Rosszul könyvel az ellenzék

„Sajnos a hatályos jogszabályok és a pénzügyi elszámolási rendszerek nem képesek ezen demokratikus berendezkedést teljes körűen leképezni” – így magyarázkodott a magát az „egyik legdemokratikusabb” pártnak minősítő Jobbik, miután 2009–2010-es pénzügyi beszámolóiban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentős hibákat talált. A számvevők – a maguk szokásosan visszafogott stílusában – egyebek mellett az rótták fel a Jobbiknak, hogy a „szervezeti egységek (helyi és alapszervezet, területi szervezet) bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolókban. A szervezetek mintegy 90 százalékának gazdálkodásáról információval nem rendelkezett a párt.” Mindezt a hiányosságot a demokratikusság bizonyítékának fogta fel a Jobbik-vezetés, mondván, az alapszervezetek maguk állapítják meg, szedik be a tagdíjat, költik el a pénzüket „a nemzet ügyének előmozdítása érdekében”.

Pártünnep a 2010-es választás után

Fazekas István

 A számvevők jelentéséből kiderül azonban, hogy a kapott adományok téves könyvelésétől a hiányosan közzétett mérlegig sok minden a Jobbik terhére róható. A párt a jelek szerint inkább csak másokat érintően híve a szigorú elszámolásoknak. A HVG annak idején elsőként írta meg, hogy a Jobbik, törvénysértő módon, éveken át elmulasztotta közzétenni pénzügyi beszámolóját a Magyar Közlönyben (HVG, 2009. június 13.). A 2005–2008-as időszakról szóló mérlegeket 2010 januárjában megjelentette ugyan, ám azok nem nyerték el teljes mértékben a számvevők tetszését. Ahogy a 2009-es sem. Például az Új Radikalizmusért Alapítvány még a bejegyzése előtt utalt pénzt a pártnak, márpedig csak a jogerős nyilvántartásba vételt követően tehette volna meg. A Vona Gábor Jobbik-elnök által létrehozott alapítvány egyébként azt a célt szolgálta, hogy közvetítse a 2006-os választási párt, a MIÉP–Jobbik a Harmadik Út millióit. E szervezet szerzett ugyanis voksaival jogot a 2006–2010-es állami támogatásra, amiből az új vezetés alá került Jobbik csak 2009 elején látott pénzt. A Harmadik Út csak akkor utalt 26,7 millió forintot az Új Radikalizmusért Alapítványnak, amely aztán két részletben 26 milliót továbbadott a Jobbiknak. Az alapítvány azonban csak egy évvel később, 2010. február 25-én kapta meg a végleges bírósági pecsétet.

Alapítvánnyal kapcsolatos hibát felrótt az MSZP-nek is a számvevőszék. A szocialisták rossz soron könyveltek el egy tételt, s így nem derült ki a mérlegükből, hogy az Eurocontour 2009-ben elengedte 17 millió forintnyi tartozásukat (az MSZP-beszámolót még tavaly – de már az ÁSZ-ellenőrzés után – kijavították). Az alapítvány a kilencvenes évek első felében volt igazán aktív, részint az MSZP politikai karanténból való kiszabadítását szolgálva: részt vett például a Vasárnapi Hírek akkori ellenzéki (vagyis MSZP-s, SZDSZ-es, fideszes) megmentésében. A szocialisták mérleggondjai egyébként nem jogiak (az általuk alapított, s a vizsgált időszakban még Gyurcsány Ferenc vezette Táncsics Alapítvány jó jegyet kapott az ÁSZ-tól), hanem pénzügyiek. A 2002–2010 közötti vezető kormánypárt erősen eladósodott ugyanis, 2010 végén kötelezettségei 1,9 milliárd forintra rúgtak, ami főleg bankkölcsönökből állt. Költségvetési támogatása pedig 2010–2011-ben a választási vereség miatt csökkent (lásd ábránkat), a kiesést pedig nem tudják tagdíj- vagy adománybevételekkel pótolni.

Ráadásul elviheti az MSZP támogatóinak egy részét a Demokratikus Koalíció (DK). Gyurcsány Ferenc új pártja azzal próbál példát mutatni a konkurenseknek, hogy már most közzétette tavalyi mérlegét, noha a határidő csak április 30. A múlt év őszén létrehozott alakulat pénzügyi hátteréből nem sok derül ki, nemcsak a töredékév miatt, hanem azért sem, mert nem teljesen a párttörvény szerinti bontásban tette közzé az adatokat. Annyi mindenesetre látszik, hogy 1,8 millió forint tagdíj folyt be hozzá 2011-ben, s a politikai tevékenységét gyakorlatilag országgyűlési képviselőinek közös alapjából finanszírozta. Az idei tervek ambiciózusak: 40 millió forintnyi tagdíjat remél a DK és 22 millió forint adományt, s létrehozott egy pénzgyűjtő alapítványt is, amely 42 millió forintot szeretne összeszedni.

 Gyurcsány miniszterelnökként nem tudta megszerezni a kétharmados többséget a pártfinanszírozás reformjához, most az LMP próbálkozik hasonlóval. Nem sok sikerrel, mert indítványait jegeli a parlamenti többség, a Fidesz láthatóan magának akarja a dicsőséget. De nem sieti el: a témában sarkalatos törvényt ígért már 2011 második felére, aztán az előkészítését 2012 első felére, de könnyen lehet ebből az idei ősz is, hisz a „konszolidációról” beszélő kormánypárt újabban már pártközi egyeztetéseket javasol. Az átmeneti időben az LMP számára is a példamutatás marad (2010-ben önként közzétette kampányszámláját, hogy jelezze, „lehet más a politika”), meg persze hogy kijavítsa elszámolásainak hibáit. Amelyek részint hasonló okból származhatnak, mint a Jobbiknál: mindkét párt 2010-ben jutott be az Országgyűlésbe, s pénzügyi értelemben is akkor lettek „nagykorúak”.

JUHÁSZ GÁBOR