szerző:
Kovács Áron

Hiába lobbiznak a solymászok, a kormány egyelőre hajthatatlan, és nem engedélyezi, hogy vadászati célra tartsanak kerecsensólymot. Bár a hagyományőrzők szerint ők csak fogságban tenyésztett madarakat tartanának, a miniszter osztja a természetvédők aggodalmait: DNS-vizsgálat nélkül nem lehet ugyanis kizárni, hogy fészekből kivett fiókákat adjanak el tenyésztett sólyomként.

„A magyar solymászat 2010 szeptembere óta a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében szerepel. Mégis, a már indokolhatatlan hazai szabályzók miatt a solymászat fennmaradása nehézségekbe ütközik” – tolmácsolta a magyar solymászok panaszát a vidékfejlesztési miniszternek Lezsák Sándor fideszes képviselő. Az Országgyűlés alelnöke írásbeli kérdésében arról érdeklődött, hogy a tárca engedélyezi-e a jövőben a kerecsensólyom tartását.

„Ez a faj minden hazafi számára nemzeti szimbólum, védelme külön figyelmet érdemel” – hivatkozott válaszában az Emese-legendára Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, akinek azonban el kellett keserítenie a solymászokat. „Az érintett ragadozómadár-fajok hazai és nemzetközi természetvédelmi helyzetére” hivatkozva ugyanis azt közölte: a tárca nem tervezi bővíteni a vadászatra használható fajok listáját sem a kerecsennel, sem más ragadozó madarakkal.

Ma Magyarországon hat, egyébként védett madárfajt lehet solymászat céljára tartani: a héját, a karvalyt, a szirti sast, az északi sólymot, a Feldegg-sólymot és a vándorsólymot. Ezek közül egyedül a héját lehet a természetből beszerezni (fácántelepek körül ólálkodó fiatal madarakat szoktak befogni), a többi faj esetében csak fogságban tenyésztett madarakat lehet tartani, de ez sem egyszerű, számos engedély és vizsga szükséges a beszerzésükhöz és a tartásukhoz.

©

Enyhítenének a szigoron

Az EU-irányelve különbséget tesz vadon élő és fogságban tenyésztett állatok közt, utóbbi esetben elég a madarak bejelentése - mondta Turcsányi Zoltán, a Magyar Solymász Egyesület elnöke a hvg.hu érdeklődésére. Magyarországon viszont ezt nem alkalmazzák, így költséges és bonyolult eljárás szükséges ahhoz is, hogy akár csak behozzanak az országba egy német tenyésztőtől vásárolt madarat, amit aztán újabb engedélyek nélkül nem adhatnak el, illetve nem tenyészthetnek.

A solymászok azt szeretnék elérni, hogy bővítsék ki a vadászati célra tartható madárfajok listáját. Turcsányi szerint a hazai faunából legalább 15-20 faj lenne alkalmas solymászatra, de számukra mindenekelőtt a kis sólyom, a kerecsensólyom és a hibridek (különböző fajok kereszteződéséből született madarak) engedélyezése lenne fontos. Emellett az adminisztráció könnyítését is kérik, mert például a bürokratikus szabályok miatt jelenleg lehetetlen megrendezni egy nemzetközi solymásztalálkozót.

Solymász egy bemutatón - egyelőre nem kerecsensólyommal
©

A minisztérium azonban hajthatatlannak tűnik. „A solymászati hasznosítás még tenyésztésből származó példányok használata esetén is potenciális veszélyforrást jelentene a vadon élő állomány számára” – írta válaszában a miniszter. Ezzel arra célzott, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszerben nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy például egy fészekből kiemelt fiókát tenyésztett példányként dokumentálva értékesítsenek.

Kizárni a visszaélés lehetőségét is

A tenyésztett ragadozó madarakat jelenleg párnapos korukig egy egyedileg számozott, úgynevezett zárt gyűrűvel kell megjelölni, amibe a madarak belelnőnek. Az ilyen gyűrűt később nem lehet lecserélni, áttenni másik madárra, vagy eltávolítani az állat lábáról, anélkül, hogy a gyűrű sérülne – magyarázta a hvg.hu-nak Prommer Mátyás, a kerecsenvédelmi program szakértője, aki szerint a természetvédők alapvetően nem ellenzik a solymászatot, de a jelenleginél hatékonyabb ellenőrzési módszer szükséges ahhoz, hogy kizárható legyen a természetből - illegálisan - kivett fiókák legalizálásának veszélye.
 
