Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9d211e0b-1309-455a-8154-d20fbe6ce18f","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A párizsi olimpia előtt érezte először a vitorlázó világbajnok Érdi Mária, hogy számára is realitás aranyérmet nyerni. A sérülése súlyosbodása miatt azonban nem tudott úgy teljesíteni, ahogy szeretett volna, és nem tagadja, a mai napig fájdalmas neki, hogy nála egyébként kevésbé eredményes versenyzők nyertek helyette érmeket. Azóta megoperálták, s most azért dolgozik, hogy három év múlva, Los Angelesben beteljesüljön az álma. Mindent ennek rendel alá, és a stábja tagjaitól is azt várja el, hogy igyekezzenek vele együtt fejlődni, motiváltak maradni. Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak arról is beszélt a Penge podcastban, hogy több edzővel is szakított már amiatt, mert nem hallgatták meg a véleményét, pedig ma már van olyan képzett és tapasztalt, hogy konkrétan meg tudja fogalmazni, mire van szüksége a győzelmekhez.","shortLead":"A párizsi olimpia előtt érezte először a vitorlázó világbajnok Érdi Mária, hogy számára is realitás aranyérmet nyerni...","id":"20250531_erdi-maria-vitorlazas-interju-szilagyi-aron-penge-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9d211e0b-1309-455a-8154-d20fbe6ce18f.jpg","index":0,"item":"6fcf44f8-1cc8-4b15-9f3f-6cdf8784c1ce","keywords":null,"link":"/elet/20250531_erdi-maria-vitorlazas-interju-szilagyi-aron-penge-podcast","timestamp":"2025. május. 31. 07:00","title":"„Sírva könyörögtem az edzőmnek, hogy haza szeretnék menni” – Érdi Mária a Penge podcastban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"845e3c8e-67cb-4e9a-b327-d64bded53639","c_author":"BrandLab","category":"brandcontent","description":"Idén május 13–16. között rendezik meg az Ipar Napjai Nemzetközi ipari szakkiállítás mellett az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítást a Hungexpo-n. A pavilon csaknem 80 százaléka már foglalt, így mindenki, aki kilátogat az eseményre számos újdonságra és érdekességre számíthat. Baranyai Gergő kiállításigazgatóval beszélgettünk.","shortLead":"Idén május 13–16. között rendezik meg az Ipar Napjai Nemzetközi ipari szakkiállítás mellett az Automotive Hungary...","id":"20250414_Automotive-hungary-ipar-napjai-kiallitas-hungexpo-baranyai-gergo-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/845e3c8e-67cb-4e9a-b327-d64bded53639.jpg","index":0,"item":"8eaadd89-916d-4ebc-8e6b-b8d792ee3357","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250414_Automotive-hungary-ipar-napjai-kiallitas-hungexpo-baranyai-gergo-interju","timestamp":"2025. május. 31. 11:30","title":"Kíváncsi, hol tart az autóipar?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"76e49341-23ae-43f6-bcb0-75ae9e0466c7","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A frakcióvezető szerint ennek csak technikai oka van, pedig Gulyás Gergely egészen másról beszélt a Kormányinfón.","shortLead":"A frakcióvezető szerint ennek csak technikai oka van, pedig Gulyás Gergely egészen másról beszélt a Kormányinfón.","id":"20250530_kocsis-mate-ukranozas-uldozesi-torveny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/76e49341-23ae-43f6-bcb0-75ae9e0466c7.jpg","index":0,"item":"2f6bb26c-9be2-42e2-aa95-81da7cceaedd","keywords":null,"link":"/itthon/20250530_kocsis-mate-ukranozas-uldozesi-torveny","timestamp":"2025. május. 30. 18:16","title":"Kocsis Máté ukránozva reagált cikkünkre, ami arról szólt, hogy nem adta a nevét minden fideszes az üldözési törvényjavaslathoz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"58f669d6-82f0-4584-8167-7ad71dd9e8cf","c_author":"HVG","category":"360","description":"Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek, hogy félreteszik a szóvirágokat.","shortLead":"Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek...","id":"20250531_hvg-esg-celok-cegek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/58f669d6-82f0-4584-8167-7ad71dd9e8cf.jpg","index":0,"item":"bce3c346-fb72-44d7-9fb7-c58df5d8575b","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-esg-celok-cegek","timestamp":"2025. május. 31. 