Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"f975cc21-6f96-42e0-b94f-aa8231c897d7","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A kicsiket Budapesten, Pécsen, Tatabányán vagy Szombathelyen tudják ellátni.","shortLead":"A kicsiket Budapesten, Pécsen, Tatabányán vagy Szombathelyen tudják ellátni.","id":"20250217_Megtelt-a-gyori-korhaz-gyermekintenziv-reszlege-atmenetileg-nem-fogadnak-tobb-beteget","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f975cc21-6f96-42e0-b94f-aa8231c897d7.jpg","index":0,"item":"2d91717e-5b4c-46ab-a6cc-f1dbda5b47d2","keywords":null,"link":"/itthon/20250217_Megtelt-a-gyori-korhaz-gyermekintenziv-reszlege-atmenetileg-nem-fogadnak-tobb-beteget","timestamp":"2025. február. 17. 18:52","title":"Megtelt a győri kórház gyermekintenzív részlege, átmenetileg nem fogadnak több beteget","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"06bd021e-a77a-4bac-bcc3-ccbb7e62f8b8","c_author":"HVG","category":"gazdasag.zhvg","description":"A tajvani kormány több mint 100 ezer hüllőre tűzött ki vérdíjat.","shortLead":"A tajvani kormány több mint 100 ezer hüllőre tűzött ki vérdíjat.","id":"20250217_tajvan-zold-leguan-invazio-fejvadasz-csuzli","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/06bd021e-a77a-4bac-bcc3-ccbb7e62f8b8.jpg","index":0,"item":"b1b4b419-e48b-4400-97d3-71c7ef5706c4","keywords":null,"link":"/zhvg/20250217_tajvan-zold-leguan-invazio-fejvadasz-csuzli","timestamp":"2025. február. 17. 12:30","title":"Elszabadult zöld leguánok tartják rettegésben Tajvant, a fejvadászok csúzlival vették fel a harcot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6d7c098c-6624-4d4b-93f0-77bf37a69775","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A bajor gyártónak sikerült kicsit tovább javítani az i5 és szedán és kombi hatékonyságán.","shortLead":"A bajor gyártónak sikerült kicsit tovább javítani az i5 és szedán és kombi hatékonyságán.","id":"20250217_kozel-50-kilometernyi-extra-hatotavot-kapott-a-bmw-i5","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6d7c098c-6624-4d4b-93f0-77bf37a69775.jpg","index":0,"item":"e79f7ad6-f358-4ce3-8c3f-0ddb817e8092","keywords":null,"link":"/cegauto/20250217_kozel-50-kilometernyi-extra-hatotavot-kapott-a-bmw-i5","timestamp":"2025. február. 17. 06:41","title":"Közel 50 kilométernyi extra hatótávot kapott a BMW i5","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e516de2b-c8cf-4efd-804d-60f252678884","c_author":"SSI Schäfer","category":"brandchannel","description":"Sokan nem is gondoljuk végig, milyen mértékű tervezettség szükséges ahhoz, hogy az otthonunk kényelméből megrendelt termékek eljussanak hozzánk. Pedig mára emberek, robotok és mesterséges intelligencia felügyelte automata rendszerek gondoskodnak a minél zökkenőmentesebb ügyfélélményért. De vajon hol van az ember szerepe ezekben a rendszerekben? Milyen folyamatok, trendek jellemzik az intralogisztika világát? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az SSI SCHÄFER két szakemberével.","shortLead":"Sokan nem is gondoljuk végig, milyen mértékű tervezettség szükséges ahhoz, hogy az otthonunk kényelméből megrendelt...","id":"20250122_ssi_raktarozas_robotok_logisztika","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e516de2b-c8cf-4efd-804d-60f252678884.jpg","index":0,"item":"96ac06ef-c7ee-4e0b-9124-3c2d94f511c0","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250122_ssi_raktarozas_robotok_logisztika","timestamp":"2025. február. 17. 