A testület véleménye arra a jelentésre épül, amelynek készítői már tavaly októberben kemény bírálattal illették a 2012 júniusában elfogadott orosz törvénymódosításokat - írta a tekintélyes politikai-gazdasági újság a Velencei Bizottság hétfőn elfogadott végleges állásfoglalásáról.

A strasbourgi bizottság megvárta, amíg az orosz alkotmánybíróság a Másik Oroszország nevű radikális ellenzéki szervezet és az orosz parlamentben frakcióval rendelkező ellenzéki pártok beadványára véleményt alkot a gyülekezési törvényről. 

Az orosz alkotmányvédő testület ugyanakkor gyakorlatilag rábólintott a tavaly jelentős szigorításokkal elfogadott szabálysértési jogszabályra, igaz, túl magasnak találta például a jogszabály megsértőire kiszabható bírság minimális összegét. Az ellenzék mozgásterét szűkítő törvény megsértőire a korábbi néhány száz, vagy ezer rubeles büntetés helyett legalább 10 ezer rubeles, jogi személyekre pedig legalább 50 ezer rubeles (70, illetve 350 ezer forint körüli) büntetést szabhatnak ki. 

A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy Szegej Kazancev alkotmánybíró nyilvánosan bírálta az orosz jogszabályt. Két másik bíró pedig úgy vélte, hogy azt el kellene törölni, minthogy az orosz törvényhozás alsóháza vétett az eljárási szabályok ellen. 

Az orosz lap közlése szerint a Velencei Bizottság véleménye azonban nem változott az orosz alkotmánybíróság (AK) állásfoglalását követően sem, bár "alapvetően üdvözölte azt". Szerinte az AK nem oldott meg minden problémát.

Az Európa Tanács égisze alá tartozó független nemzetközi testület szakértői szerint a hazai és külföldi jogvédők által botrányosnak tartott módosítások nem felelnek meg az európai normáknak, azokat felül kell vizsgálni, vagy el kell törölni.

A Velencei Bizottság szakértői remélik, hogy az orosz törvényhozás nemcsak az orosz alkotmánybíróság, de az ő véleményüket is figyelembe veszi a gyülekezési törvény kiigazításakor. Azt javasolták például, hogy a duma törölje a nyilvános rendezvények szervezéséért kiróható büntetést, legyen az szabálysértés, vagy a büntetőtörvénykönyv körébe tartozónak minősített eset, hogy például ne lehessen megbüntetni a szervezőket azért, ha a tüntetéseken az előre bejelentett számot meghaladó létszámban jelennek meg érdeklődők.