12:30","title":"Se greenwashing, se greenhushing: tilos mellébeszélni, amikor egy cég meghatározza ESG-céljait","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"581e4029-f700-4e65-9eb1-44bbb287b499","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az esetről felvétel készült, e szerint a rendész támadóját egy járókelő közbelépésével sikerült a helyszínen tartani. ","shortLead":"Az esetről felvétel készült, e szerint a rendész támadóját egy járókelő közbelépésével sikerült a helyszínen tartani. ","id":"20250530_bkk-rendesz-dulakodas-blaha-lujza-ter-video","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/581e4029-f700-4e65-9eb1-44bbb287b499.jpg","index":0,"item":"c36e8817-a644-4148-8473-26966d572b57","keywords":null,"link":"/itthon/20250530_bkk-rendesz-dulakodas-blaha-lujza-ter-video","timestamp":"2025. május. 30. 18:06","title":"Végignézte a kollégája, ahogy földre viszik a BKK-rendészt a Blahán","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4cf390af-be28-4617-a8af-4b2e356ddaf6","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Két halálos áldozata van a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban szombat reggel történt repülőgép-balesetnek.","shortLead":"Két halálos áldozata van a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban szombat reggel történt repülőgép-balesetnek.","id":"20250531_Nemetorszag-kisrepulogep-baleset","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4cf390af-be28-4617-a8af-4b2e356ddaf6.jpg","index":0,"item":"7e6aec4c-1882-42a5-bc2d-0e6c25223563","keywords":null,"link":"/vilag/20250531_Nemetorszag-kisrepulogep-baleset","timestamp":"2025. május. 31. 17:45","title":"Motorhiba miatt lezuhant és egy lakóházba csapódott egy kisrepülőgép Németországban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"96fb3efd-6ccb-4274-9e86-9ce09fe154e2","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Életünk egyik legnagyobb tabuja a szexualitás – és ha annak zavarairól van szó, jellemzően még súlyosabb tagadásba burkolódzunk. Így az esetek túlnyomó többségében a probléma orvoslása, gyógyítása is elmarad, helyette inkább büszkén szenvedünk múlni nem akaró panaszainktól. Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor a helyzet szinte már visszafordíthatatlan. Különösen a férfiak hajlamosak inkább a végsőkig szenvedni, mintsem hogy orvoshoz forduljanak. ","shortLead":"Életünk egyik legnagyobb tabuja a szexualitás – és ha annak zavarairól van szó, jellemzően még súlyosabb tagadásba...","id":"20250430_Szexualis-zavarok-ferfiak-prosztata-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/96fb3efd-6ccb-4274-9e86-9ce09fe154e2.jpg","index":0,"item":"eee11d5f-ae21-4e22-a402-d9e4f864e9ad","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250430_Szexualis-zavarok-ferfiak-prosztata-proxelan","timestamp":"2025. május. 31. 19:30","title":"Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"9f4eae65-839c-49d6-8628-bc480d508fdd","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az Országos Dohányboltellátó Kft.-ből így 2015-ös alapítása óta már több mint 50 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok.","shortLead":"Az Országos Dohányboltellátó Kft.-ből így 2015-ös alapítása óta már több mint 50 milliárd forintot vettek ki...","id":"20250531_orszagos-dohanyboltellato-eredmeny-beszamolo-profit-osztalek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f4eae65-839c-49d6-8628-bc480d508fdd.jpg","index":0,"item":"7ff1db3a-4486-4299-8be8-2c19eec5a290","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_orszagos-dohanyboltellato-eredmeny-beszamolo-profit-osztalek","timestamp":"2025. május. 31. 15:40","title":"Újabb 10 milliárdos osztalékot fizetett a Nemzeti Dohányboltokat ellátó cég","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Ős MDF-es sátorállítóra bíznák a rendszerváltás értékelését
szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Furcsa helyzetbe lavírozta magát a Fidesz a rendszerváltás megítélésében: bár hivatalosan kritikusan szemlélik a több mint húsz éve történteket, nem tagadhatják, hogy ők is alakítói voltak a folyamatnak, amiről lassan meg is kellene emlékezni. Miközben az állambiztonsági múlt feltárása csúszik, a rendszerváltás kutatására külön intézetet hoznak létre, ami egyfajta gesztus lehet a régi MDF-esek felé, különösen, hogy annak első elnöke a legesélyesebb az élére.
