Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap meghozott ítéletében megállapította, hogy a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmezőt közel egy hónapig a magyar szabályok szerint is jogsértően tartották előzetes letartóztatásban; majd négy hónapon keresztül rendkívül rossz pszichés állapota ellenére nem vizsgálták meg a bíróságok, hogy ki lehet-e váltani az előzetes letartóztatását kevésbé korlátozó intézkedéssel, például házi őrizettel; valamint azzal, hogy nem ismerhette meg az előzetes letartóztatása alapjául szolgáló bizonyítékokat, a védelemhez való jogát is megsértették. Ez a jogsértés a magyar büntetőeljárás szabályaiból következett, az ítélet ezen pontja az egyezménysértő magyar szabályozás ékes bizonyítéka.

Az ítélet alapjául szolgáló ügy 2007. november 15-én kezdődött, amikor a kérelmezőt autólopás gyanúja miatt őrizetbe vették, majd november 17-én elrendelték előzetes letartóztatását annak ellenére, hogy erős indokok szóltak a szökés veszélye ellen, hiszen a kérelmező legális jövedelméből kiskorú gyermekét és családját tartotta el, lakáshitelt fizetett, és a vele szemben folytatott korábbi büntetőeljárás során minden tárgyaláson megjelent.

A férfi hiába kérte többször, hogy ismertessék vele az előzetes letartóztatását megalapozó bizonyítékokat, erre nem került sor, mert a hazai jogszabályok szerint erre a nyomozás során a hatóságok nem voltak kötelesek (és jelenleg sem azok).

2008. február 17. és március 11. között a kérelmezőt egy adminisztratív hiba miatt jogszerű bírói döntés nélkül tartották fogva, és még akkor sem engedték szabadon, amikor a börtönben elszenvedett szexuális erőszak miatt rendkívül súlyos pszichológiai problémái jelentkeztek. A kérelmezőt végül 2008. május 29-én engedték ki a börtönből, először házi őrizetbe helyezték, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alá került, 2009 novemberében pedig minden kényszerintézkedést megszüntettek vele szemben. A büntetőeljárás azóta is tart, a kérelmező nem mulasztott el egyetlen tárgyalást sem.

Az eset pikantériája még, hogy a kérelmező vádlott-társát 2007 novemberében óvadék ellenében szabadlábra helyezték, pedig neki sem jogszerű jövedelme, sem bejelentett állása nem volt, és kiskorú gyermeket sem nevelt. Egy dolog szólt a javára: beismerő vallomást tett – a vallomás hiánya azonban soha nem lehet oka az előzetes letartóztatásnak.

A strasbourgi ítélet 18 ezer euró kártérítés 4500 euró perköltség megfizetésére kötelezte az államot.