Ellentétes az alaptörvénnyel az egyházügyi törvény több rendelkezése is, ezért az Alkotmánybíróság (Ab) keddi ülésén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azokat. A testület tizenhét olyan vallási közösség alkotmányjogi panasza alapján járt el, amelyek az új törvény alapján elvesztették egyházi státuszukat. Az érintettek elsősorban azt kifogásolták, hogy az Országgyűlés politikai döntést hozhat az elismerésről, nem biztosítottak a tisztességes eljárás garanciái, és nincs lehetőség jogorvoslatra.

Az új egyházügyi törvény – amelyet egyszer már 2011 végén közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített az Ab, de újra elfogadták – szerint a parlament jogosult eldönteni, hogy egy vallási közösség megfelel-e az egyház kritériumainak. Csak a sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvény mellékletében szereplő, jelenleg 27 közösség számít egyháznak, a többiek csak egyesületként működhetnek.

Lehet feltételeket szabni, de...

Az Ab közleménye szerint a testület nem vitatja, hogy az Országgyűlésnek joga van arra, hogy részletezze az egyházként történő elismerés feltételeit, garanciákat építsen be az eljárásba, ha a korábbi törvény nem bizonyult elég hatékonynak. „Nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, és az sem, hogy minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam” – írja a testület közleménye, amely szerint egy szervezet egyházi jogállása nem minősül olyan jognak, amelyet ne lehetne felülvizsgálni és adott esetben visszavonni.

Fazekas István

Az államnak ugyanakkor „tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett” kell biztosítania az egyházak elismerését. Az egyházügyi törvény azonban – az Ab megállapítása szerint – nem ír elő a parlament számára részletes indokolási kötelezettséget, az országgyűlési döntést nem köti határidőhöz, és az elutasító döntés esetére nem biztosít jogorvoslati lehetőséget. Az a megoldás, hogy az egyházzá nyilvánításról a parlament dönt, „önmagában politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet”.

Az alkotmánybírók szerint az ilyen, jogi mérlegelést igénylő, egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a bíróságnál lenne a helye, „az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel”. A törvény eredeti, KDNP által kidolgozott változatában egyébként még a bíróságé lett volna az egyházként való elismerés joga, de a Fidesz ezt az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt átírta.

Visszamenőleg hatálytalan

Az Ab ezek alapján alaptörvény-ellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az egyházügyi törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján a panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Ebből eredően az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló korábbi országgyűlési határozathoz „joghatás nem fűződhet”, vagyis azok az elutasított egyházak a jogállásukat nem veszítették el, egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Az Ab-határozathoz négy alkotmánybíró írt párhuzamos indokolást, illetve öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – fűztek hozzá különvéleményt. Dienes-Oehm többek közt azt írta: a kérdésben az alkotmányozó hatalom, vagyis a parlament jogosult dönteni, ezért "a hatalommegosztás oldaláról nézve rendkívül aggályosnak" tartja, hogy az Ab tartalmi álláspontot nyilvánít ki, pedig a döntés időpontjában "az országgyűlési képviselők 2/3-a" már benyújtotta azt az alaptörvény-módosítási javaslatot, amely egyértelműen megerősítené az alkotmányozó hatalom szándékát.

Különvéleményében az alkotmánybíró arra célzott, hogy az Ab tavaly év végén megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét, többek közt azt a szabályt is, amely szerint az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben a parlament feltételekhez kötheti az elismert egyház státusz megadását. Február 8-án azonban a kormánypárti képviselők benyújtották - azóta már meg is vitatták – az alaptörvény átfogó módosítását, amely ismét alkotmányos erővel ruházná fel a korábban megsemmisített rendelkezéseket.

"Technikai jellegű kérdések"

"Megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogjuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén" – mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek. Az államtitkár szerint az egyházi törvényt tartalmilag messzemenően alkotmányosnak találta az Ab, amely "határozatában nem tartalmi, hanem fontos technikai jellegű kérdéseket vetett fel".

Hölvényi György örömét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően egyetért az egyházi törvény tartalmi céljaival, és megerősíti a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek az egyházi státussal való visszaélések kiszűrésére irányuló törekvéseit. Az államtitkár lényegesnek nevezte, hogy az Országgyűlés által korábban elismert egyházak jogait a határozat nem érinti, így ezek az egyházak továbbra is intézményeket működtethetnek.

"Az egyházi közösségek vegzálása"

A saját sikerének is tekinti az Ab keddi döntését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, amely közleményében azt írta: a döntés legfontosabb eleme az, hogy az egyházként történő elismerést a törvényhozók helyett a bíróságok hatáskörébe kell utalni. A TASZ helyesli azt is, hogy kimondták az egyháztörvény alkalmazási tilalmát visszamenőleges hatállyal, de úgy látják: a törvény életbe lépése óta eltelt több mint egy év visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat.

Egyháztörténeti gyásznap volt, amikor a Fidesz–KDNP elfogadta a vallásszabadság korlátozásáról és vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvényt – reagált az Ab döntésére az MSZP. Az ellenzéki párt közleménye szerint a döntés után az lenne a természetes, ha "az Orbán-rezsim" felhagyna "az egyházi közösségek vegzálásával, egyes egyházak üldözésével", és kivenné az alaptörvény-módosító javaslatai közül az Ab által elvetett javaslatokat.