©

Ezt a jelenlegi rendszer nem zárja ki teljesen. Prommer példaként azt említette, hogy néhány éve találtak egy olyan, szökött vándorsólymot, amelynek lábán egy, a fiatal madár valódi koránál jóval öregebb kort jelző, vagyis nyilvánvalóan újrahasznosított gyűrű volt. Szerinte csak egy DNS-alapú nyilvántartással lehetne nagy biztonsággal kizárni a visszaélések lehetőségét, hiszen így ellenőrizni lehet minden egyes madár származását.

A minisztérium a jelek szerint a természetvédők érveit fogadja el. „Ha a védett madárfajok egyedeivel bárki korlátozás nélkül rendelkezhetne arra hivatkozással, hogy nem természetes körülmények között élő, hanem tenyésztett egyedekről van szó, akkor nem garantálható, hogy a Magyar Állam a felelőssége által megkövetelt szinten tudja biztosítani a védett fajok védelmét” – írta a már idézett levélben Fazekas Sándor.

Turcsányi Zoltán szerint viszont épp a tiltás miatt lehetnek veszélyben a kerecsensólymok, hiszen igény lenne rájuk, de legálisan nem lehet hozzájuk jutni. A solymászegyesület elnöke ugyanakkor azt mondja, a fogságban jól szaporodó kerecsensólymok piaci értéke nem túl magas, vagyis nem fenyeget az a veszély, hogy valaki elkezd fészkeket fosztogatni az arab sejkekkel kötött üzlet reményében. Ők például ingyen is kapnának madarakat tenyésztés céljára, de általában 50 ezer forintba kerül egy madár legálisan. A solymászok egyébként Turcsányi szerint állnak elébe a DNS-vizsgálatoknak is.

Az igazi turulmadár

A kerecsensólyom fontos szerepet játszik a magyar mondavilágában, hiszen valószínűleg ez a faj lehet a Turul, amely álmában megjelent Emesének, és megjósolta fia, a magyarokat az új haza kapujáig vezető Álmos születését. A faj élőhelye az eurázsiai sztyeppe, Kínától a Morva-medencéig fordul elő. Európában két jelentősebb populációja van, az egyik Magyarországon (és részben a szomszédos államok hazánkkal határos területein), a másik Ukrajnában.

Kerecsenfióka a védelmi program egyik bemutatóján
©

Az 1970-es években a kerecsen majdnem kipusztult Magyarországról: 1980-ban mindössze 13 párt ismertek. A sólymokat, természetes élőhelyeik elvesztésén túl, leginkább a növényvédő- és rágcsálóirtó szerek tizedelték, de a szigeteletlen elektromos vezetékek, illetve az illegális lelövés is pusztította az állományt. Az elmúlt 30 évben hatalmas munkával – mintegy 1100 önkéntes vett részt a védelmi munkákban, például a fészkek őrzésében – sikerült elérni, hogy több mint 200 pár fészkel. Magyarország, pontosabban ma már a Kárpát-medence az egyetlen hely a faj elterjedési területén, ahol lassan növekszik az állomány, máshol folyamatosan - sok helyen drasztikusan - csökken.

A Magyar Madártani Egyesület honlapján olvasható leírás szerint a kerecsen elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Nem épít fészket, hanem egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas vagy rétisas elhagyott fészkeit foglalja el. Az 1980-es évek elejétől a holló állománya jelentősen növekedett, és megtelepedett a síkvidéken húzódó magasfeszültségű oszlopokon, amihez a kerecsensólyom is alkalmazkodott. Legkedveltebb táplálékállata az ürge, de a galambokat is nagy mennyiségben fogyaszt.

Az öreg madarak egész évben a fészkelő területen maradnak, bár rendkívül hideg időjárás esetén, táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak. Az elsőéves fiatalok messzire kóborolnak: egy Heves megyei fészekből kirepült fiatal példányt például Líbiában fogtak be solymászati célra. A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Amikor a hatalom inkább nyelt, mint tiltott: a Csirkefej legendái

Amikor a hatalom inkább nyelt, mint tiltott: a Csirkefej legendái

Borult, ködös nap vár ránk

Borult, ködös nap vár ránk

Új alelnökei vannak a Jobbiknak

Új alelnökei vannak a Jobbiknak

Számot nem tudunk mondani, de mutatjuk: ennyien tüntetnek a túlóratörvény ellen

Számot nem tudunk mondani, de mutatjuk: ennyien tüntetnek a túlóratörvény ellen

Bródy János szembesítette a régi Orbán Viktort a maival

Bródy János szembesítette a régi Orbán Viktort a maival

Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira

Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira