Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"019fb1de-f813-44dc-9a4b-321fd386f749","c_author":"HVG","category":"gazdasag.ingatlan","description":"A miniszter egy 2017-es tűzesettel indokolta, miért vett 2021-ben állami támogatással egy jóval kisebb lakást egy luxus lakóparkban. Nagy Márton azt állítja – mivel az új lakásban nem élnek életvitelszerűen – a támogatásokat visszafizette. A miniszter családjának van még két lakása a szóban forgó társasházban. A miniszter sajtófőnöke szerint az egész magánügy.","shortLead":"A miniszter egy 2017-es tűzesettel indokolta, miért vett 2021-ben állami támogatással egy jóval kisebb lakást egy luxus...","id":"20250313_Nagy-Marton-sajtofonoke-a-gyanus-csokos-lakasrol-Maganugy","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/019fb1de-f813-44dc-9a4b-321fd386f749.jpg","index":0,"item":"1fd77c33-8c10-4b9f-93d3-403a694e5186","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250313_Nagy-Marton-sajtofonoke-a-gyanus-csokos-lakasrol-Maganugy","timestamp":"2025. március. 13. 07:39","title":"Nagy Márton sajtófőnöke a gyanús csokos lakásról: Magánügy","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c8e1c657-94d7-444e-969d-c835c96510a2","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A magyar rendszer viszonylag szigorú az EU-ban, Németországban például jelenleg lényegében örökre szól a jogosítvány.","shortLead":"A magyar rendszer viszonylag szigorú az EU-ban, Németországban például jelenleg lényegében örökre szól a jogosítvány.","id":"20250312_Megint-elokerult-hogy-ujra-vizsgazzanak-autovezetesbol-a-70-ev-felettiek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c8e1c657-94d7-444e-969d-c835c96510a2.jpg","index":0,"item":"5ae38153-e4d6-4c01-95d3-5a6800bc8565","keywords":null,"link":"/cegauto/20250312_Megint-elokerult-hogy-ujra-vizsgazzanak-autovezetesbol-a-70-ev-felettiek","timestamp":"2025. március. 12. 12:24","title":"Megint előkerült, hogy újra vizsgázzanak autóvezetésből a 70 év felettiek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ef2c9905-4af0-4eeb-9330-172eee898664","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Az apjától elidegenedett Vivian Wilson azt állítja, a szülei fizettek azért, hogy ő fiúnak szülessen. ","shortLead":"Az apjától elidegenedett Vivian Wilson azt állítja, a szülei fizettek azért, hogy ő fiúnak szülessen. ","id":"20250312_elon-musk-transznemu-lanya-lombik","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ef2c9905-4af0-4eeb-9330-172eee898664.jpg","index":0,"item":"fc3685cf-b952-4dc6-a352-6efece0aa501","keywords":null,"link":"/elet/20250312_elon-musk-transznemu-lanya-lombik","timestamp":"2025. március. 12. 14:13","title":"Elon Musk transznemű lányának van egy elmélete arról, hogy miért lombikkal fogant","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9e1a8b62-30c0-457e-86a8-9797c6c0cf34","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A javaslat többek között rögzíti, hogy „az ember férfi vagy nő”.","shortLead":"A javaslat többek között rögzíti, hogy „az ember férfi vagy nő”.","id":"20250312_alaptorveny-modositas-javaslat-fidesz-benyujtas-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9e1a8b62-30c0-457e-86a8-9797c6c0cf34.jpg","index":0,"item":"9ae49fa3-615b-4a2f-9d87-fbb82a80c2df","keywords":null,"link":"/itthon/20250312_alaptorveny-modositas-javaslat-fidesz-benyujtas-ebx","timestamp":"2025. március. 12. 05:22","title":"Benyújtotta az Alaptörvény 15. módosításáról szóló javaslatát a Fidesz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"bc16ba80-1a88-4d3c-9c57-6e294b5c8937","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Soha nem támogatott olyan uniós kezdeményezést, amely az ukrajnai fegyverszállításról és a háború meghosszabbításáról szól – állította.","shortLead":"Soha nem támogatott olyan uniós kezdeményezést, amely az ukrajnai fegyverszállításról és a háború meghosszabbításáról...","id":"20250312_magyar-peter-europai-parlament-alairas-hamisitas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/bc16ba80-1a88-4d3c-9c57-6e294b5c8937.jpg","index":0,"item":"41325be0-16c0-4235-a81e-fb1bdd086d03","keywords":null,"link":"/itthon/20250312_magyar-peter-europai-parlament-alairas-hamisitas","timestamp":"2025. március. 12. 15:01","title":"Magyar Péter szerint hamisították az aláírását, és már az Európai Parlamentben is vizsgálják az ügyet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"07df406e-37a2-475b-8e8f-9301c456af77","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Szövetségeseinkkel ennél jóval szigorúbb hangot szokott megütni a külügyminiszter.","shortLead":"Szövetségeseinkkel ennél jóval szigorúbb hangot szokott megütni a külügyminiszter.","id":"20250313_szijjarto-peter-tuzszunet-orosz-elutasitas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/07df406e-37a2-475b-8e8f-9301c456af77.jpg","index":0,"item":"a189e66b-c3a1-430f-b711-a8335857e730","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_szijjarto-peter-tuzszunet-orosz-elutasitas","timestamp":"2025. március. 13. 20:55","title":"Szijjártó szokatlanul szerényen kommentálta, hogy az oroszok elutasítják az ideiglenes tűzszüneti javaslatot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2d3bd3d0-3934-4fe7-923e-4f45178b5a55","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Azért, hogy csökkenjen a konfrontáció.","shortLead":"Azért, hogy csökkenjen a konfrontáció.","id":"20250312_orosz-amerikai-szvr-cia-rendszeres-kapcsolattartas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2d3bd3d0-3934-4fe7-923e-4f45178b5a55.jpg","index":0,"item":"3e124929-0fdd-42bd-b82e-94f680fe8045","keywords":null,"link":"/vilag/20250312_orosz-amerikai-szvr-cia-rendszeres-kapcsolattartas","timestamp":"2025. március. 12. 11:36","title":"Az orosz és az amerikai hírszerzés igazgatója megállapodott, hogy rendszeresen tartani fogják a kapcsolatot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f2d8b6fd-218b-477f-9d5d-a814918c249f","c_author":"HVG","category":"360","description":"Hiába ígért családi adóparadicsomot Orbán Viktor, és hiába hirdeti a Fidesz ezernyi jó hírét, a magyar választók 56 százaléka kormányváltást akar – derül ki a hétvégén zárult legfrissebb közvélemény-kutatásból. A Medián adatai szerint a kispártok közül csak a Mi Hazánknak van komoly esélye a parlamentbe jutásra.","shortLead":"Hiába ígért családi adóparadicsomot Orbán Viktor, és hiába hirdeti a Fidesz ezernyi jó hírét, a magyar választók 56...","id":"20250312_Median-Tisza-Part-Fidesz-part-preferenciak-nepszeruseg-felmeres","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f2d8b6fd-218b-477f-9d5d-a814918c249f.jpg","index":0,"item":"ce10cbc7-24d3-46b5-b6dc-8eb3bc1f90f0","keywords":null,"link":"/360/20250312_Median-Tisza-Part-Fidesz-part-preferenciak-nepszeruseg-felmeres","timestamp":"2025. március. 12. 14:30","title":"Medián: Orbán erőfeszítései csak kozmetikázták a versenyt, 9 százalékos a Tisza előnye","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Ős MDF-es sátorállítóra bíznák a rendszerváltás értékelését
szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.
„Gatyát vált az ember, rendszert változtat” – mondta állítólag egyszer Antall József néhai miniszterelnök. Akár elhangzott a kormányfő szájából a mondat, akár nem, mindenképpen jelzi, hogy annak idején még abban sem volt közmegegyezés Magyarországon, hogyan nevezzék az 1989-1990 körül lejátszódott folyamatot: átmenetnek, rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak, esetleg rendszerváltoztatásnak.
A kormány most elszánta magát arra, hogy szükség van a rendszerváltás „megfelelő értékelésére”, ezért március 21-én határozatban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum felállításáról. Az intézet érdekes módon nem közalapítványként működne – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt.
Kormánypárti forrásból a hvg.hu úgy értesült, már korábban felmerült egy ilyen intézmény felállítása, de az ötletről akkor még belső viták folytak, így elnapolták a döntést. A Fideszen belül egyebek mellett azt vitatták, hogy megvan-e már a kellő történelmi távlat ahhoz, hogy objektíven lehessen szemlélni a történteket. Most, úgy tűnik, a vita eldőlt, hiszen a Kormányzati Információs Központ közleménye szerint „több mint két évtized elteltével ma már objektíven lehet megítélni a rendszerváltást”.
Bizonytalan évforduló
Az intézet felállításának apropóját az adhatja, hogy közeledik a rendszerváltás huszonötödik évfordulója, bár az is egyéni megítélés kérdése, hogy pontosan mikor lesz ez. Tágan értelmezve ugyanis már 1987-ben megkezdődött a rendszerváltás folyamata, ezt képviseli például Ripp Zoltán, aki Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990 címmel írt monográfiát. Romsics Ignác Volt egyszer egy rendszerváltás című könyvében 1988-at jelölte meg az átmenet első éveként, míg mások, köztük Orbán Viktor miniszterelnök egészen szűken értelmezik. A kormányfő március elején a Parlamentben például azzal vágott vissza egy szocialista képviselőnek, hogy „nincs semmiféle ’89-es demokrácia”, hiszen a rendszerváltás 1990-ben volt, 1989-ben pedig még diktatúra.
Antall József, Szabad György és Orbán Viktor a Nemzeti Kerekasztal mellett
Bánkuti András
Az alaptörvény preambuluma is a szűk értelmezést erősíti: e szerint az 1944. március 19-én „elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát” 1990. május 2-tól, az első szabadon választott parlament megalakulásától kell számítani. Ráadásul mint azt a 2010 júliusában elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata leszögezi, 1990-ben is csak „az átmenet két zavaros évtizede” kezdődött meg, a valódi rendszerváltozást a 2010-es választások hozták meg. Orbán Viktor már 2005-ben megfogalmazta, hogy a vonat, amire 15 évvel korábban felszálltunk, „letért az eredeti pályájáról, azt is mondhatnám, hogy kisiklott”. Emellett az 1990-ben hívő szemlélet már önmagában is kisebbíti az egykori MSZMP reformereinek érdemeit, illetve a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak eredményeit.
A mai kor problémáinak gyökerét is az elrontott rendszerváltásban látja Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak azt mondta: "1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumot kötni velük." Kövér szerint "a magukat szociáldemokratává maszkírozó kommunisták" kijátszották egymás ellen az ellenzékieket, és úgy alakították a rendszert, hogy megakadályozzák a számonkérést.
Lakitelki sátorverők
Az Orbán-kormány a kritikus szemlélet ellenére nem teheti meg, hogy negligálja a rendszerváltás évfordulóit, hiszen az 1988-ban alapított Fidesz maga is rendszerváltó szervezet, Orbán is Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetésén elmondott beszédével lett országosan és nemzetközileg ismert. Ma már a Fideszben politizálnak olyanok is – mindenekelőtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke –, akik 1987-ben Lakitelken a sátorban megalapították a Magyar Demokrata Fórumot (MDF), az ellenzék első formális szervezetét.
A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített, de több forrásból származó információi szerint a kormány épp az egykori MDF-es, de 2004-ben a Fideszhez pártoló személyek felé kíván gesztust gyakorolni a kutatóintézet felállításával, és az intézmény főigazgatója is ebből a körből kerülhet ki. Forrásaink szerint a posztra Bíró Zoltán, az egykori MDF első ügyvezető elnöke a legesélyesebb (a kommunizmus bűneinek feltárására hivatott, de még létre nem jött Nemzeti Emlékezet Bizottságát a Magyar Hírlap szerint egy másik régi MDF-es, Boross Péter volt miniszterelnök vezetheti).
Bíró Zoltán búcsúztatja a másik lakitelki alapítót, a tavaly elhunyt Csurka Istvánt
MTI / Soós Lajos
Bíró Zoltán eredetileg irodalomtörténész, 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, bár ekkor még tagja volt az állampártnak is. 1988-ban aztán őt, illetve Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót is pártfegyelmivel zárta ki soraiból az MSZMP. Az MDF-ből később, 1991-ben önként lépett ki, és a reformkommunista Pozsgay Imrével közösen megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely azonban nem tudott érdemi politikai sikereket elérni.
Bíró nézetei a rendszerváltásról sokban hasonlítanak arra, ami ma hivatalos, kormányzati álláspontnak tűnik. 2007-ben a Magyar Hírlapnak – amelynek manapság rendszeres szerzője – azt mondta: „A rendszerváltás félrevitele, a legrosszabb megalkuvások éppen azáltal születhettek meg, hogy az általunk egyedül helyesnek tartott Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyett a paktálásokra felettébb alkalmas, kaotikus, rendezetlen Nemzeti Kerekasztal tárgyalásfolyam jött létre.” Bíró szerint Antall József ügyesen mozgott az alkudozásban, ráadásul „igen ambiciózus ember volt”, így kerülhetett ő az MDF élére.
Mit kutasson az intézet?
A rendszerváltással foglalkozó történészek, politológusok többsége a folyamat központi elemének a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait tekintik, ahol az ellenzéki erők, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldal kialkudták az 1989 őszi alkotmánymódosítást, illetve az 1990-es választásokat lehetővé tevő törvényeket. Ezek a tárgyalások egyébként jól dokumentáltak, jegyzőkönyveit feldolgozták és ki is adták, és ugyanígy viszonylag jól federítettek az MSZMP-n belül zajló folyamatok.
