akkor jelent megoldást a helyzetre, ha azonnal foglalkozni kezdenek az áldozat mellett az elkövetővel is, ellenkező esetben a távoltartott nem érti meg, miért nem szabad erőszakosnak lennie és csak dühösebben, revansvággyal tér vissza a kapcsolatba.
A szociológus azt mondta, ő a helyreállító igazságszolgáltatást véli követendő útnak, amikor az elkövető elismeri a tettét és vállalja a jóvátételt. Ha a helyzet kezeléséből az elkövetőt kizárják, "semmi motivációja nem lesz megjavulni" - fogalmazott.
Herczog Mária hozzátette, nagyon jók a családi csoportkonferencia-módszerrel tartott esetmegoldások tapasztalatai. Ilyenkor 10-16 ember gyűlik össze, akiket a család meghív, először a szakemberek tájékoztatják őket a hivatalosan igénybe vehető segítségről, majd a család kibeszéli a konfliktust, a saját erőforrásaikat mozgósító cselekvési tervet készítenek, amelyet írásba is foglalnak és a betartását felügyelik. A módszer a gyerekeknek is hasznos, jó példát mutat a konfliktuskezelésre és a segítségnyújtásra.
hvg.hu
Az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának kiemelt főelőadója, Monostoriné Vass Anikó a távoltartás szabályainak ellentmondásosságát azzal a példával világította meg, hogy a rendőrség által elrendelt 72 órás távoltartást nem kötelező ellenőrizni, így az előírást az elkövetők rendszerint nem is tartják be.
| Éjszaka tárgyalnak a családon belüli erőszakról |
| Csak 80 képviselő támogatta, 236 viszont ellenezte, hogy ne hétfőn éjszaka, hanem kedden délelőtt foglalkozzon a parlament a családon belüli erőszak büntethetősége érdekében benyújtott népi kezdeményezéssel. A Fideszből csak Szekó József szavazott igennel, a KDNP-ből viszont senki. Parlamenti percről percrénket itt találja! |
Az alezredes kedvező fejleményként számolt be arról, hogy január elsejétől minden megyében lesz olyan szoba a rendőrségnél, ahol a gyermekkorú áldozatokat és elkövetőket nyugodt körülmények között meghallgathatják.
Galajda Ágnes címzetes táblabíró, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az elkövető és az áldozat közötti sajátos helyzet felismerését és nincs tekintettel a cselekmény visszatérő jellegére. Mivel az esetek legtöbbször testi sértésként és garázdaságként kerülnek a bíróságok elé, nincs megbízható statisztika a családon belüli erőszak előfordulásáról.
A táblabíró rámutatott, az ismertté vált esetek csaknem tíz százalékában korábban élettársi kapcsolatban élő felek között keletkezik incidens, és ezt a jelenlegi szabályok szerint nem lehet családon belül erőszaknak tekinteni.