11:35","title":"Íme a következménye a sok házhoz rendelésnek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"SSI Schäfer Systems International Kft.","c_partnerlogo":"587ab37a-5d07-4b1b-898a-62d35ece6a1d","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"822e2337-37f6-4838-b182-30aff83376ba","c_author":"hvg360","category":"360","description":"J.D. Vance alelnök müncheni beszéde után, a rijádi béketárgyalás előtt elemzi az Egyesült Államok és az EU viszonyát a Financial Times szerzője.","shortLead":"J.D. Vance alelnök müncheni beszéde után, a rijádi béketárgyalás előtt elemzi az Egyesült Államok és az EU viszonyát...","id":"20250218_Gideon-Rachman-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/822e2337-37f6-4838-b182-30aff83376ba.jpg","index":0,"item":"1ca6e4ee-2654-435d-849b-a0f11c97fac2","keywords":null,"link":"/360/20250218_Gideon-Rachman-lapszemle","timestamp":"2025. február. 18. 15:30","title":"Gideon Rachman: Amerika immár ellenség, amely fenyegeti a demokráciát Európában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5322d49b-48a8-4f57-8c9f-0dfc6c591b81","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az elmúlt évtizedekben drámai mértékben nőtt a nem fertőzésből eredő betegségek aránya a gyerekek körében. A romlásban jelentős szerepet játszhat a műanyagok fokozódó jelenléte – mutatnak rá kutatók.","shortLead":"Az elmúlt évtizedekben drámai mértékben nőtt a nem fertőzésből eredő betegségek aránya a gyerekek körében. A romlásban...","id":"20250217_gyerekek-muanyagok-vegyi-anyagok-kutatas-betegsegek-veszely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5322d49b-48a8-4f57-8c9f-0dfc6c591b81.jpg","index":0,"item":"2c19d0f5-7629-425b-b88f-acc95063b2b7","keywords":null,"link":"/tudomany/20250217_gyerekek-muanyagok-vegyi-anyagok-kutatas-betegsegek-veszely","timestamp":"2025. február. 17. 09:03","title":"+35% esély a rákra, háromszor annyi asztmás – ijesztő eredmény látott napvilágot arról, miket okoz az, hogy egyre több a műanyag","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"de38716a-5adb-45f8-89bf-9d9785eae067","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"A Blikk értesülése szerint a Főváros megtiltotta az aluljáróban működő vendéglátóipari egységeknek a helyben sütést, mert a büfék és pavilonok „közmű-kiépítettségük és kialakításuk miatt” nem alkalmasak erre.","shortLead":"A Blikk értesülése szerint a Főváros megtiltotta az aluljáróban működő vendéglátóipari egységeknek a helyben sütést...","id":"20250218_A-fovaros-betiltotta-a-sutest-az-aluljarokban-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/de38716a-5adb-45f8-89bf-9d9785eae067.jpg","index":0,"item":"233874f5-51e5-4f2c-8372-b9256ae5fab3","keywords":null,"link":"/kkv/20250218_A-fovaros-betiltotta-a-sutest-az-aluljarokban-ebx","timestamp":"2025. február. 18. 14:29","title":"Viszlát gyros és kürtős kalács: a főváros betiltotta a sütést az aluljárókban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6936a272-51f9-4ffa-9240-2c4c4750a18c","c_author":"Köves Gábor","category":"kultura","description":"Budapestet is útba ejti búcsúturnéján Cyndi Lauper, hogy elénekelje nekünk is a Girls Just Want to Have Fun-t. Utcazenész korszakáról, a vele egyszerre kezdő Madonnáról és Trump valóságshow-járól is beszélgettünk, amiben az énekesnő szerepelt.","shortLead":"Budapestet is útba ejti búcsúturnéján Cyndi Lauper, hogy elénekelje nekünk is a Girls Just Want to Have Fun-t...","id":"20250216_Cyndi-Lauper-a-HVG-nek-Szavazni-kell-minden-kis-valasztason-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6936a272-51f9-4ffa-9240-2c4c4750a18c.jpg","index":0,"item":"ecf72a41-1b59-40a5-b27d-61def6e3fd64","keywords":null,"link":"/kultura/20250216_Cyndi-Lauper-a-HVG-nek-Szavazni-kell-minden-kis-valasztason-ebx","timestamp":"2025. február. 16. 20:00","title":"Cyndi Lauper a HVG-nek: „Szavazni kell minden kis választáson!”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Ős MDF-es sátorállítóra bíznák a rendszerváltás értékelését
szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.
