szerző:
hvg.hu

Formai okokból - visszamenőlegesen - megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. A testület - Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére - úgy találta, hogy az alaptörvény csak arra hatalmazta fel a parlamentet, hogy az átmenetről rendelkezzen, de a kormánypárti ennél jóval tovább ment, és lényegében tovább írta az alaptörvényt. A döntéssel megnyílik az út a választási regisztráció felülvizsgálata előtt is. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette: beírják az alkotmányba a megsemmisített részeket.

Egy sor, a kormány számára kiemelten fontos jogszabály felülvizsgálata előtt nyílhat meg az út, miután az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatával visszamenőlegesen megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. Az Ab határozata szerint ugyanis az alkotmánybírák úgy találták, a jogszabály elfogadásakor az Országgyűlés túllépett az alaptörvény által adott felhatalmazáson, ami „súlyos eljárási szabályszegés”.

Az Ab az elmúlt 22 évben tartotta magát ahhoz, hogy nem vizsgálja magát az alkotmányt. Ezen a gyakorlaton pénteki döntésével sem változtatott, hiszen tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített rendelkezéseket, csak azt, hogy azokat az alaptörvény előírásának megfelelően fogadták-e el. Márpedig az alaptörvény csak arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet rendezze, nem pedig arra, hogy újabb, hosszabb távra szóló alkotmányos rendelkezéseket fogadjon el.

"A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek a túllépése olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után" - írja az Ab pénteki közleménye. Ez azt jelenti, hogy a megsemmisített rendelkezések nem váltak az alaptörvény részévé, úgy kell tekinteni rájuk, mintha meg sem születtek volna.

©

"Az Alkotmánybíróság döntését követően az alkotmányozó feladata és felelőssége a részleges megsemmisítés utáni helyzet tisztázása. Az Országgyűlés köteles egyértelmű és világos jogi helyzetet teremteni" - áll a határozatban. A parlamentnek e szerint felül kell vizsgálnia a megsemmisített rendelkezéseket, és döntenie kell arról, hogy ezek közül melyeket kell újra szabályozni.

A határozathoz öt alkotmánybíró, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária csatolt különvéleményt, Holló András és Stumpf István pedig párhuzamos indoklást. Utóbbi azt jelenti, hogy a döntés lényegével egyetértenek, csak más úton jutottak ugyanarra a következtetésre.

Túlterjeszkedett a kétharmad

Az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadta el az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amely elvileg a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet hivatott szabályozni. A kormánypárti többség azonban ennél jóval többre használta a jogszabályt: a preambulum egyrészt egy vádirat a kommunizmus bűnei, illetve közvetve az MSZP ellen, a rendelkezések nagyobb része pedig nem átmeneti, hanem hosszú távra szól, lényegében az alaptörvény folytatása.

Alkotmánybírók egy korábbi határozat kihirdetésekor
©

Az átmeneti rendelkezések közé foglalták például, hogy új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége lenne, amit nem tud a költségvetésből fedezni. Emellett felhatalmazza az Országos Bírói Hivatal elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az illetékes bíróságról máshová helyezzen át a pereket. Ezt a rendelkezést egyértelműen azért iktatták az átmeneti rendelkezések közé, mert korábban az Ab már megsemmisített egy hasonló törvénymódosítást.

Hasonló okból került az átmeneti rendelkezések közé az az előírás, amely szerint az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben a parlament feltételekhez kötheti az elismert egyház státusz megadását. Októberben az átmeneti rendelkezések közé iktatták azt is, hogy a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz lehet kötni, sőt, még azt is előírták, hogy a feliratkozást hogyan, és meddig lehet elvégezni.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa márciusban beadvánnyal fordult az Ab-hez, és kérte az átmeneti rendelkezések teljes megsemmisítését, vagy legalábbis a nem átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezését. Az ombudsman épp azt kifogásolta, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben „egyértelműen nem átmeneti jellegű” szabályokat tartalmaznak, és „súlyos veszélyeket” jelentene, ha az átmeneti rendelkezések alapján meghozott törvények magával az alaptörvénnyel kerülnének ellentmondásba.

