Bár becslések szerint százmilliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a kormányzat végig tudja vinni az iskolák államosítását, a kabinet tántoríthatatlannak tűnik. A pedagógusok sztrájkbizottsága ma egyeztetett az emberi erőforrások minisztériumával, de a kabinet nem engedett a követeléseknek. Egyelőre nem hirdettek munkabeszüntetést, a tárgyalások szombaton folytatódhatnak.
Nem tudja teljesíteni a kormány a pedagógus sztrájkbizottság legfontosabb követeléseit, azaz nem függesztik fel az iskolák államosítási folyamatát és továbbra sem tervezik bevezetni a korábban megígért időpontban, jövő szeptembertől a béremeléssel is járó pedagósus-életpályamodellt, amely 2014 januárjára csúszik - mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a pedagógusok sztrájkbizottságával kedden lezajlott megbeszélésen.
A miniszter szerint azért nem lehet bevezetni az életpályamodellt jövőre, mert az Európai Unió a költségvetési hiány kordában tartása érdekében az erre szánt összeg zárolását kérte. Szerinte néhány hónap múlva, amikor elérhetővé válnak ezek a források, a tanárok lehetnek majd az elsők, akik hozzájuthatnak. A miniszter szerint egyébként "pozitív hangvételű" volt a mai egyeztetés, a kormány és a pedagógusok céljai hasonlóak, mindkét fél jobb iskolákat szeretne.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta, a legfontosabb kérdésekben nem sikerült megegyezni, elszomorította az, hogy a kormány kitart az államosítási tervek és az életpálya-modell bevezetésének elhalasztása mellett. Hozzátette, a tárgyalások folytatódnak majd és amíg van lehetőség az egyezségre, addig nem gondolkodnak sztrájkban, de a lehetősége fennáll.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke közölte: a köznevelési intézmények átadás-átvételének részleteit tartalmazó törvényjavaslathoz módosító javaslatokat küldenek csütörtökig az oktatási államtitkárságnak.
A PDSZ múlt csütörtökön javasolta, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat a pedagógusok sztrájkbizottságának követeléseiről. Mendrey közleményében akkor azt írta, a PDSZ és a sztrájkbizottság egésze érdekelt a hatékony, tárgyszerű és eredményes tárgyalások lefolytatásában. Az érdekvédő hétfőn, sajtótájékoztatón elsődleges célként a munkahelyek megőrzését jelölte meg.
A közoktatásban működő ágazati szakszervezetek október 19-én jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítottak. Ekkor tudatták, hivatalos levélben tájékoztatják a kormányfőt a sztrájkbizottság megalakulásáról, és azt kérték a miniszterelnöktől, jelölje ki a tárgyalópartnert. Mendrey akkor azt is elmondta, azt követelik, hogy január elsejével a közalkalmazotti bértábla összegein 20 százalékos emelést hajtsanak végre, függesszék fel az iskolák ekkortól tervezett állami átvételét, valamint kérték a pedagógus-életpályamodell bevezetését.
Noha az iskolák államosításáról szóló tervek szerint már decemberben megtörténne az átadás-átvétel, az erről szóló törvényt még el sem fogadták, ellenben kormánypártiak több mint száz módosító indítványt nyújtottak már be. Ami most biztos, az a káosz. Az iskolákban ugyanis három munkáltató lesz (az önkormányzat, az állam és a járási tankerület), de nem tudni, ki mit fog fizetni. Azt viszont biztos, hogy az államosításnak ára lesz, becslések szerint százmilliárd forint. Csakhogy ez a pénz egyelőre hiányzik. A kabinetet azonban ez nem zavarja.
A pedagógus szakszervezetek szerint a megoldás egyszerű: fel kell függeszteni az államosítást. A kormány azonban hajthatatlan. Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár mellett a központosítást leginkább Orbán Viktor miniszterelnök, a Matolcsy György vezette gazdasági tárca, valamint az iparkamara erőlteti. Utóbbi lobbizott például azért, hogy a szakmunkásképzések során több legyen a gyakorlati és kevesebb a közismereti tantárgy. Ennek a három erővonalnak köszönhető, hogy két év alatt 180 fokos fordulatot vett a Fidesz oktatáspolitikája, 2010-ben ugyanis még teljesen más irány dominált: a fideszesek akkor éppen amellett kardoskodtak, hogy az iskoláknak és a pedagógusoknak is nagyobb legyen a függetlenségük a kormányzattal szemben.
A 180 fokos fordulatot ugyan próbálták megakadályozni a Fidesz ismert oktatáspolitikusai, élükön Pokorni Zoltánnal, kísérletük azonban kudarcba fulladt: a Hoffmannal (és Orbánnal) vívott csatájukban alulmaradtak. A Fideszen belül sokan ezt annak tudják be, hogy Hoffmann egyszerűen rá tudott érezni arra, mit akar Orbán. A kormányfő pedig azt akarta, hogy minden olyan legyen, mint régen, azaz a hetvenes-nyolcvanas években volt, még ha ez a nemzetközi trendekkel és a szakmaisággal szembe is megy. Igaz, az oktatási államtitkár sem ura a helyzetnek. Csak egy példa: hiába ígérte meg Hoffmann Rózsa a pedagógusok béremelését és foglalták azt törvénybe, Matolcsy György egy pillanat alatt megtorpedózta ezt. Hoffmann helyettes államtitkára, Gloviczki Zoltán nemrég le is mondott, talán nem véletlenül: 2011 őszén még azt hangoztatta, hogy 2013-tól drámai módon nő majd a tanárok bére. S bár hasonló kijelentéseket Hoffmann is tett, neki eszébe sem jut a lemondás.
A kormányzat legfőbb érve az államosítás mellett az, hogy sok önkormányzat képtelen fenntartani az iskolákat, ezért van szükség az államra. Igen ám, de a szakszervezetek szerint a fűnyíróelv (azaz az összes iskola államosítása) csak ront a helyzeten. Erre utalt nemrég Pokorni is, mondván: elég lett volna csak azokat az iskolákat államosítani, amelyek bajban vannak. S bár az átadás-átvételről szóló törvényhez több mint száz módosítót csatoltak a kormánypárti képviselők (többségében érintett polgármesterek), jó, ha ezek tíz százalékát megszavazzák.
„Nem vagyok optimista” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László, órákkal azelőtt, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága először egyeztet Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével. A sztrájkbizottság azt követeli, hogy a kormány a január elsejével a közalkalmazotti bértábla összegein 20 százalékos emelést hajtson végre, függessze fel az iskolák ekkortól tervezett állami átvételét és a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Mendrey lapunknak azt mondta, nem számít arra, hogy ma megegyeznek, a tárgyalások szerinte többfordulósok lesznek. Mint mondta, hiába hiányzik irdatlan mennyiségű pénz az államosítás végrehajtására, a kormányzat nem mondja meg, ezt mégis miből pótolnák. „Azt látom, hogy a kormányzat eltökélt és töretlenül keresztül akarja vinni az átalakítást ennek ellenére is” – mondta a szakszervezeti vezető.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
