„Én magam sem vállalnám” – mondta Berlik Zoltán, a felsőmocsoládi 11 éves fiú megölésével gyanúsított P. Erika ügyvédje egyik nyilatkozatában, hozzátéve, kirendelt ügyvédként azonban kötelessége a legjobb tudása szerint ellátni a feladatát.

Az asszonynak nem volt elég pénze ahhoz, hogy ügyvédet fogadjon, de mint Berlik Zoltán mondta, "nem is találna senkit, aki elvállalná". Szintén anyagi helyzetük miatt a bűntett másik két gyanúsítottjának, a két kaposvári hajléktalannak a védelmét is kirendelt ügyvédek látják el.

A törvények szerint a jogi védelmet mindenki számára kötelező biztosítani, így ha a gyanúsított vagy a vádlott, nem tud megfizetni saját ügyvédet, akkor a hatóság rendel ki számára egyet. Az óránkénti háromezer forintos díjazást pedig az állam állja. A szabályozás szerint a rendőrség mondja meg, ki legyen a terhelt kirendelt védője, aki viszont eldöntheti, vállalja-e az ügyet, vagy sem.

Jobb a biztos kevesebb, mint a bizonytalan több?

„Előfordul, hogy meghatalmazott védőnek nem fizetik ki a megbízási díjat, ezért akadnak ügyvédek, akik úgy gondolják, hogy jobban megéri az alacsony összegű, háromezer forintos óradíjú kirendelést elvállalnia, mert azt legalább biztosan megkapja az államtól” – mondta a hvg.hu-nak Jánó Christopher ügyvéd, aki a móri rablógyilkosság egyik elkövetőjét, a börtönben öngyilkosságot elkövető Nagy Lászlót, és a kettős emberöléssel vádolt F-Sz. Attilát védte kirendelt ügyvédként. Mint mondta, "nem minden ügyben hálás feladat a védelem ellátása, de azt mindenki számára biztosítani kell. Egy régi mondás szerint nem a bűnt védjük, hanem a bűnösnek vélt személyt”. Bár szerinte "nem illik visszautasítani kirendelést", ő a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményeket vagy az állatkínzással kapcsolatos ügyeket nem vállalja.

A kirendelt védőnek egyébként egy-egy nagy botrányt kiváltó eset segíthet abban, hogy ismertté váljon. Ruzsbaczky Nóra neve például akkor került be a köztudatba, amikor kirendelt védőként nyilatkozott a kiskunlacházi H. Nórát meggyilkoló P. József ügyében. A férfit első fokon 19 év fegyházbüntetésre ítélték, majd azt életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbították, amelyből P. József legkorábban harminc év múlva szabadulhat.

„Kirendelt védő nem tehet olyan nyilatkozatot, amelyben elhatárolódik az ügyfelétől” – mondta lapunknak Ruzsbaczky Nóra. Mint mondta, amikor a kiskunlacházi emberölés ügyében elvállalta a védelmet, akkor pusztán szakmai szempontból nézte azt. "Meg lett volna a lehetőségem, hogy visszaadjam a védelmet, mert nemi erkölcs elleni bűncselekmény is történt, és a nyomozó hatóság részéről is felmerült, hogy nem biztos, hogy jó, ha a gyanúsított védője nő." Ruzsbaczky Nóra eddig egy esetben kérte a kirendelt védői munka alól felmentést: egyik ügyfele vádalkut akart kötni, amely egy másik védencét érintette, ezért az összeférhetetlenség miatt nem tudta mindkét ügyfelét tovább védeni.

Kirendelt védő képviseli a kaposvári gyanúsítottakat is

MTI / Varga György

Rossz körülmények, motiválatlan ügyvédek

„Sajnos, azt lehet mondani, hogy a kirendelt védők egyáltalán nem motiváltak” – olvasható a Börtön rácsok nélkül blogon, amit egy börtönbüntetését töltő személy hozzátartozója ír. A körülmények sem jók: a rendőrségtől gyakran az utolsó pillanatban kapják az értesítést a védők, így nem mindig tudják átszervezni a napjukat és nem érnek oda a kihallgatásra.

A Magyar Helsinki Bizottság nem tartja jónak, hogy a vád rendeli ki a védelmet. A jelenlegi helyzet nem biztosítja a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését – állapította meg Ki rendelt itt védőt? – Egy alternatív védőkirendelési modell tesztelésének tapasztalatai (2012) címet viselő kiadványában a jogvédő szervezet.

Azt, hogy a meghatalmazott védők jobb munkát végeznek kirendelt kollégáiknál, egy 2006-os rendőrségi vizsgálat is megállapította. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint több azoknak az ügyeknek a száma, amelyeknél a kirendelt védő nem jelenik meg a védence első kihallgatásán, mint amelyeknél jelen van – olvasható a Helsinki Bizottság honlapján közzétett anyagban. A problémát részben az adja, hogy a kirendelt védők díjazása elmarad a piaci áraktól. Továbbá gond lehet, ha a bv-intézet az ügyvéd irodájától messze található, illetve hogy a védő nem kezdeményezhet telefonos kapcsolatot a bv-intézetben lévő ügyfelével.

A Magyar Helsinki Bizottság kutatásai szerint mind a terhelt szemszögéből, mind a rendszer egészének szempontjából kulcsfontosságú, hogy egy adott ügyben kit rendelnek ki. Márpedig a kirendelést vállaló ügyvédek jegyzékéből a nyomozó hatóság választ, az a szervezet, amely nem igazán érdekelt a hatékony ügyvédi munkában – fogalmazták meg a kutatási anyagban. Azon túl, hogy a vád választ védőt, aggasztónak tartja a szervezet azt is, amit az ORFK-vizsgálat is megerősített, hogy a kapitányságokon általában ugyanazokat az ügyvédeket rendelik ki. Mint a Kékfény legutóbbi adásában elhangzott, a kirendelők gyakran tisztában vannak vele, hogy ki azok az ügyvédek, akik úgymond "nem sokat akadékoskodnak" az eljárás során, kevés indítvánnyal, panasszal élnek, így gyakran éppen őket preferálják.

Javaslatok és várakozás az egyeztetésekre

Éppen ezért a Magyar Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy az ügyvédek kiválasztása a nyomozó hatóságtól függetlenül valósuljon meg. Az egyik javaslat szerint a rendőr számítógépes programmal sorsolná a kirendelt védőt. A vélemények a módszerről eltérnek: van, aki ezt jó megoldásnak tartotta, más szerint ugyanakkor a rendőrségi számítógépes rendszer, a Robotzsaru leállásai esetén gond lehet a kirendelésekkel.

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy szükség van egy, a kirendelhető ügyvédeket tartalmazó naprakész listára. Ebből egy szoftver segítségével választhatna véletlenszerűen kirendelt védőt a nyomozó hatóság munkatársa. Mindehhez a bizottság részéről szükségesnek tartották a jogszabályi változtatások megtételét is. A szervezet társelnöke, Kádár András a hvg.hu-nak elmondta, megállapításaik év eleji közlése óta nem történt előrelépés. „Az anyagot megküldtük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelynek igazságügyért felelős államtitkárától, Répássy Róberttől időpontot kértünk javaslataink megbeszélésére. Most erre a találkozóra várunk” – közölte Kádár András.