A csoport 2011 októberétől egy éven át tartó, szerdán ismertetett kutatása azt vizsgálta, hogy "éri-e hátrányos megkülönböztetés a Budapesten fedél nélkül élő embereket az állam képviselői részéről, és ha igen, milyen gyakran és milyen formában?". 

A kutatás során mintegy négyszáz hajléktalan válaszolt kérdőíves felmérésükre és mintegy húsz olyan emberrel készítettek személyes interjút, akik munkájuk során kerülnek kapcsolatba hajléktalanokkal. A gyorsjelentés szerint a megkérdezettek 75 százaléka tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést azért, mert hajléktalan. 

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy közvetett diszkrimináció az egészségügyben, a szociális bérlakásokra kiírt pályázatokban, valamint a lakcímről szóló szabályozás következtében éri a hajléktalan embereket. A hajléktalanok lakcíme gyakran nincs rendezve, így nagyon sokszor éri őket hátrány ügyintézés és állampolgári jogaik gyakorlása közben.

A felmérés gyorsjelentése szerint a válaszadók átlagosan hét éve hajléktalanok. A megkérdezettek fele öt évnél rövidebb ideje él az utcán, de 24 százalék azok aránya, akik több mint tíz éve élnek fedél nélkül. A megkérdezettek kicsit több mint a fele az éjjeli menedékhelyet, ötödük az utcát jelölte meg lakhelyeként. Elhagyott épületben, kunyhóban, sátorban és egyéb helyen a válaszadók 29 százaléka él.

A megkérdezettek szerint a szélesebb társadalom túlnyomórészt negatív külső és belső tulajdonságokat tulajdonít nekik, melynek következtében "saját önképük is meglehetősen torz". A csoport rámutatott: a hajléktalanok kapcsolata "az egyenruhás hatóságokkal ambivalens". Miközben van, hogy segítséget kapnak a hatóságoktól, a rendőrök és közterület-felügyelők gyakran zaklatják a hajléktalanokat. 

Különösen megdöbbentőek az igazoltatással kapcsolatos eredmények, amelyek arra utalnak, hogy a rendőrségi gyakorlatban "az etnikai alapú profilalkotás mellett a szegénynek és hajléktalannak kinéző embereket társadalmi státusz alapú diszkrimináció is sújtja" - áll a kutatás gyorsjelentésében. A fővárosi segélyezést és a munkaügyi központ működését minden megkérdezett diszkriminatívak értékelte. Kitértek arra, hogy a kutatás eredményei alapján a hajléktalan emberek jogtudatossága viszonylag magas, azonban jogérvényesítésű képességük nagyon alacsony. 

Az érdekvédelmi csoport a kutatás eredményeire alapozva átfogó kampányt indít a hajléktalanokat érő hátrányos megkülönböztetés ellen.