„Gatyát vált az ember, rendszert változtat” – mondta állítólag egyszer Antall József néhai miniszterelnök. Akár elhangzott a kormányfő szájából a mondat, akár nem, mindenképpen jelzi, hogy annak idején még abban sem volt közmegegyezés Magyarországon, hogyan nevezzék az 1989-1990 körül lejátszódott folyamatot: átmenetnek, rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak, esetleg rendszerváltoztatásnak.
A kormány most elszánta magát arra, hogy szükség van a rendszerváltás „megfelelő értékelésére”, ezért március 21-én határozatban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum felállításáról. Az intézet érdekes módon nem közalapítványként működne – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt.
Kormánypárti forrásból a hvg.hu úgy értesült, már korábban felmerült egy ilyen intézmény felállítása, de az ötletről akkor még belső viták folytak, így elnapolták a döntést. A Fideszen belül egyebek mellett azt vitatták, hogy megvan-e már a kellő történelmi távlat ahhoz, hogy objektíven lehessen szemlélni a történteket. Most, úgy tűnik, a vita eldőlt, hiszen a Kormányzati Információs Központ közleménye szerint „több mint két évtized elteltével ma már objektíven lehet megítélni a rendszerváltást”.
Bizonytalan évforduló
Az intézet felállításának apropóját az adhatja, hogy közeledik a rendszerváltás huszonötödik évfordulója, bár az is egyéni megítélés kérdése, hogy pontosan mikor lesz ez. Tágan értelmezve ugyanis már 1987-ben megkezdődött a rendszerváltás folyamata, ezt képviseli például Ripp Zoltán, aki Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990 címmel írt monográfiát. Romsics Ignác Volt egyszer egy rendszerváltás című könyvében 1988-at jelölte meg az átmenet első éveként, míg mások, köztük Orbán Viktor miniszterelnök egészen szűken értelmezik. A kormányfő március elején a Parlamentben például azzal vágott vissza egy szocialista képviselőnek, hogy „nincs semmiféle ’89-es demokrácia”, hiszen a rendszerváltás 1990-ben volt, 1989-ben pedig még diktatúra.
Antall József, Szabad György és Orbán Viktor a Nemzeti Kerekasztal mellett
Bánkuti András
Az alaptörvény preambuluma is a szűk értelmezést erősíti: e szerint az 1944. március 19-én „elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát” 1990. május 2-tól, az első szabadon választott parlament megalakulásától kell számítani. Ráadásul mint azt a 2010 júliusában elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata leszögezi, 1990-ben is csak „az átmenet két zavaros évtizede” kezdődött meg, a valódi rendszerváltozást a 2010-es választások hozták meg. Orbán Viktor már 2005-ben megfogalmazta, hogy a vonat, amire 15 évvel korábban felszálltunk, „letért az eredeti pályájáról, azt is mondhatnám, hogy kisiklott”. Emellett az 1990-ben hívő szemlélet már önmagában is kisebbíti az egykori MSZMP reformereinek érdemeit, illetve a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak eredményeit.
