Az E.On gáztározóinak megvásárlása miatt a kormány kivételesen sürgősen módosítaná a 2013-as költségvetést – derül ki a költségvetés pénteken benyújtott idei első módosításából és a hétfő-keddi napirendi javaslatból. Hétfőn kezdődik a parlamenti ülésszak, és a képviselők már kedden megszavazhatják a változtatást.

Mint a javaslat írja, az állam készfizető kezesként felel az MVM és az E.ON közötti üzletért, legfeljebb 875  millió eurónak megfelelő forint összegért. ezen felül kezességet vállal az E.ON gázkészleteinek megvásárlására is, 90 milliárd forint értékben. Az állami készfizető kezesség szeptember 30-ig áll fenn. Ez azt jelenti, hogy ha az MVM nem fizetne az E.On-nak, akkor a magyar állam 30 napon belül kifizeti az árat.

250 milliárd forint

Január végén derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a Magyar Villamos Művek múlt csütörtöki közgyűlésén felhatalmazást adott a cégnek, hogy 875 millió euróért megvásárolja az E.On földgáztároló, illetve -nagykereskedő társaságát, Orbán Viktor pedig Moszkvában bejelentette, hogy megvettük a gáztározókat (ugyanakkor Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke azt is elárulta, a technikai részletek kidolgozása még zajlik).

Meddig nyomja még?

Túry Gergely

Ez mai árfolyamon számolva nagyságrendileg 250 milliárd forint. Amennyiben az állam fizetné ki ezt az összeget a későbbiekben, ez költségvetési kiadásnak fog minősülni, emiatt elvileg szükség lehet a költségvetés módosítására is, hiszen ez a kiadás nem volt betervezve, amikor tavaly decemberben elfogadták a költségvetést. Hasonlóan módosítani kellett a 2011-es büdzsét, amikor a kormány megvette a Mol részvénypakettjét. Akkor 489,5 milliárd forinttal megemelték a kiadási főösszeget és a hiányt. A jelenlegi törvényjavaslatban azonban nem szerepel a költségvetési kiadás növelése, és a deficit megemelése.

Mekkorák a kockázatok?

Egyébként több ponton is módosításra szorulna már a büdzsé, hiszen az elmúlt időszakban több betervezett bevétel bizonytalanná vált, és többletkiadások is várhatóan megjelennek. Meg lennék azonban lepődve, ha a kormány már most érdemben hozzányulna a költségvetéshez – mondta a megkérdezett szakértő, és úgy vélekedett, a kabinet február 22-ig már nem hajt végre nagyobb változtatást. Az Európai Bizottság (EB) február 22-én publikálja szokásos téli előrejelzését, és előfordulhat, hogy ebben figyelmezteti a kormányt bizonyos költségvetési kockázatokra. Ezután esetleg áprilisban, a konvergenciaprogram benyújtásakor képzelhető el, hogy a kormány módosít a költségvetésen, ha az EB a fejére koppint.

A 2013-as költségvetésben már elfogadásakor látszottak kockázatok, melyek idén év elejétől csak tovább erősödtek. A kormány az idei költségvetést hét hónap alatt hozta össze: a 2013-as büdzsét már tavaly júniusban beterjesztette, és szeptemberben el is akarták fogadtatni. (A kormány néhány nap alatt végig szerette volna zavarni a törvénytervezetet a kétharmadon többségen.) A makropályával kapcsolatos problémák ugyanakkor szinte azonnal a felszínre kerültek: a kormány túlzottan optimista, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált idénre, a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet is a tervezet beterjesztése után jelentette be a kormányzat.

A kormány végül – az IMF-tárgyalásokra hivatkozva - decemberre halasztotta a végszavazást, amikor is a kabinet jelentősen módosította a 2013-ra tervezett gazdasági növekedési előrejelzését. Matolcsyék 0,9 százalékos GDP-növekedéssel, és a korábbi 2,2 helyett megemelt, 2,7 százalékos deficittel számoltak. Ezek a számok sok elemző és az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése szerint is túlzottan optimisták, az EB mindössze 0,3 százalékos bővüléssel számol idén. Az IMF legutóbbi jelentésében pedig már azzal számolt, hogy - a tavalyi recessziós év után - idén stagnálni fog a magyar gazdaság.

Az optimista tervezés mellett a kormány olyan bevételi tételekkel is számolt, melyek igencsak kétségesek. Az e-útdíjrendszer bevezetése körüli sorozatos botrányok, és a “magyar mérnökök” által megvalósítani tervezett szisztéma megkérdőjelezi az ebből a forrásból idénre várt 75 milliárd forintot. Viszont javítja a helyzetet, hogy nem is kell legalább 34 milliárdot költeni annak megvalósítására. A pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése is csúszik, az ebből várt 95 milliárdos plusszal inkább jövőre számolhatunk.

Az online szerencsejáték megadóztatásával is csúszásban van a kabinet, innen 10 milliárd eshet ki. Ehhez ugyanakkor még hozzá kell venniolyan, az idei költségvetésbe betervezett bevételi elemeket, melyek teljesülése szintén bizonytalan. Ilyen például a bürokrácia csökkentéséből eredő 30 milliárd, a gazdaság kifehérítéséből eredő 60 milliárdos pluszbevétel, vagy a nem állami szereplők mobilfrekvenciái visszafizetésének 40 milliárdja. Emellé még felzárkózik a rezsicsökkentés miatt a költségvetésből kieső, körülbelül 30 milliárd áfa is, nem beszélve arról, hogy az önkormányzatok a további rezsicsökkentési körbe bekerülő víz- és csatornaszolgáltatók kompenzálását kérik a kormánytól valamilyen szinten, mely további nyomást helyezhet a büdzsére.

A bevételi oldalon még további kockázat, hogy az Orbán-kormány az idei költségvetést 287-es euróárfolyamon tervezte - nemrég újra megjárta a 300-as szintet is az árfolyam -, ez azonban igen kétséges, hogy tartható-e, főleg annak tükrében, amilyen feladatokat Matolcsy végigvihet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székében, ha ő kerül a posztra - ami elég biztosra vehető. Egy jelentősen rosszabb árfolyamszinttel akár 100 milliárddal is romolhat az egyenleg. Az IMF-tárgyalások felfüggesztésével - bár a kormány állítása szerint továbbra is tárgyalásban van a szervezettel -, ha nem változik meg hirtelen negatív irányba a nemzetközi befektetői hangulat és marad a pénzbőség, akkor mintegy 130 milliárddal többet költünk majd idén az államadósság kamatainak finanszírozására, mint egy megállapodással.

A sorba még tavasszal várhatóan bele kell venni a telekomcégekre kiszabott különadók miatti európai bírósági döntést is: ha elmarasztaló ítélet születik, akkor az államnak 200 milliárd forintot vissza kell fizetnie a telekomcégek részére. Erre szakértők szerint igen nagy az esély. Összegezve elmondható, hogy hiába a kormány által a 2013-as büdzsébe tervezett hatalmas, majdnem 600 milliárdos tartalék - céltartalék, rendkívüli intézkedések, Országvédelmi Alap -, ha összeadjuk a szinte biztosan kieső és bizonytalan tételeket, akkor az látható, hogy a kiadási oldalon alsóhangon is 540 milliárd forint körüli kockázat látható.