Sajószentpéteren a Sajó parti városrészben szinte csak cigány családok élnek. A környék, a házak állapota vegyesnek mondható: vannak jó állagú és frissen felújított épületek ugyanúgy, mint romosak. Az utca, ahol több Kanadát megjárt, majd hazatelepült család is él, Zalka Máté nevét viseli, legalábbis az első épület falára kiszögezett névtábla szerint.
Az egyik udvarban lévő asszony némi hezitálás után elárulja, ők is voltak szerencsét próbálni.

„Férjemmel és három gyermekünkkel 2010. június 17-én repültünk Torontóba, mert a legtöbb magyarországi befogadást kérő abban a városban száll le. A formaságok után elhelyeztek bennünket a ’selterben’, vagyis berendezett szoba-konyhás lakásban. Kaptunk pénzt élelmiszerre, a rezsiért nem kellett fizetni” – meséli a negyvenhez közeli asszony.

Két bőrönddel ki, héttel vissza

Addig családjával a szüleinél éltek, öten 20 négyzetméteren. Két bőrönddel indultak útnak, miután egyik ismerősük korábban kiutazott és bátorította őket.
Torontóban aztán hetente egyszer elmehettek a felnőttek „Valentin munkára”, vagyis egyházak élelmiszerosztásában, főzésben és mosogatásban segédkezhettek, amiért plusz pénzt kaptak. Havi juttatásuk így 3200 kanadai dollár volt, amiből tudtak spórolni. Férjét azonban annyira kínozta a honvágy, hogy 16 hónap után visszamentek Sajószentpéterre. Addigra összegyűjtöttek ötmillió forintot: kétmillióért házat vásároltak, kitatarozták és berendezték, a férjének pedig vettek egy kisteherautót. Így már van pénzkereső a családban, mert a családfő korábban nem tudott elhelyezkedni.

Nézze meg galériánkat Sajószentpéterről

Van, akinek a házát teljesen szétlopták, amíg odakint szerencsét próbált

Kovács István

A három gyerek kint iskolába járt, de a két idősebbnek ezt Magyarországon nem számították be, ezért most kétéves lemaradásban vannak hasonló korú társaikkal szemben. Ágnes azt sajnálja, hogy amikor ők hazajöttek, még nem kaptak egy 1500 dolláros csekket, ahogyan azt a később hazatérők megkapták. Az asszony állítja, olyan rendes ország nincs még egy, mint Kanada, ahonnan végül a pénzen kívül hét bőröndöt cipeltek haza, tele márkás ruhákkal, amiről korábban csak álmodtak.

Kanadában ingyen, nálunk pénzért gyógyítanak

Az asszony szülei is megjárták Kanadát, édesanyja a mai napig áldja Kanada nevét. Férje korábban többször volt az edelényi kórházban, de Torontóban mutatták ki, hogy tüdőrákja van. Rengeteg kezelésen esett át, melyekért nem kellett fizetni. Állítja, az ottani orvosok meghosszabbították az életét, ezért élt tavaly októberig. A 20 éves fia el tudott helyezkedni egy térburkoló cégnél, ahol 15 dolláros órabérrel alkalmazták, máshol napi 100-120 dollárt keresett. Közben a másik fiútestvér párja is csatlakozott hozzájuk, és Torontóban született gyermekük. Még maradtak volna, de kiutasították őket a kanadai hatóságok. Itthon folytatódott a beteg gyógykezelése, ami sok pénzt elvitt az addigi megtakarításból. Amikor pedig kanadai állampolgársággal rendelkező gyermekük megbetegedett, az orvosi kezelésért itthon 300 ezer forintot számláztak ki a családnak.

Csaba csak hét hónapot töltött odakint. Azt mondja, ő sosem volt munkanélküli, több szakmája van, de vett fel lakáshitelt és személyi hitelt, amit fizetéséből csak nehezen tudott törleszteni. Gondolta, ha másnak sikerül, neki miért ne? Feleségével és kétéves gyermekével ment ki, havi kétezer dollárt kaptak. A hiteleket rendezte, most már azon töri a fejét, mikor utazzon Angliába, mert „úgy értesült, ott megfizetik a dolgozókat”. Pál héttagú családjával három évig élt Kanadában és a napokban, január 15-én értek haza, miután kiutasították őket. Veje nem tudja, mennyi pénzük van, és mihez akarnak kezdeni a jövőben, de azt mondta: „három évig nagyon jól éltek”.