„Gatyát vált az ember, rendszert változtat” – mondta állítólag egyszer Antall József néhai miniszterelnök. Akár elhangzott a kormányfő szájából a mondat, akár nem, mindenképpen jelzi, hogy annak idején még abban sem volt közmegegyezés Magyarországon, hogyan nevezzék az 1989-1990 körül lejátszódott folyamatot: átmenetnek, rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak, esetleg rendszerváltoztatásnak.
A kormány most elszánta magát arra, hogy szükség van a rendszerváltás „megfelelő értékelésére”, ezért március 21-én határozatban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum felállításáról. Az intézet érdekes módon nem közalapítványként működne – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt.
Kormánypárti forrásból a hvg.hu úgy értesült, már korábban felmerült egy ilyen intézmény felállítása, de az ötletről akkor még belső viták folytak, így elnapolták a döntést. A Fideszen belül egyebek mellett azt vitatták, hogy megvan-e már a kellő történelmi távlat ahhoz, hogy objektíven lehessen szemlélni a történteket. Most, úgy tűnik, a vita eldőlt, hiszen a Kormányzati Információs Központ közleménye szerint „több mint két évtized elteltével ma már objektíven lehet megítélni a rendszerváltást”.
Bizonytalan évforduló
Az intézet felállításának apropóját az adhatja, hogy közeledik a rendszerváltás huszonötödik évfordulója, bár az is egyéni megítélés kérdése, hogy pontosan mikor lesz ez. Tágan értelmezve ugyanis már 1987-ben megkezdődött a rendszerváltás folyamata, ezt képviseli például Ripp Zoltán, aki Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990 címmel írt monográfiát. Romsics Ignác Volt egyszer egy rendszerváltás című könyvében 1988-at jelölte meg az átmenet első éveként, míg mások, köztük Orbán Viktor miniszterelnök egészen szűken értelmezik. A kormányfő március elején a Parlamentben például azzal vágott vissza egy szocialista képviselőnek, hogy „nincs semmiféle ’89-es demokrácia”, hiszen a rendszerváltás 1990-ben volt, 1989-ben pedig még diktatúra.
Antall József, Szabad György és Orbán Viktor a Nemzeti Kerekasztal mellett
Bánkuti András
Az alaptörvény preambuluma is a szűk értelmezést erősíti: e szerint az 1944. március 19-én „elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát” 1990. május 2-tól, az első szabadon választott parlament megalakulásától kell számítani. Ráadásul mint azt a 2010 júliusában elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata leszögezi, 1990-ben is csak „az átmenet két zavaros évtizede” kezdődött meg, a valódi rendszerváltozást a 2010-es választások hozták meg. Orbán Viktor már 2005-ben megfogalmazta, hogy a vonat, amire 15 évvel korábban felszálltunk, „letért az eredeti pályájáról, azt is mondhatnám, hogy kisiklott”. Emellett az 1990-ben hívő szemlélet már önmagában is kisebbíti az egykori MSZMP reformereinek érdemeit, illetve a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak eredményeit.
A mai kor problémáinak gyökerét is az elrontott rendszerváltásban látja Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak azt mondta: "1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumot kötni velük." Kövér szerint "a magukat szociáldemokratává maszkírozó kommunisták" kijátszották egymás ellen az ellenzékieket, és úgy alakították a rendszert, hogy megakadályozzák a számonkérést.