A rendszerváltás hvg.hu által megkérdezett kutatói szerint a történtek politikatörténeti rétege jól dokumentált, és számos nagy munka jelent meg róla. Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtárba beolvasztott egykori ’56-os Intézet vezetője szerint a gazdasági változásokról születtek ugyan tanulmányok, de inkább elméleti jellegűek. Ha van fehér foltja a rendszerváltás történetének, akkor az leginkább a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokban keresendő. Ennek azonban hiányosak a dokumentumai, és a mai napig sok az ellenérdekelt fél.
A privatizáció mellett a posztkommunista hálózatok továbbélését tartja az intézet egyik lehetséges kutatási területének Bozóki András politológus, egykori Fidesz-tag, 2005-2006-os kulturális miniszter is. Bár csak képletesen, Orbán is utalt valami ilyesmire, amikor idei évértékelő beszédében azt mondta: „még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól”. A kormányfő szerint a színt váltott egykori kommunisták elleni küzdelem „még hosszú ideig ad majd munkát” a kormánypártoknak.
Régóta várt bizottság
A legfontosabb, és legkevésbé ismert hálózat, az egykori állambiztonság működésének és továbbélésének megismerését azonban jelenleg épp a Fidesz akadályozza leginkább, hiszen máig nem sikerült létrehoznia a Nemzeti Emlékezet Bizottságát (NEB), amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-én elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott, amíg tavaly márciusban az LMP-s Schiffer András be nem nyújtotta törvényjavaslatát az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról.
Régen minden jobb volt
A rendszerváltás megítélése minden felmérés szerint meglehetősen negatív Magyarországon. A Pew Global Attitudes Report 2009-ben publikált, kilenc országra kiterjedő kutatása szerint a magyarok érzik leginkább úgy, hogy gazdasági helyzetük rosszabb ma, mint a kommunizmus idején volt: a megkérdezettek 72 százaléka válaszolta ezt, és csak 8 százalék érzett pozitív változást. A demokráciába való átmenettel 1991-ben még a megkérdezettek 74 százaléka értett egyet, 2009-ben viszont már csak 56 százalékuk. Még jobban romlott a kapitalizmus megítélése: az 1991-es 80 százalékról 2009-re 46 százalékra csökkent a támogatók aránya, ekkora romlást egyik kelet-európai országban sem észleltek a kutatók.
Akkor a Fidesz azzal hátrált ki a kínossá váló helyzetből, hogy a felállítandó NEB-re bízta volna a részletes szabályok kidolgozását. Lázár János a kormánypárt akkori frakcióvezetőjeként azt mondta: arra kérték a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki a NEB felállításához szükséges törvényjavaslatot. A határidő azonban anélkül telt el, hogy megszületett volna a javaslat. A Kormányszóvivői Iroda akkor a hvg.hu-val azt közölte, a NEB megalakításáról szóló törvénytervezet azért csúszik, mert "további szakmai döntések meghozatala szükséges”. Forrásaink szerint olyan részletkérdéseket vitattak, hogy például ki számít „kommunista hatalmat birtokló személynek”.
Bár a Kormányszóvivői Iroda a tavalyi nyári parlamenti ülésszak végére ígérte a NEB felállítását, az őszi ülésszak is anélkül telt el, hogy bármi történt volna. Az okokra új magyarázatot találtak ki, amikor az Index érdeklődésére idén februárban azt írták: az Alkotmánybíróság tavaly december 28-án megsemmisítette az átmeneti rendelkezések nagy részét, köztük a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket is. Azt a Miniszterelnökségen nem árulták el, hogy május és december közt miért nem állt fel a bizottság, illetve miért kell feltétlenül alaptörvényi felhatalmazás a NEB működéséhez.
Idén március 11-én azonban elhárult minden akadály az útból, mivel az Országgyűlés az úgynevezett negyedik módosítással beemelte az alaptörvénybe a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket, így a NEB-et is. Bár ezzel elvileg elhárult az akadály a NEB létrejötte elől, Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy hogy mi legyen a bizottság célja, feladatai, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.
A rendszerváltáshoz mérhető az elmúlt két és fél év átalakítása - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a párt Országjárás című fórumsorozatának gyöngyösi állomását megelőző sajtótájékoztatón pénteken.
Az energiaszolgáltatók vegyék tudomásul, hogy az emberek zsebéhez kell mérniük a profitot, Simor András tiztességtelen offshore-ügyeskedő, Sólyom László pedig felelős a rendszerváltás csődjéért - mondta Lázár János a Népszabadságnak.
Kutatóintézetet és archívumot hozott létre a kormány pénteki hatállyal a rendszerváltás történetének tanulmányozására. Az intézet vezetőjét Lázár János nevezi ki öt évre.