Januárra marad a választási regisztráció

Az Ab pénteken még nem döntött a választási eljárási törvényről, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra. A testületnek az alaptörvény értelmében 30 napja van a döntésre, a határidő január 5-én jár le. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről hozott döntés azonban növeli az esélyét, hogy az előzetes regisztrációt bevezető törvényt alkotmányellenesnek találják, hiszen már nincs olyan alaptörvényi előírás, amely megalapozná a feliratkozást.

Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a kormányzati kommunikáció már karácsony előtt arra készült, hogy az Ab a két ünnep közt megsemmisíti a választási eljárási törvényt. Kormánypárti forrásból származó információink szerint már ekkor folyt a kommunikációs stáb felkészülése a bejelentésre. Az Ab határozatának megjelenése után Rogán Antal, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője, és az alkotmány egyik atyjának tartott Szájer József EP-képviselő bejelentette: a megsemmisített részeket februárban beemelik az alaptörvénybe. Azt húzták alá mindketten és többször, hogy az Ab nem tartalmi kifpgásokat emelt.

A megsemmisített rendelkezések

Preambulum és az 1-4. cikk: A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről című részben hosszan sorolják a kommunizmus bűneit. Kimondják, hogy „a demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként (…) osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.” Kimondja, hogy a kommunizmus bűnei nem évülnek el, illetve előírja azt is, hogy fel kell állítani a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.

11. cikk (3) és (4) bekezdés: Felhatalmazza az Országos Bírósági Hivatal elnökét, illetve a legfőbb ügyészt, hogy az „ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében” az illetékes bíróság helyett más, kijelölt bíróságra helyezze át a pereket, illetve ott emeljen vádat.

12. cikk: A 62. életévüket betöltött bírók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatban előírja, hogy mikor szűnik meg az érintett bírók szolgálati jogviszonya.

13. cikk: A 62. évüket betöltött ügyészek esetében írja elő a nyugdíjba vonulás rendjét.

18. cikk: Előírja, hogy a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja kell legyen a testület elnöke.

21. cikk: Az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben a parlament feltételekhez kötheti az elismert egyház státusz megadását. Ugyanez érvényes az elismert nemzetiségekre.

22. cikk: Előírja, hogy csak az fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, aki már kimerítette az összes többi jogorvoslati lehetőséget.

23. cikk (1) és (3)-(5) bekezdés: A választási regisztrációt alapozza meg, előírva azt is, hogy ki hogyan regisztrálhat, illetve hogy a feliratkozás legkésőbb a választás előtt 15 nappal zárul le.

27. cikk: Ez alapján hiába csökkenne 50 százalék alá az államadósság, az Alkotmánybíróság ez után sem bírálhatná felül a korábbi adótörvényeket.

28. cikk (3) bekezdés: Lehetőséget teremt arra, hogy a kormányhivatal határozatot hozzon az önkormányzatok helyett, ha azok a törvényi előírás ellenére elmulasztanának valamit szabályozni.

29. cikk: Új adót kell kivetni, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, amit nem tud a költségvetésből fedezni.

31. cikk (2) bekezdés: Hivatkozás arra, hogy az átmeneti rendelkezéseket a régi alkotmány, illetve az új alaptörvény alapján fogadták el.

32. cikk: Április 25-dikét az alaptörvény kihirdetésének emlékére az alaptörvény napjává nyilvánítja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Furmányos trükkel büntetné Snowdent az amerikai kormány

Furmányos trükkel büntetné Snowdent az amerikai kormány

Elkezdte vizsgálni a brit legfelsőbb bíróság, törvényes-e a parlament felfüggesztése

Elkezdte vizsgálni a brit legfelsőbb bíróság, törvényes-e a parlament felfüggesztése

Drágult pár százmillióval az új budapesti Duna-hidakon átvezető út tervezése

Drágult pár százmillióval az új budapesti Duna-hidakon átvezető út tervezése

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Elértük az Orbán Ráhel-hasonmást: "Így sikerült a kép"

Elértük az Orbán Ráhel-hasonmást: "Így sikerült a kép"