Lakitelki sátorverők
Az Orbán-kormány a kritikus szemlélet ellenére nem teheti meg, hogy negligálja a rendszerváltás évfordulóit, hiszen az 1988-ban alapított Fidesz maga is rendszerváltó szervezet, Orbán is Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetésén elmondott beszédével lett országosan és nemzetközileg ismert. Ma már a Fideszben politizálnak olyanok is – mindenekelőtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke –, akik 1987-ben Lakitelken a sátorban megalapították a Magyar Demokrata Fórumot (MDF), az ellenzék első formális szervezetét.
A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített, de több forrásból származó információi szerint a kormány épp az egykori MDF-es, de 2004-ben a Fideszhez pártoló személyek felé kíván gesztust gyakorolni a kutatóintézet felállításával, és az intézmény főigazgatója is ebből a körből kerülhet ki. Forrásaink szerint a posztra Bíró Zoltán, az egykori MDF első ügyvezető elnöke a legesélyesebb (a kommunizmus bűneinek feltárására hivatott, de még létre nem jött Nemzeti Emlékezet Bizottságát a Magyar Hírlap szerint egy másik régi MDF-es, Boross Péter volt miniszterelnök vezetheti).
Bíró Zoltán búcsúztatja a másik lakitelki alapítót, a tavaly elhunyt Csurka Istvánt
MTI / Soós Lajos
Bíró Zoltán eredetileg irodalomtörténész, 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, bár ekkor még tagja volt az állampártnak is. 1988-ban aztán őt, illetve Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót is pártfegyelmivel zárta ki soraiból az MSZMP. Az MDF-ből később, 1991-ben önként lépett ki, és a reformkommunista Pozsgay Imrével közösen megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely azonban nem tudott érdemi politikai sikereket elérni.
Bíró nézetei a rendszerváltásról sokban hasonlítanak arra, ami ma hivatalos, kormányzati álláspontnak tűnik. 2007-ben a Magyar Hírlapnak – amelynek manapság rendszeres szerzője – azt mondta: „A rendszerváltás félrevitele, a legrosszabb megalkuvások éppen azáltal születhettek meg, hogy az általunk egyedül helyesnek tartott Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyett a paktálásokra felettébb alkalmas, kaotikus, rendezetlen Nemzeti Kerekasztal tárgyalásfolyam jött létre.” Bíró szerint Antall József ügyesen mozgott az alkudozásban, ráadásul „igen ambiciózus ember volt”, így kerülhetett ő az MDF élére.
Mit kutasson az intézet?
A rendszerváltással foglalkozó történészek, politológusok többsége a folyamat központi elemének a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait tekintik, ahol az ellenzéki erők, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldal kialkudták az 1989 őszi alkotmánymódosítást, illetve az 1990-es választásokat lehetővé tevő törvényeket. Ezek a tárgyalások egyébként jól dokumentáltak, jegyzőkönyveit feldolgozták és ki is adták, és ugyanígy viszonylag jól federítettek az MSZMP-n belül zajló folyamatok.
A rendszerváltás hvg.hu által megkérdezett kutatói szerint a történtek politikatörténeti rétege jól dokumentált, és számos nagy munka jelent meg róla. Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtárba beolvasztott egykori ’56-os Intézet vezetője szerint a gazdasági változásokról születtek ugyan tanulmányok, de inkább elméleti jellegűek. Ha van fehér foltja a rendszerváltás történetének, akkor az leginkább a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokban keresendő. Ennek azonban hiányosak a dokumentumai, és a mai napig sok az ellenérdekelt fél.
A privatizáció mellett a posztkommunista hálózatok továbbélését tartja az intézet egyik lehetséges kutatási területének Bozóki András politológus, egykori Fidesz-tag, 2005-2006-os kulturális miniszter is. Bár csak képletesen, Orbán is utalt valami ilyesmire, amikor idei évértékelő beszédében azt mondta: „még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól”. A kormányfő szerint a színt váltott egykori kommunisták elleni küzdelem „még hosszú ideig ad majd munkát” a kormánypártoknak.
