Biztonsági játékot játszottak a Fidesz és a KDNP képviselői csütörtökön délelőtt, a parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén, ahol a választási eljárási törvényhez második körben benyújtott módosító indítványokról döntöttek: a két, egymással is ellentétes fideszes javaslat közül ugyan választaniuk kellett, de a másikat is úgy utasították el, hogy meglegyen az egyharmados támogatottsága, így szavazni lehessen róla a jövő heti plenáris ülésen.

Amellett, hogy ebben a ciklusban írtak már át teljes törvényeket közvetlenül a zárószavazás előtt, emiatt az apró trükk miatt sem lehet senki biztos benne, hogy pontosan miként néz majd ki az a törvény, amely alapján 2014-ben le kell bonyolítani a választásokat. A főbb irányok azonban már kirajzolódtak, és látszik, hogy a korábbiaknál sokkal korlátozottabb eszközök állnak majd a pártok rendelkezésére.

Nem mind kampány, ami annak látszik

A választási kampány a szavazást megelőző 50. nappal kezdődik, ami azonban nem kompatibilis azzal, hogy a választást – a törvényjavaslat egy másik rendelkezése szerint – 70-90 nappal a szavazás előtt kell kitűzni. Az eltérés azt eredményezi majd, hogy már ki lesz tűzve a választás, de 20-40 napig nem lehet majd hivatalosan kampányolni, amiből szinte biztosan komoly viták lesznek, sok munkát adva a választási bizottságoknak.

A kampányidőszak meghatározásának azért van jelentősége, mert ekkor, a szavazás előtti 50 napban lehet például először plakátot ragasztani, szórólapokat terjeszteni. A kormánypártok a médiatörvény módosításával kimondanák azt is, hogy politikai reklám kizárólag kampányidőszakban, illetve „már elrendelt népszavazással összefüggésben” közölhető. Ez alapján tehát a hivatalos kampány kezdete előtt, például a regisztrációs időszakban, nem lehet majd korteskedni.

Az alkotmányügyi bizottság által jóváhagyott módosító indítvány alapján várhatóan ezt a szabályt be is akarják majd tartatni, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság jogot kapna arra, hogy bírságot szabjon ki a szabályokat megszegő csatornákra vagy újságokra. A büntetés összege a minimálbér ötvenszeresére, jelenleg 4,6 millió forintra rúghat, ha a testület szándékosnak és súlyosnak találja a jogsértést.

A kampány definíciója ugyanakkor meglehetősen tágra sikerült: „kampánytevékenység a kampányeszközök felhasználása és minden egyéb tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”. Kampányeszköznek pedig azok az eszközök minősülnek – példálózó jelleggel említve a plakátot, a szórólapot, a személyes megkeresést, a gyűlést és a politikai reklámot –, amelyek alkalmasak „a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlésére”.

Stiller Ákos

Észre sem veszik, hogy regisztrálni kell

Az alkotmányügyi bizottságban elvetett, Puskás Imre képviselő által benyújtott változat kifejezetten kimondta volna, hogy a részvételre történő buzdítás nem minősül kampánynak, hacsak nem népszerűsítenek egy füst alatt egy pártot vagy jelöltet is. A testület által támogatott, Vas Imre nevével fémjelzett módosító viszont nem tartalmazza ezt a kitételt, vagyis a regisztrációra buzdítás – különösen, ha azt egy párt teszi – kampánytevékenységnek minősülhet.

A csütörtökön elfogadott módosítók miatt előállhat olyan helyzet, hogy sokan nem is tudnak majd arról, hogy regisztrálniuk kellene. Egy vezető fideszes politikus korábban a hvg.hu-nak azt mondta: az önkormányzatok nyomására vetették el azt a múlt héten még megszavazott ötletet, hogy a polgármesteri hivatalok munkatársai mindenkit személyesen felkeressenek, és tájékoztassanak a regisztrációról.

Az egyik módosító indítvány értelmében a Nemzeti Választási Irodának sem kell a feliratkozási időszak kezdete előtt, 2013 augusztusában levelet küldenie minden választásra jogosultnak. Ehelyett csak annyi maradt a szövegben, hogy „megfelelő időben és módon” tájékoztatni kell a választópolgárokat. A homályos megfogalmazás alapján akár néhány kormányzati újsághirdetéssel is le lehetne tudni a tájékoztatást. A pártok viszont valószínűleg nem jelentethetnek meg regisztrációra buzdító hirdetéseket, hiszen az kampány lenne a hivatalos kampány előtt.