Lepusztított üres házak

A településen ennek ellenére rendkívül sok a romos ház, aminek a helyiek szerint az az oka, hogy az üres ingatlanokat szétlopják mások. Ágnesék ismerőseinél - akik két éve élnek Kanadában - kilopták az ajtókat, ablakokat, sőt már a tetőt is megbontották a láthatóan nem túl régi építésű nagy házon. Pedig a rendőrök gyakran ellenőrizték a környéket és fogtak is el több tolvajt. A Fecskeszögben sok ilyen eset fordult elő az elmúlt években.

A hőn áhított kanadai passzport: kevesen jutnak hozzá, idehaza akár hátrányt is jelenthet

Kovács István

A kivándorlási hullám miatt a kanadai nagykövetség és a kormány tagjai is ellátogattak már a térségbe. Sajószentpéter Roma Kisebbségi Önkormányzatának elnöke meséli, hogy tavaly Felsőzsolcán járt a kanadai bevándorlási miniszter, ahol elmondta, hogy tízezer kérelem érkezett hozzájuk magyar állampolgároktól. Mivel egy kérelem mögött szinte mindig ott van a család is, így ezt a számot meg kell szorozni hattal vagy nyolccal, és így megtippelhető, hogy mintegy hetvenezer, többnyire roma származású személy próbálkozott kanadai letelepedéssel – nyilatkozta a hvg.hu-nak Szilárdi László.

Edelény beiktatott cigányvajdája egyben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, név szerint ismeri a városából kivándorlókat. Molnár Imre elsorolta, hogy Finkéről – ez Edelény egyik településrésze – 10 család ment ki, ők már visszaérkeztek otthonaikba. Közöttük van, aki hatmillióért vásárolt házat a városban. „Aki viszont itthon bűnöző életmódot folytatott, lopásokért ott is börtönbe került” - mondta.

Az Egres városrészből legalább 40-50 család célozta meg a jobb megélhetést, így akár 3-400-an is kivándorolhattak Edelényből. Azért is tudja, hogy kikről van szó, mert tőle próbáltak olyan igazolást kérni, hogy hazájukban a származásuk miatt üldözik őket. Az elnök viszont minden ilyen kérést elutasított és kijelentette, hogy „valótlansághoz nem adja a nevét”. Ráadásul – tette hozzá – sok család „elfelejtkezett” kijelentkezni az itthoni szociális rendszerből, így a jókora kanadai segélyezés mellé megkapták az itthoni támogatásokat is.

Kanadának elege lett

Kanadában eddig 221 millió dollárt (mintegy 50 milliárd forintot) költöttek a kivándorolni szándékozók ellátására, segélyezésére a bevándorlási minisztérium szerint, a kormány azonban most célzott kampánnyal próbálja lebeszélni a borsodi romákat a próbálkozásról, a bevándorlási szabályok megszigorítása után. A kanadai nagykövetség ezért rádióhirdetésekben, óriásplakátokon kampányol Miskolcon, ami felháborította a helyieket. Szerdai sajtótájékoztatóján Kriza Ákos miskolci polgármester azért háborgott, hogy miért pontosan Miskolcot szemelték ki az ominózus kampányra. Azt mondta, nem engedi, hogy a vezetése alatt álló városba „máshonnan telepítsenek be idegeneket, ahogyan az a fészakrakósok esetében történt” – bár természetesen fel sem merült, hogy a hazatoloncoltakat bárki, bárhova „betelepíteni” akarná.

A polgármester felháborodását azonban nem értették azok, akiknek tudomása volt a kanadai nagykövet két hónappal ezelőtti, a Miskolci Városházán tett látogatásáról. Az MSZP és a Jobbik pedig már több hónapja értesült a kanadai változtatási tervekről, ezért rendkívüli képviselő-testületi ülést szerettek volna összehívatni, ám arról Kriza hallani sem akart. Azt akarták érni, hogy közösen vitassák meg a magyar állampolgárok kitoloncolása utáni helyzetet, ami szerintük mintegy négyezer miskolci polgárt is érinthet, akik vélhetően visszaérkeznek egykori városukba. Márpedig akkor felvetődhet a kérdés, hová költözhetnek, ha korábban eladták saját házukat, vagy visszaadták a bérlakást az önkormányzatnak.

Sajószentpéter polgármesteri hivatalában azt közölték, egyelőre senki nem jelentkezett, hogy megoldatlan szociális problémája lenne. Az egész folyamatból annyi csapódott le náluk, hogy mintegy száz gyereket kiírattak a helyi iskolákból és óvodából. Az államosítás óta viszont az oktatási intézmények sem hozzájuk tartoznak.