Kossuth tér 1-3. - Kezdődik a nagy csata a földért

Az LMP valószínűleg megirigyelte a Jobbik kitartását (a szocialista nyugdíjprivilégiumok megvonásáról szóló javaslatukat eddig 33 alkalommal nem vette napirendre a parlament), ezért leporolták az egyik első, törvényjavaslatukat: azt kezdeményezik, hogy a parlament vegye végre napirendre a még 2010 májusában benyújtott, kampányfinanszírozásról szóló javaslatot. Kicsi az esélye, hogy a kormánytöbbség támogatná, de legalább ismét szó lesz róla.

Annál is inkább aktuális a kampányfinanszírozás, hogy az előzetes választási regisztrációt megalapozó alaptörvény-módosítás hétfőre várható elfogadása után a kormánypártok ismét előveszik a választási eljárási törvényt, amelynek hétfőre tervezik a részletes vitát. A javaslat tárgyalása eredeti napirendi javaslatban utolsó helyen, vagyis hétfő éjszakai időpontban szerepel. A Jobbik javasolta ugyan, hogy tegyék át keddre, de kicsi az esélye, hogy a kormánypártok ehhez hozzájárulnak.

Örökzöld téma a föld és az egészségügy

Bár napirend előtt szinte biztosan szóba kerül majd az önkormányzati adósságok átvállalása, amit Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentett be, a felszólalások végleges listáját csak hétfőn dél körül teszik közzé. Az in terpellációk címeiben inkább az elmúlt hetek témái köszönnek vissza: „Fideszes mutyi a civil szférában is?” – kérdezi például az emberi erőforrások miniszterét az MSZP-s Varga Zoltán.

Túry Gergely

„Mi történik Kabán az állami földpályázat ügyében?” – üti tovább a földpályázatok forró témáját a jobbikos Kulcsár Gergely. Az LMP-s Szilágyi László pedig az egészségügy szintén örökzöld témáját veszi elő: „Hogyan fordul elő, hogy felügyelet nélkül ügyelnek a szakorvosjelöltek?” – kérdezi a képviselő. A kormánypártiak ezúttal csak egy helyi sikertörténetet tudnak felvonultatni: a fideszes Csenger-Zalán Zsolt azt kérdezi, hogy „mikor kezdődhet el a tanítás a törökbálinti Bálint Márton Iskola és Sportközpontban?” A miniszter valószínűleg megnyugtatja majd a képviselőt: hamarosan.

Valakik ellopták a Volánt

Az interpellációk és kérdések után elfogadják a Volánbusz Zrt. 2003-as reorganizációjának végrehajtásáról készített vizsgálóbizottsági jelentést. Az állami tulajdonú közlekedési cég a jelentés szerint 2003 és 2008 közt „valamennyi értékesíthető ingatlanvagyonától megvált” ráadásul „többségében saját magára nézve hátrányos szerződési feltételekkel”, a befolyt pénzt pedig egyszerűen felélte, közben pedig számos tevékenységét kiszervezte, vagyis magáncégek kezébe adta.

A bizottsági jelentés nem kevesebbet állít, mint hogy a privatizáció mögött „egy viszonylag jól behatárolható érdekkör” (amely azonban az off-shore cégek miatt személy szerint pontosan nem meghatározható) állt, és a magánosításnak akár az is lehetett a célja, hogy „hosszú távon, a Volánbusz esetleges csődje esetén átvegye a Volánbusz helyét a közösségi közlekedés piacán”. A vizsgált ügyek közül egyébként hat esetben folyik büntetőeljárás.

Lázár János törvényt hoz

A választási regisztráció bevezetéséhez szükséges alaptörvény-módosítás után a képviselők elfogadják azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy értékesítsék a magán-nyugdíjpénztárak államosításából még megmaradt, nyári adatok szerint több mint 650 milliárd forint értékű vagyont. A törvényjavaslat – amelyet Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára nyújtott be – a bevétel nem lenne elszámolható költségvetési bevételként, azt kizárólag az államadósság csökkentésére lehetne fordítani.

A szavazások után a parlament megkezdi annak a – szintén Lázár által benyújtott – javaslatnak a tárgyalását, amely elővásárlási jogot biztosít az állam számára az úgynevezett biztonsági gáztározóra. A gyakorlatban a Szőreg 1. nevű tározóról van szó, amelynek többségi tulajdonosa a Mol Nyrt. Az 1,9 milliárd köbméter kapacitásból 1,2 milliárd a biztonsági készlet, a többi kereskedelmi célú. Ez a tározó nem azonos az E.ON kezében lévő, összességében jóval nagyobb kapacitású kereskedelmi tározókkal, vagyis ez a javaslat még nem a gázüzletág Orbán által beharangozott visszavételéről szól.

Kezdődik az ütközet a földért

Kedden délelőtt kezdi meg a parlament a 2013-as adótörvények tárgyalását. A csomag értelmében egyebek mellett megvalósul a valóban egykulcsos szja-rendszer, a munkáltatók adómentesen fizethetik az alkalmazottak élet-, baleset- és betegségbiztostását, a fiatalok első lakásszerzéshez még szélesebb kedvezményt kapnak, a borászatok 10 ezer literig adómentesen állíthatnak elő pezsgőt és a saját előállítású növényi olaj is illetékmentesen önthető a traktorba.

Az adócsomag tárgyalását furcsa módon kettévágják: az expozé, a bizottsági vélemények és vezérszónoki felszólalások után megszakítják, hogy elkezdődhessen a földtörvény általános vitája. A várhatóan a parlamentben és azon kívül is sok vitát kiváltó törvényjavaslat lényege, hogy 2014-től csak földművesnek minősülő magyar magánszemélyek, illetve itt letelepedett EU-s polgárok vásárolhatnak majd termőföldet.

A kormánypártok korábbi jelszavaival szemben azonban nem szorítják vissza a nagybirtokokat, hiszen bizonyos kivételek lehetővé teszik, hogy 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok is működjenek. A javaslatot élesen bírálta a parlamentben még mindig fideszes színekben ülő Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi államtitkára is, aki egy pécsi fórumon azt ígérte, egy szintén fideszes képviselőtársával együtt 50 módosító javaslatot nyújt majd be, amelyeknek elutasítása vízválasztó lehet.