„Ebben a kérdésben kész vagyok vitatkozni Orbán Viktorral is” – mondta a hvg.hu kérdésére Lázár János még egy május végi sajtótájékoztatón arról, milyen viták vannak a Fideszen belül a pártfinanszírozás átalakításáról. A kormánypárt akkori parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta, az átlátható gazdálkodás egyik garanciája, ha az állam finanszírozza a pártok költségeiknek egy részét, így nem támogatja a pártelnök által felvetett ötletet, hogy 2013-ban és 2014-ben vonják meg a központi költségvetésből folyósított támogatásokat. Lázár akkor úgy érvelt, azért nem támogatja a megvonást, mert „a demokrácia pénzbe kerül”.

Orbán Viktor május közepén vetette fel a Fidesz választmányi ülésén, hogy a gazdasági helyzetre és a megszorításokra tekintettel – spórolási célzattal – vonják meg a parlamenti ciklus második felében az öt országgyűlési párt állami támogatását. Ezt kifogásolta Lázár, ám azzal, hogy júniusban a Miniszterelnökség élére került államtitkárként – a frakció vezetését pedig Rogán Antal vette át –, kikerült a párt vezető testületéből: már nem tagja a Fidesz elnökségének. Az ügy nem is került le napirendről, az Origo október elején arról számolt be, hogy Orbán továbbra is ragaszkodik a tervéhez, és mivel a kampányfinanszírozási törvénytervezet részleteiről vita van az elnökségben, az erre vonatkozó előírásokat már nem tudják beilleszteni a választási eljárásról szóló csomagba, amit még januárban hatályba akar léptetni a Fidesz.

A hvg.hu információ szerint az állami támogatás megvonása továbbra is napirenden van a párt vezetőségében, de idén már biztosan nem kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Eredetileg a Fideszben azt tervezték – erről Lázár is beszélt egy szeptemberi háttérbeszélgetésen –, hogy a kampányfinanszírozás szabályait a regisztráció intézményét megteremtő választási eljárási törvénybe illesztik még az idén, de erre már nem kerül sor. A most leváltandó 1997-es eljárási törvény szintén külön kezeli a pártok támogatásától a kampányfinanszírozást, ám a Fideszben úgy döntöttek, hogy a párt- és kampányfinanszírozás szabályozását összekapcsolják – viszont az utóbbi részleteiről még nincs döntés, ezért az egész csomag csúszni fog.

Szemük a népszerűség alakulásán

„Arról szó nincs, hogy az állami támogatást végleg meg akarná vonni Orbán, ahogy az is vita tárgyát képezi, hogy mennyi legyen az elvonás” – beszélt az elnökségben belül folyó disputáról a vezetőség egyik neve elhallgatását kérő tagja. A politikus szerint szinte kizárt, hogy a teljes összeget megvonnák, a számok 40 és 60 százalék között mozognak. Források szerint a miniszterelnök-pártelnök mindenképpen nagyobb arányú csökkentést akar, és arra hivatkozik, hogy a pártoknak is ki kell venniük a részüket a kiigazításból, még akkor is, ha az összeg a többi kiadáshoz képest nem túl jelentős. Tavaly például az állam összesen 3,8 milliárdot költött a politikai szervezetekre és alapítványaikra.

Orbán Viktor a pártja polgármesterjelöltjei között 2010 őszén

Túry Gergely

Egy, az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás szerint a vezetőségi üléseken hetek óta nem került elő a téma, így a vita elült. Ezzel nemcsak a pártok támogatásának esetleges elvonásáról nincs még döntés, de nem sikerült azokat a részletkérdéseket sem megvitatni, hogy a kampányra adott állami támogatást miként folyósítja majd az állam 2014-ben. Több – az elnökségben részt nem vállaló, de a jogalkotási munkára rálátó – forrás azt valószínűsítette: nemcsak a belső vita miatt csúszik az ügy, de a Fidesz vezetősége vélhetően kivárásra is játszik. Ahogy az egyik forrásunk fogalmazott: „nyilván a közvélemény-kutatásokon is rajta tartják a szemüket”, és „nem tudják kivonni magukat azok hatása alól”, konkrétan azt figyelik: hogyan alakul az ellenzéki pártok helyzete. Pedig az őszi parlamenti szezon végéig – azaz várhatóan december 17-ig – legalább a pártok állami támogatásáról dönteniük kell, ugyanis annak jövő évi összegét a 2013-as költségvetési törvény szabja meg, és a Nemzetgazdasági Minisztérium már beleírta a tervezetbe a politikai szervezetek és az alapítványok támogatását.

Jelöltdömping jön?

Mint arról több vezető fideszes politikus is beszámolt az elmúlt hónapokban, a nagyobbik kormánypárt azt tervezi, hogy a kampánytámogatást nem a pártoknak, hanem a jelölteknek utalnák.

