„Miért taszítják még mélyebb nyomorba a szegénységben élőket?” – pendít meg szociálisan érzékeny húrokat a parlament hétfőn kezdődő, kétnapos ülésén az MSZP-s Varga László interpellációja. Párttársa, Nyakó István a közbiztonságért is aggódik majd, amikor azt kérdezi a belügyminisztertől, „milyen, a rendőrség hatáskörébe tartozó jelenségek kísérik a vásárlóerő jelentős visszaesését, a tömeges elszegényedést?

A jobbikos Kepli Lajos egyszerre lesz szociálisan érzékeny és környezetvédő a „Szemétszállítási díj: miért a lakossággal fizetteti meg a Kormány az elhibázott hulladékkezelési rendszer költségeit?” című interpellációval. Egyed Zsolt viszont rátér a Jobbik kedvenc témájára, mikor azt kérdezi: „Milyen sors vár a fészekrakók által megszállt társasházakra?” A korábban jobbikos, ma már független Lenhardt Balázs azt szeretné megtudni, hogy már megint bűnös nép-e a magyar?

Túry Gergely

A kormánypárti öninterpellációk közt hétfőn lesz egy érdekes is: Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke interpellálja a vidékfejlesztési minisztert „Az agrárkamarai választások után” címmel. Ennek jelentőségét az adja, hogy a februárban rendezett agrárkamarai választásokon a jogosultak csak töredéke vett részt, miután csak a Fidesz szövetségére, a Magosz jelöltjeire lehetett szavazni. A miniszteri válasz akkor is érdekes lehet, ha szerinte rendben van az eredmény, és akkor is, ha bejelent valamilyen változtatást.

Idén először jön el az az ülésnap, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek személyesen kell válaszolnia az azonnali kérdésekre. A szocialista Gőgös Zoltán már negyedik hete vár arra, hogy az élelmiszerek áfájának régóta lebegtetett, és újabban ismét megígért csökkentéséről kérdezze a kormányfőt, „Lehet-e fizetni az Ön szavával az élelmiszerboltban?” címmel. A jobbikos Dúró Dóra szintén négy hete szeretné Orbánnak szegezni pártja kedvenc témájába vágó kérdését, miszerint „Nem a cigánybűnözés az embertelen?”

Módosítják a módosítást

Minden korábbi rekordot megdönt a kormánypárt azzal, hogy hétfőn a házszabálytól eltérve – ehhez négyötödös többség, vagyis az ellenzék egy részének támogatása is szükséges – kívánja módosítani a 2013-as költségvetést. Az indoklás erről hallgat, de a javaslat a büdzsének azt a részét érinti, amit alig egy hónapja, február 12-én már módosítottak, úgynevezett kivételes sürgős eljárással. Módosítás a kormány idei legnagyobb üzletéhez az E.On földgáztározóinak megvásárlásához kapcsolódik.

A február 12-i döntéssel szemben a friss – az Országgyűlésnek csak péntek este benyújtott - javaslat euró helyett forintban fejezik ki (292,57-es árfolyamon) azt az összeget, ameddig az állam kezességet vállal a Magyar Villamos Művek (MVM) által fizetendő vételárért: az állam a vételár 80 százalékáig, de összesen legfeljebb 256 milliárd forintig áll helyt az MVM helyett. Megemelik az által fizetendő kezességvállalási díjat is, illetve konkrét, októberi határidőt szabnak ennek befizetésére.

Másodszor már sürgős

Ez az ülés sem múlhat el azonban kivételes sürgősséggel elfogadott törvényjavaslat nélkül: a kormány javaslatára már kedden elfogadhatják „a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről” szóló törvényjavaslatot. Az EU-s előírás alapján kidolgozott javaslat lényegében arról rendelkezik, hogy kinek és mennyi olajat, benzint és kerozint kell felhalmoznia arra az esetre, ha például kitörne az iráni háború, és nem tudnánk elegendő mennyiséget importálni.

A törvényjavaslat érdekessége, hogy tavaly decemberben egyszer már benyújtották, majd két hete a gazdasági bizottság is általános vitára alkalmasnak találta. A kormány azonban csütörtökön visszavonta az eredeti szöveget, és új változatot nyújtott be helyette. Most ezt az új változatot kell rohamtempóban elfogadnia a parlamentnek, olyannyira, hogy elhasználnak egy kivételes sürgősségi tárgyalási lehetőséget, amiből a házszabály ülésszakonként csak hatot enged meg. A kapkodás okáról egy szó sincs az indoklásban.

„Az egyértelmű jogértelmezést nehezíti”

Csak idén január 1-jén lépett hatályba az új hegyközségi törvény, de hétfőn már megkezdik a módosítását. A javaslatot Horváth István szekszárdi polgármester, illetve Font Sándor nyújtotta be, mivel a tavaly év végén elfogadott jogszabály „némely ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti.”  A történtek érdekessége, hogy Horváth egyike volt az eredeti javaslat benyújtóinak, Font pedig bizottsági elnökként hét módosító indítvány adott be hozzá, ami ezek szerint kevésnek bizonyult.

Kifejezetten sietniük kell a képviselőknek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatával, amely a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvényt módosítja – megemeli az ezekkel járó pénzösszeget –, hiszen március 15-én ugyanis át kell adni az elismeréseket. Ha napirendre veszik a javaslatot, akkor hétfőn lesz az általános, kedden a részletes vita, a jövő héten pedig még épp időben lesznek a képviselők ahhoz, hogy el is fogadják a módosítást. Március 15-én majd kiderül, hogy ki miatt volt szükség a sietségre.

Javítgatják az alaptörvény 2.0-t

Kedden szavaz a parlament az alaptörvény negyedik – nagy terjedelmű és igencsak átfogó – módosításához benyújtott módosító indítványokról. Ezek többségét ellenzéki képviselők adták be, így nem kérdéses, hogy mi lesz a sorsuk, de vannak bizottsági, illetve kormánypárti indítványok is, amelyek még konkrétabb szabályokat írnának az alaptörvénybe, hogy senki ne köthessen bele a jövőben az ezek alapján hozott törvényekbe.

Lázár János például kifejezetten beleírná az alaptörvénybe, hogy politikai reklámokat, „esélyegyenlőség biztosítása érdekében” csak ingyenesen lehet közölni. Az már az eredeti előterjesztésben is szerepelt, hogy csak a közszolgálati médiában van helye a politikai reklámoknak (az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a választási eljárási törvény erről szóló rendelkezését), de Lázár törölné azt a kitételt, hogy a reklámidőt „egyenlő feltételek mellett” kell a pártoknak biztosítani. Helyette az kerülne a szövegbe, hogy a feltételeket sarkalatos törvényben kell szabályozni.

Ugyancsak egy alkotmánybírósági döntésre, az egyházügyi törvény több rendelkezésének megsemmisítésére reagál az a bizottsági módosító, amely szerint a parlament által el nem ismert egyházak az Ab-hoz fordulhatnak alkotmányjogi panasszal. Ugyanakkor azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy az egyházként való elismerés feltételeként egyebek mellett „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot” is előírhatja a törvény. Ez kellően homályos megfogalmazás ahhoz, hogy bármely, a parlamenti többségnek nem tetsző vallási csoport elismerését megtagadják.