Hagyó Miklós elsőrendű vádlottként a leírt vallomását olvasta fel, és azt mondta: nem utasította Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori megbízott vezérigazgatóját semmilyen szerződés megkötésére, és arra sem, hogy az átadjon részére kétszer 15 millió forintot.

Hagyó Miklós szerint a vádhatóság "csak" a negyedrendű vádlott vallomása alapján vádolja kétszer 15 millió forint átvételével, ennek bizonyítása érdekében semmit nem tett. Hangsúlyozta: az ügyészség nem hallgatta ki Lazarovics Márkot, a Synergon Nyrt. ügyvezetőjét, akitől Balogh Zsolt negyedrendű vádlott állítása szerint a kétszer 15 millió forint származott. 

"Balogh Zsoltot sem 2008 márciusában sem később nem utasítottam arra, hogy nekem pénzt átadjon" - hangsúlyozta Hagyó Miklós hozzátéve, mielőtt főpolgármester-helyettessé megválasztották, jó anyagi körülmények között élt. Balogh Zsolt korábbi szembesítéskor azt mondta: Hagyó Miklós azzal indokolta a kétszer 15 millió forint átadására vonatkozó kérését, hogy vannak olyan munkatársai, akiknek a fizetését csak így tudja megoldani, valamint egy csepeli idősotthont is támogat.

Hagyó Miklós hosszasan reagált Balogh Zsolt negyedrendű vádlott nyomozati szakban felvett, és a bíróság által felolvasott vallomásaira, tagadva annak minden rá vonatkozó állítását. Az elsőrendű vádlott elmondta: "nem tudom melyik főpolgármester-helyettesre gondolt Balogh Zsolt", amikor azt vallotta, hogy utasítást kapott arra, hogy fizesse ki a C.C. Soft Kft. részére az utastájékoztatási rendszer kiépítésének ellenértékét, annak ellenére, hogy a cég nem teljesítette a vállalkozási szerződésben foglaltakat.

Balogh Zsolt vallomása szerint, Hagyó Miklós utasította arra, hogy 2007 karácsonya előtt fizesse ki a C.C. Soft Kft.-nek a szerződésben szereplő összeget, annak ellenére, hogy a cég által készített vizuális utastájékoztatási rendszer eredményes próbaüzeme a vádirat elkészítésének benyújtásáig nem történt meg. A vádirat szerint a BKV Zrt.-t 118 millió forint vagyoni hátrány érte.

Hagyó Miklós elmondta: semmi köze nem volt a szerződéshez és nem volt kapcsolatban a C.C. Soft Kft. vezetőivel, ennek ellenére hosszasan sorolta a BKV Zrt. és a utastájékoztatási rendszert kivitelező cég közötti szerződések részleteit. Az egykori főpolgármester-helyettes a BKV Zrt. és az AAM Zrt.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban is határozottan tagadta, hogy utasítást adott arra, hogy a közlekedési vállalatnál bárki is számoljon el olyan dolgot, mely mögött nem volt teljesítés. 

Hagyó Miklós végül a vádirat állításait egyenként cáfolta. Hangsúlyozta: nem voltak olyan kollégái, akiket a "feketén befolyt pénzekből" fizettek. Utalt az Állami Számvevőszék vizsgálatára, mely megállapította, hogy egyik kollégája - akit a negyedrendű vádlott szerint a fekete pénzekből fizettek - egy szerződés keretében kapott pénzt a Főpolgármesteri Hivataltól.

Az elsőrendű vádlott által elmondott számvevőszék vizsgálat érdekessége, hogy azt is tartalmazta: a megnevezett személy nem végzett tényleges munkát a felvett pénzért. A perben Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják.

A bizonyítási eljárás október 30-án folytatódik.