A mai kor problémáinak gyökerét is az elrontott rendszerváltásban látja Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak azt mondta: "1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumot kötni velük." Kövér szerint "a magukat szociáldemokratává maszkírozó kommunisták" kijátszották egymás ellen az ellenzékieket, és úgy alakították a rendszert, hogy megakadályozzák a számonkérést.
Lakitelki sátorverők
Az Orbán-kormány a kritikus szemlélet ellenére nem teheti meg, hogy negligálja a rendszerváltás évfordulóit, hiszen az 1988-ban alapított Fidesz maga is rendszerváltó szervezet, Orbán is Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetésén elmondott beszédével lett országosan és nemzetközileg ismert. Ma már a Fideszben politizálnak olyanok is – mindenekelőtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke –, akik 1987-ben Lakitelken a sátorban megalapították a Magyar Demokrata Fórumot (MDF), az ellenzék első formális szervezetét.
A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített, de több forrásból származó információi szerint a kormány épp az egykori MDF-es, de 2004-ben a Fideszhez pártoló személyek felé kíván gesztust gyakorolni a kutatóintézet felállításával, és az intézmény főigazgatója is ebből a körből kerülhet ki. Forrásaink szerint a posztra Bíró Zoltán, az egykori MDF első ügyvezető elnöke a legesélyesebb (a kommunizmus bűneinek feltárására hivatott, de még létre nem jött Nemzeti Emlékezet Bizottságát a Magyar Hírlap szerint egy másik régi MDF-es, Boross Péter volt miniszterelnök vezetheti).
Bíró Zoltán búcsúztatja a másik lakitelki alapítót, a tavaly elhunyt Csurka Istvánt
MTI / Soós Lajos
Bíró Zoltán eredetileg irodalomtörténész, 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, bár ekkor még tagja volt az állampártnak is. 1988-ban aztán őt, illetve Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót is pártfegyelmivel zárta ki soraiból az MSZMP. Az MDF-ből később, 1991-ben önként lépett ki, és a reformkommunista Pozsgay Imrével közösen megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, amely azonban nem tudott érdemi politikai sikereket elérni.
Bíró nézetei a rendszerváltásról sokban hasonlítanak arra, ami ma hivatalos, kormányzati álláspontnak tűnik. 2007-ben a Magyar Hírlapnak – amelynek manapság rendszeres szerzője – azt mondta: „A rendszerváltás félrevitele, a legrosszabb megalkuvások éppen azáltal születhettek meg, hogy az általunk egyedül helyesnek tartott Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyett a paktálásokra felettébb alkalmas, kaotikus, rendezetlen Nemzeti Kerekasztal tárgyalásfolyam jött létre.” Bíró szerint Antall József ügyesen mozgott az alkudozásban, ráadásul „igen ambiciózus ember volt”, így kerülhetett ő az MDF élére.
Mit kutasson az intézet?
A rendszerváltással foglalkozó történészek, politológusok többsége a folyamat központi elemének a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait tekintik, ahol az ellenzéki erők, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldal kialkudták az 1989 őszi alkotmánymódosítást, illetve az 1990-es választásokat lehetővé tevő törvényeket. Ezek a tárgyalások egyébként jól dokumentáltak, jegyzőkönyveit feldolgozták és ki is adták, és ugyanígy viszonylag jól federítettek az MSZMP-n belül zajló folyamatok.
A rendszerváltás hvg.hu által megkérdezett kutatói szerint a történtek politikatörténeti rétege jól dokumentált, és számos nagy munka jelent meg róla. Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtárba beolvasztott egykori ’56-os Intézet vezetője szerint a gazdasági változásokról születtek ugyan tanulmányok, de inkább elméleti jellegűek. Ha van fehér foltja a rendszerváltás történetének, akkor az leginkább a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokban keresendő. Ennek azonban hiányosak a dokumentumai, és a mai napig sok az ellenérdekelt fél.