A választási eljárási tervezetet jegyző Lázár János által szeptemberben ismertetett elképzelés szerint az állami kampánytámogatást a következő országgyűlési választáson a jelöltek kaphatják meg, ennek összege meghaladhatja az egymilliót. Lázár szerint akár 2-3 millió is lehet ez az összeg. A volt frakcióvezető akkor azt mondta, nem zárható ki, hogy ezen felül több kampánytámogatást nem kaphatnak a pártok, jelöltek, sőt a regisztrációra buzdító kampányra sem járna pénz a politikai szervezeteknek.

Ötletek a kampányfinanszírozás átalakítására (2007-2011) - a nagyobb méretért kattintson!

HVG

Mivel – az LMP ötletét átvéve – a választási eljárási javaslat megszüntetné a kopogtatócédula intézményét, és helyette aláírásokat kell majd a pártoknak gyűjteniük, a Fidesz jelentősen megkönnyíti a jelölést. Ugyan az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra, tehát nem lesz nehéz összeszedni az aláírásokat. A jelöltnek kilátásba helyezendő milliós támogatás szintén buzdítóan hathat nemcsak a jelenlegi parlamenti pártokra, hanem a független indulókra, vagy elősegítheti új pártok megjelenését is – ami elsősorban a jelenlegi ellenzéki térfélen növelheti a versenyt. Ugyanakkor azt az ellenzéki pártok, illetve az összefogást szorgalmazó, Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom is elismeri, az egyfordulós választás bevezetése után igazából azoknak van esélyük, akik összefognak. (Korábban elég volt az első és a második forduló között tárgyalni a visszaléptetésekről, miután már látni lehetett, kinek van nagyobb esélye győzni az adott kerületben.)

A Fidesz viszont a kampánytámogatás ügyében sem döntött még a részletekről. Sok függ majd attól, hogy rögtön az ajánló aláírások összegyűjtése után utalják-e a jelölteknek a pénzt, vagy esetleg részletekben, esetleg utófinanszírozás lesz-e, azaz a teljes összeget csak a győztesek kapják-e meg. Még az sem dőlt el, hogy a pártok fenntarthatnak-e összevont kampányszámlákat – azaz költhetnek-e a jelöltek után kapott pénzből az országos kampányra – vagy jelöltenként kell külön számlát nyitniuk. Az sem világos, hogy az Állami Számvevőszék mit ellenőrizhet, hogyan büntethet, ha megszegik a szabályokat.

Egyelőre csak az dőlt el, hogy az indulóktól nem kérnek letéti díjat, kauciót, mert a Fideszben úgy ítélik meg, ez olyan benyomást kelthet a választókban, hogy csak a tehetősebb pártokat engedik a startvonalhoz. Viszont azt nem tudni, hogyan kívánják elejét venni a komolytalan pártok megjelenésének, bár az egyik vezető fideszes politikus azt mondta a hvg.hu-nak, Angliában még Krisztusnak öltőzött jelöltek is indulhatnak, és nem a törvényhozó, hanem a választó dolga eldönteni, mit tekint komolytalannak.

Míg az ígért 2-3 millió forint jelöltdömpinget eredményezhet, a korábbi kampánytámogatáshoz képest ez az összeg jól is jöhet a parlamenten kívüli – tehát éves támogatással nem rendelkező – pártoknak. Az Országos Választási Bizottság ugyanis 2010-ben összesen 100 millió forintot nyújtott a jelölteknek, azaz egy induló 48,8 ezer forintban részesült. Viszont a 2013-2014-es állami támogatásuk 40-60 százalékát esetlegesen elvesztő nagyobb parlamenti pártok nem járnának jól az új kampánytámogatás bevezetésével. Ha csak az egyéni jelöltjeik után kapnak majd támogatást, akkor 2,5 milliós átlagolt összeggel számolva 265 milliót kapnának ellentételezésként 2014-ben, ha a listás jelöltek is kapnának támogatást, akkor 497 milliót kaphatna az a szervezet, amely minden egyéni kerületben tud jelöltet állítani, és még országos listát is fel tud állítani. Ám egyelőre az sem dőlt el még, hogy az egyéni vagy a listás jelöltek is hozzájuthatnak a 2-3 millióhoz.

Mennyi az annyi?

A parlamenti pártok, illetve a 2010-es választásokon az 1 százalékos eredmény fölött teljesítő Magyar Demokrata Fórum – új nevén: Jólét és Szabadság Demokrata Közösség – a központi büdzséből kap évente a működésére pénzt.

Óriásplakát 2010-ből - mikor jön el az idő?

Túry Gergely

A 2013-as költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy a pártok és alapítványaik ugyanannyi támogatást kapnának, mint amit az idei évre irányzott elő nekik a Nemzetgazdasági Minisztérium. A legnagyobb eredményt 2010-ben elérő Fidesz 1,05 milliárdot, az MSZP közel fele ennyit, 521 milliót, a Jobbik 448-at, az LMP 249-et, a KDNP 232-öt, az MDF 42 milliót. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 611 milliót, a szocialista Táncsics 259-et, a jobbikos Gyarapodó Magyarországért 211-et, az LMP-s Ökopolisz 80 milliót, a kereszténydemokrata Barankovics 69-et, az MDF-es Antall József Alapítvány 28 milliót.