Régóta várt bizottság
A legfontosabb, és legkevésbé ismert hálózat, az egykori állambiztonság működésének és továbbélésének megismerését azonban jelenleg épp a Fidesz akadályozza leginkább, hiszen máig nem sikerült létrehoznia a Nemzeti Emlékezet Bizottságát (NEB), amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-én elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott, amíg tavaly márciusban az LMP-s Schiffer András be nem nyújtotta törvényjavaslatát az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról.
Régen minden jobb volt
A rendszerváltás megítélése minden felmérés szerint meglehetősen negatív Magyarországon. A Pew Global Attitudes Report 2009-ben publikált, kilenc országra kiterjedő kutatása szerint a magyarok érzik leginkább úgy, hogy gazdasági helyzetük rosszabb ma, mint a kommunizmus idején volt: a megkérdezettek 72 százaléka válaszolta ezt, és csak 8 százalék érzett pozitív változást. A demokráciába való átmenettel 1991-ben még a megkérdezettek 74 százaléka értett egyet, 2009-ben viszont már csak 56 százalékuk. Még jobban romlott a kapitalizmus megítélése: az 1991-es 80 százalékról 2009-re 46 százalékra csökkent a támogatók aránya, ekkora romlást egyik kelet-európai országban sem észleltek a kutatók.
Akkor a Fidesz azzal hátrált ki a kínossá váló helyzetből, hogy a felállítandó NEB-re bízta volna a részletes szabályok kidolgozását. Lázár János a kormánypárt akkori frakcióvezetőjeként azt mondta: arra kérték a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki a NEB felállításához szükséges törvényjavaslatot. A határidő azonban anélkül telt el, hogy megszületett volna a javaslat. A Kormányszóvivői Iroda akkor a hvg.hu-val azt közölte, a NEB megalakításáról szóló törvénytervezet azért csúszik, mert "további szakmai döntések meghozatala szükséges”. Forrásaink szerint olyan részletkérdéseket vitattak, hogy például ki számít „kommunista hatalmat birtokló személynek”.
Bár a Kormányszóvivői Iroda a tavalyi nyári parlamenti ülésszak végére ígérte a NEB felállítását, az őszi ülésszak is anélkül telt el, hogy bármi történt volna. Az okokra új magyarázatot találtak ki, amikor az Index érdeklődésére idén februárban azt írták: az Alkotmánybíróság tavaly december 28-án megsemmisítette az átmeneti rendelkezések nagy részét, köztük a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket is. Azt a Miniszterelnökségen nem árulták el, hogy május és december közt miért nem állt fel a bizottság, illetve miért kell feltétlenül alaptörvényi felhatalmazás a NEB működéséhez.
Idén március 11-én azonban elhárult minden akadály az útból, mivel az Országgyűlés az úgynevezett negyedik módosítással beemelte az alaptörvénybe a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket, így a NEB-et is. Bár ezzel elvileg elhárult az akadály a NEB létrejötte elől, Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy hogy mi legyen a bizottság célja, feladatai, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.
A rendszerváltáshoz mérhető az elmúlt két és fél év átalakítása - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a párt Országjárás című fórumsorozatának gyöngyösi állomását megelőző sajtótájékoztatón pénteken.
Az energiaszolgáltatók vegyék tudomásul, hogy az emberek zsebéhez kell mérniük a profitot, Simor András tiztességtelen offshore-ügyeskedő, Sólyom László pedig felelős a rendszerváltás csődjéért - mondta Lázár János a Népszabadságnak.
Kutatóintézetet és archívumot hozott létre a kormány pénteki hatállyal a rendszerváltás történetének tanulmányozására. Az intézet vezetőjét Lázár János nevezi ki öt évre.
Miért volt nagy dolog, hogy a fiatal Csehov paródiát írt róla, és hogyan segíthet a fake news felismerésében – erről beszélgettünk Szilágyi Márton irodalomtörténésszel.