A privatizáció mellett a posztkommunista hálózatok továbbélését tartja az intézet egyik lehetséges kutatási területének Bozóki András politológus, egykori Fidesz-tag, 2005-2006-os kulturális miniszter is. Bár csak képletesen, Orbán is utalt valami ilyesmire, amikor idei évértékelő beszédében azt mondta: „még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól”. A kormányfő szerint a színt váltott egykori kommunisták elleni küzdelem „még hosszú ideig ad majd munkát” a kormánypártoknak.
Régóta várt bizottság
A legfontosabb, és legkevésbé ismert hálózat, az egykori állambiztonság működésének és továbbélésének megismerését azonban jelenleg épp a Fidesz akadályozza leginkább, hiszen máig nem sikerült létrehoznia a Nemzeti Emlékezet Bizottságát (NEB), amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-én elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott, amíg tavaly márciusban az LMP-s Schiffer András be nem nyújtotta törvényjavaslatát az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról.
Régen minden jobb volt
A rendszerváltás megítélése minden felmérés szerint meglehetősen negatív Magyarországon. A Pew Global Attitudes Report 2009-ben publikált, kilenc országra kiterjedő kutatása szerint a magyarok érzik leginkább úgy, hogy gazdasági helyzetük rosszabb ma, mint a kommunizmus idején volt: a megkérdezettek 72 százaléka válaszolta ezt, és csak 8 százalék érzett pozitív változást. A demokráciába való átmenettel 1991-ben még a megkérdezettek 74 százaléka értett egyet, 2009-ben viszont már csak 56 százalékuk. Még jobban romlott a kapitalizmus megítélése: az 1991-es 80 százalékról 2009-re 46 százalékra csökkent a támogatók aránya, ekkora romlást egyik kelet-európai országban sem észleltek a kutatók.
Akkor a Fidesz azzal hátrált ki a kínossá váló helyzetből, hogy a felállítandó NEB-re bízta volna a részletes szabályok kidolgozását. Lázár János a kormánypárt akkori frakcióvezetőjeként azt mondta: arra kérték a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki a NEB felállításához szükséges törvényjavaslatot. A határidő azonban anélkül telt el, hogy megszületett volna a javaslat. A Kormányszóvivői Iroda akkor a hvg.hu-val azt közölte, a NEB megalakításáról szóló törvénytervezet azért csúszik, mert "további szakmai döntések meghozatala szükséges”. Forrásaink szerint olyan részletkérdéseket vitattak, hogy például ki számít „kommunista hatalmat birtokló személynek”.
Bár a Kormányszóvivői Iroda a tavalyi nyári parlamenti ülésszak végére ígérte a NEB felállítását, az őszi ülésszak is anélkül telt el, hogy bármi történt volna. Az okokra új magyarázatot találtak ki, amikor az Index érdeklődésére idén februárban azt írták: az Alkotmánybíróság tavaly december 28-án megsemmisítette az átmeneti rendelkezések nagy részét, köztük a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket is. Azt a Miniszterelnökségen nem árulták el, hogy május és december közt miért nem állt fel a bizottság, illetve miért kell feltétlenül alaptörvényi felhatalmazás a NEB működéséhez.
Idén március 11-én azonban elhárult minden akadály az útból, mivel az Országgyűlés az úgynevezett negyedik módosítással beemelte az alaptörvénybe a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket, így a NEB-et is. Bár ezzel elvileg elhárult az akadály a NEB létrejötte elől, Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy hogy mi legyen a bizottság célja, feladatai, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.
A rendszerváltáshoz mérhető az elmúlt két és fél év átalakítása - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a párt Országjárás című fórumsorozatának gyöngyösi állomását megelőző sajtótájékoztatón pénteken.
Az energiaszolgáltatók vegyék tudomásul, hogy az emberek zsebéhez kell mérniük a profitot, Simor András tiztességtelen offshore-ügyeskedő, Sólyom László pedig felelős a rendszerváltás csődjéért - mondta Lázár János a Népszabadságnak.
Kutatóintézetet és archívumot hozott létre a kormány pénteki hatállyal a rendszerváltás történetének tanulmányozására. Az intézet vezetőjét Lázár János nevezi ki öt évre.