"Lobbiszínezetű" megbízásokat kapott, és olyan szabályok megalkotásában kellett volna részt vennie, melyek mögött egy bizonyos érdekcsoportot sejtett – mondta a Népszabadságnak Holoda Attila, aki alig egy negyedév után, három hónapja távozott az energiaügyi helyettes államtitkári posztról.
Szinte az első pillanattól kapott lobbiszínezetű megbízásokat, és olyan szabályokat kellett volna alkotnia, melyek mögött "rendre felsejlett egy bizonyos érdekcsoport" – mondta a Népszabadságnak az energiaügyi helyettes államtitkári posztról decemberben lemondott Holoda Attila.
"Így utólag világos, naiv voltam" – fogalmazott a volt helyettes államtitkár, aki korábban 23 évig dolgozott a Molnál, és a Magyar Bányászati Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte. "Engem közvetlenül sosem kerestek, de nem is volt rá szükség, hisz van helyettem sok olyan állami vezető, aki üzleti múltja alapján e körhöz sorolható" – mondta a megbízásokról.
"A kormány vagy a Fidesz-frakció képviselői sokszor éltek a tárca irányába ilyen, szakmainak álcázott javaslatokkal. Egyes beadványokról legtöbbször tudni lehetett, hogy nem az írta, aki a nevét adta hozzá. Ezeket az indítványokat nem tudtam összeegyeztetni szakmai ismereteimmel és meggyőződésemmel, ezért december elsejei hatállyal lemondtam" – idézte fel.
Holoda konfliktusai között említette, hogy ellenezte például az E.On gázcégeinek megvásárlását. "A nagykereskedő a folyamatosan csökkentett lakossági gázárak és az emelkedő orosz importárak, valamint a zuhanó keresletre érzéketlen átvételi kötelezettsége miatt az utóbbi években egyre nagyobb, évi több tízmilliárdos veszteséget termelt a német tulajdonosnak. Mi ezt most több százmilliárd forintért átvesszük" – mondta.
Hozzátette, a hírek szerint a több mint háromszázmilliárdos vételár nagy részét a föld alatti gáztárolórendszerért adnánk, de "ez adófizetői oldalról megint csak nem tűnik jó üzletnek". Holoda szerint az E.On azért vette meg ezt az üzletet a Moltól 2006-ban, mert felfutást várt, de bővítései mára túlzottnak bizonyultak, és a cég a csökkenő gázárak és a lanyhuló kereslet miatt most eladja azt, tehát belátható időn belül az adófizetők sem remélhetnek ettől nyereséget.
"A ráépülő szolgáltatók persze annál inkább: egy ilyen üzem fenntartásához, fejlesztéséhez beszállítók kellenek. Újabb komoly megrendelések, újabb közbeszerzések. Mondhatom, így már értem a heves vételi szándékot, de ehhez az arcomat nem tudom adni" – fogalmazott a volt helyettes államtitkár.
"Jól működő, nyereséges cégek felvásárlását persze támogatom. Ott van mindjárt az igazán sikeres Közgép, amely termelhetné a költségvetés számára a hasznot" - tette hozzá.
Holoda szerint a kormány az évi 1200 köbméternél kevesebbet fogyasztóknak akár 20 százalékos gázárcsökkentést is el tudott volna érni, ha emelik az árat a legtöbbet fogyasztó hat százalék számára (kivéve a társasházakat és az egy mérőről ellátott több háztartást). A 20 százalékos csökkentésről a volt helyettes államtitkár korábban azért nem beszélt, "mert akkor még azt mondták, egy E.On-cégvásárláshoz szükség lehet erre a pénzre".
"A januári egységes, tízszázalékos lakossági energiaár-csökkentéshez sem tudnám most adni a nevemet, mert szerintem sokkal inkább támogatja a gazdagokat, mint a szegényeket. Másrészt akkora forrást von el az energiaágazattól, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát. Népszerű választási intézkedés a más pénzén, amiért még hozsannát is vár a kormány. Erre mondják: te egy úr vagy, barátom" – mondta most az interjúban.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