A pártok rendszerint ebből a pénzből tartják fenn az irodáikat Budapesten és vidéken, ebből oldják meg a két választás közötti időszak költéseit. A tagok, szimpatizánsok támogatásából kevés pénz folyik be, pedig mind a Fideszben, mind az MSZP-ben előírás, hogy a párt támogatásával tisztséget, mandátumot, európai parlamenti helyet szerzett politikusok tiszteletdíjuk egy részét befizetik a közös kasszába. Ám hiába az előírás, a Fidesz tagdíjakból és adományokból csak az állami támogatás 23 százalékát tudta begyűjteni, az MSZP valamivel többet, 46 százalékát.

Orbán támogatás-megvonó ötlete nem újdonság, 2010-ben az ország nehéz helyzetére hivatkozva egyszer már jelentős mértékben csökkentették az állami apanázs nagyságát. Ez nem érintette viszont a frakciók támogatását, sőt a 2011-es évi költségvetést megalapozó salátatörvényhez a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság nyújtotta be azt zárószavazás előtti módosító indítványt, amellyel növelték a keretet. Ebben a bizottság azt indítványozta, hogy a pártok frakciói működésre fordítható havi költségkerete emelkedjen a 2010-eshez képest: a javaslat egységesen 25-25 százalékkal emelte a kormánypárti és az ellenzéki frakciók költségkeretét, és ugyanennyivel növelte független képviselők forrásait is. Ennek köszönhetően a Fidesz 156 millióval, az MSZP-frakció 38 millióval, a Jobbik 31, a KDNP 26, az LMP pedig 9 millióval kap többet, mint amennyi a tavalyi számítási metódus szerint járt volna nekik.

Évek óta sunnyognak

A Fidesz annak ellenére sem hozta meg a párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos döntéseit, hogy ez 2006 óta napirenden van a parlamentben. Különféle civil szervezetek közvetítésével már az előző ciklusban elkészült egy kompromisszumos javaslat, ám hol az MSZP, hol Fidesz jelentett be új ötleteket, amely fékezte a törvény beadását. Végül az MSZP a 2010-es választások előtt beadta a korrupció ellen küzdő Transparency International (TI) javaslatát, ám ez nem kapta meg a a parlamenti kétharmad támogatását.

A TI és a Freedom House Europe 2010-ben meg is állapította, hogy a Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek. Márpedig a törvények szerint a pártok képviselőjelöltenként legfeljebb egymilliót költhettek volna, azaz összesen 386 milliót. A pártok beszámolóikban szinte fillérre pontosan ezt az összeget mutatták ki, a civilek szerint viszont nagyságrendileg többet költenek, csak nem vallják be, az Állami Számvevőszék hatáskör hiányában pedig nem tudja ellenőrizni, hogy a bevallott összeg fedi-e a valós költést.

Kampánybusz Edelényben 2010-ben - Újra és csak a Fidesz?

Stiller Ákos

A tárgyalások a mostani ciklusban újrakezdődtek. Lázár János tavaly szeptemberben azt ígérte a hvg.hu-nak adott interjújában, október-novemberig kidolgoznak és decemberben elfogadnak egy teljesen új jogszabályt, ám ez a sarkaltos törvény áthúzódott 2012-re. A korábbi frakcióvezető február elején a Népszabadságnak adott interjújában jelentette be, hogy a párt elnökségének döntése szerint a választási eljárási törvényről és a pártfinanszírozásról ötpárti tárgyalást kezdeményeznek, amit júniusig megpróbálnak lezárni.

Ebben megint igénybe vették a TI közvetítését. A szervezet koordinálása mellett a kormánypártok és az ellenzék április 4-én megegyeztek az alapelvekben, majd aláírtak egy közös nyilatkozatot is. Ezt követően a Transparency International hiába kért újabb egyeztetéseket, a Fidesznek és a KDNP-nek egyetlen időpont sem volt jó, majd a kijelölt tárgyaló, Papcsák Ferenc egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg a találkozón – a TI ezzel kiszállt az egyeztetésből.

A pártok állami támogatásának megvonására vonatkozó orbáni javaslat szembemegy az április 4-i szándéknyilatkozattal is. Ez ugyanis leszögezte, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy tagdíjakból is gyűjtsenek támogatásokat. Orbán ötletének nyilvánosságra kerülése után a TI élesen bírálta a felvetést hangsúlyozva, ez nem segíti elő az átláthatóságot, hiszen az állami apanázs kiesése esetén a pártok más, esetleg törvénytelen módszerekkel szereznének meg a pénzt.

Nemcsak a civil szervezetek tartják zavarosnak a jelenlegi szabályokat. Az alapvető jogok biztosa még májusban fordult az Alkotmánybírósághoz arra kérve a testületet, vizsgálja meg az 1997-es választási eljárásról szóló törvény rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Ugyanis ez az a limit, melyet a TI és a Freedom House szerint a pártok kampányról kampányra túllépnek megsértve a törvényt és az alkotmányt.