Szinte az első pillanattól kapott lobbiszínezetű megbízásokat, és olyan szabályokat kellett volna alkotnia, melyek mögött "rendre felsejlett egy bizonyos érdekcsoport" – mondta a Népszabadságnak az energiaügyi helyettes államtitkári posztról decemberben lemondott Holoda Attila.

"Így utólag világos, naiv voltam" – fogalmazott a volt helyettes államtitkár, aki korábban 23 évig dolgozott a Molnál, és a Magyar Bányászati Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte. "Engem közvetlenül sosem kerestek, de nem is volt rá szükség, hisz van helyettem sok olyan állami vezető, aki üzleti múltja alapján e körhöz sorolható" – mondta a megbízásokról.

"A kormány vagy a Fidesz-frakció képviselői sokszor éltek a tárca irányába ilyen, szakmainak álcázott javaslatokkal. Egyes beadványokról legtöbbször tudni lehetett, hogy nem az írta, aki a nevét adta hozzá. Ezeket az indítványokat nem tudtam összeegyeztetni szakmai ismereteimmel és meggyőződésemmel, ezért december elsejei hatállyal lemondtam" – idézte fel.

Holoda konfliktusai között említette, hogy ellenezte például az E.On gázcégeinek megvásárlását. "A nagykereskedő a folyamatosan csökkentett lakossági gázárak és az emelkedő orosz importárak, valamint a zuhanó keresletre érzéketlen átvételi kötelezettsége miatt az utóbbi években egyre nagyobb, évi több tízmilliárdos veszteséget termelt a német tulajdonosnak. Mi ezt most több százmilliárd forintért átvesszük" – mondta.

Hozzátette, a hírek szerint a több mint háromszázmilliárdos vételár nagy részét a föld alatti gáztárolórendszerért adnánk, de "ez adófizetői oldalról megint csak nem tűnik jó üzletnek". Holoda szerint az E.On azért vette meg ezt az üzletet a Moltól 2006-ban, mert felfutást várt, de bővítései mára túlzottnak bizonyultak, és a cég a csökkenő gázárak és a lanyhuló kereslet miatt most eladja azt, tehát belátható időn belül az adófizetők sem remélhetnek ettől nyereséget.

"A ráépülő szolgáltatók persze annál inkább: egy ilyen üzem fenntartásához, fejlesztéséhez beszállítók kellenek. Újabb komoly megrendelések, újabb közbeszerzések. Mondhatom, így már értem a heves vételi szándékot, de ehhez az arcomat nem tudom adni" – fogalmazott a volt helyettes államtitkár.

"Jól működő, nyereséges cégek felvásárlását persze támogatom. Ott van mindjárt az igazán sikeres Közgép, amely termelhetné a költségvetés számára a hasznot" - tette hozzá.

Holoda szerint a kormány az évi 1200 köbméternél kevesebbet fogyasztóknak akár 20 százalékos gázárcsökkentést is el tudott volna érni, ha emelik az árat a legtöbbet fogyasztó hat százalék számára (kivéve a társasházakat és az egy mérőről ellátott több háztartást). A 20 százalékos csökkentésről a volt helyettes államtitkár korábban azért nem beszélt, "mert akkor még azt mondták, egy E.On-cégvásárláshoz szükség lehet erre a pénzre".

"A januári egységes, tízszázalékos lakossági energiaár-csökkentéshez sem tudnám most adni a nevemet, mert szerintem sokkal inkább támogatja a gazdagokat, mint a szegényeket. Másrészt akkora forrást von el az energiaágazattól, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát. Népszerű választási intézkedés a más pénzén, amiért még hozsannát is vár a kormány. Erre mondják: te egy úr vagy, barátom" – mondta most az interjúban.