A tévé helyett plakát

A hivatalos, 50 (illetve a kampánycsend miatt inkább csak 48) napos kampányban is beszűkülnek a lehetőségek. A legfontosabb változás, hogy betiltják a kampány legdrágább formáját, az országos kereskedelmi csatornákon megjelentetett a politikai reklámokat. Emellett nem lehet majd kampányolni a helyi csatornákon sem, a kampányhirdetéseket csak a közszolgálati csatornákon sugároznak majd, igaz, ott legalább ingyen (jövőre a közmédiát 68,1 milliárd forinttal finanszírozza a költségvetés).

A csütörtökön jóváhagyott módosító indítvány alapján az országos listát állító pártok hirdetéseit a közmédia a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott időtartamban és alkalommal sugározza. Az erre fordított reklámidő azonban nem haladhatja meg a 600 percet, vagyis 48 nap alatt naponta összesen 12,5 perc jut kampányra a négy tévé- és három rádiócsatornán, ezen kell megosztoznia az összes pártnak.

Az internetes lapokban teljes egészében tilos lesz politikai hirdetéseket elhelyezni, és a jóval kevésbé olvasott nyomtatott lapokban is csak szigorú szabályok mellett lehet majd hirdetni: az esélyegyenlőség jegyében a lapoknak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) be kell jelenteniük díjaikat, és minden pártnak csak ezen az áron adhatják el a felületeket. A választás után az ÁSZ nyilvánosságra hozza, melyik párt mennyiért hirdetett az egyes lapokban. Nem lesz viszont hasonló előírás a köztéri reklámokra, például az óriásplakátok piacán, ahol a Fideszhez közel álló gazdasági körök jelentős részesedéssel rendelkeznek.

Ki az utcára!

Az alkotmányügyi bizottságban elfogadott módosító indítványok alapján a törvényjavaslat megálmodói az úgynevezett közvetlen politikai kampányt látják szívesen, amikor a pártok aktivistái személyesen, az utcán vagy épp az otthonukban szólítják meg a választókat. Ennek eszközeként továbbra is lehetővé teszik, hogy a pártok és jelöltek (egyhavi minimálbérnek megfelelő összegért) megvásárolják a névjegyzéket, vagyis a regisztrált választók listáját.

A törvényjavaslat azonban lehetővé teszi, hogy a választók a feliratkozáskor nyilatkozzanak arról, akarják-e, hogy személyesen felkeressék őket a pártok aktivistái, kampányanyagokat küldjenek nekik levélben vagy akár fel is hívják őket a telefonkönyvben szereplő telefonszámukon. Valószínűleg a választóknak csak kis része fog úgy nyilatkozni, hogy szeretné, ha telefonon vagy személyesen bejelentkeznének hozzá a pártok, így a Nemzeti Választási Irodától megvásárolt címlista csak korlátozottan lesz használható.

Kubatov-listák kellenek

Emiatt sokkal fontosabb lehet a pártok saját választói adatbázisa, de a törvényjavaslat ezt nem részletezi, és az alkotmányügyi bizottság által jóváhagyott módosító indítvány is csak a létezését legalizálja, nem alkot részletes szabályokat. Az egészet elintézik egy félmondattal, amely szerint a választópolgárok egyéb, vagyis a megvásárolható névjegyzékben nem szereplő adatainak – „mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím” – felhasználásához kifejezett hozzájárulásuk szükséges.

A Fidesznek biztosan van ilyen adatbázisa, amelyet az elmúlt években különböző aláírásgyűjtések és konzultációk során töltöttek fel személyes adatokkal. Az utóbbi években az ellenzéki pártok is aláírásgyűjtésekbe fogtak, és az ilyen íveken általában ott áll apró betűvel, hogy a támogató hozzájárul, hogy az adatait kezeljék. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a Népszabadságnak októberben azt mondta: minden pártnak van adatbázisa, viszont szerinte a Fideszé az egyetlen, amely legális.

Az úgynevezett mozgósító kampányt segíti, hogy átalakul a kampánycsend: tilos lesz ugyan a választás napján választási gyűlést tartani, illetve 48 órával a szavazás előtt már nem lesznek politikai reklámok a köztévében; de egyebekben a kampány urnazárásig tart, és az utcán – 150 méterre a szavazókörtől – akár még szórólapot is lehet osztogatni. Azt sem tiltja semmi, hogy az aktivisták a választás napján is felhívják, vagy épp személyesen felkeressék az adatbázisukban szereplő polgárokat.