Nem tudta tartani a kormány azt a határidőt, amit hosszú viták után a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tűzött ki számára az ügynökügyek felderítéséhez és az átvilágításokhoz szükséges törvénycsomag kidolgozására. Bár a hvg.hu információi szerint egy előzetes koncepció már elkészült – amit a kormány a jövő héten fog megtárgyalni –, még mindig sok a vitás pont, a kabinetnek személyiségi jogi és adatkezelési dilemmái vannak.

Lázár János március 19-én jelentette be: a kormánypárti frakciók felkérték a kormányt, hogy május 15-ig készítse el az ügynökmúlt feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) felállításáról szóló törvényjavaslatot. A frakcióvezető egy nappal később a MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, erre azért van szükség, mert a Fidesznek nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon "a Kádár-rendszer bűneiből", a múlt lezárása nélkül ugyanis "nem jöhet létre az új magyar társadalom". Lázár szerint a múltfeltárás során azonban különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, azért egy olyan törvénycsomagot kell a kabinetnek összeállítania, amely segít az ügynökügy feltárásában, tisztázza, kik voltak a haszonélvezői a rendszernek, kik irányították az apparátust.

A kormány nem tudta tartani a 10 nappal ezelőtt lejárt határidőt, pedig a NEB felállítását már jóval a frakciószövetség márciusi kérése előtt kilátásba helyezte. A januárban hatályba lépett úgynevezett átmeneti törvény már tavaly decemberben tervbe vette a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrehozását. A törvény szerint ennek a testületnek kellene feltárnia „a kommunista diktatúra hatalmi működését, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban” kellene közzétennie.

A "kommunista hatalom birtokosai"

Két héttel ezelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) rendezett konferencián a kutatók nekiszegezték a kérdést az ügy felelősének, Rétvári Bencének, hogy jónak tartja-e a jelenlegi szabályozást, és ha nem, akkor mit változtatna rajta. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a sürgetést azzal hárította, hogy a kormány tervezete majd megnyugtató módon rendezi a problémakört. A Kormányszóvivői Iroda a hvg.hu-val pénteken azt közölte, a NEB megalakításáról szóló törvénytervezet még nem járt a kormány előtt, mert "további szakmai döntések meghozatala szükséges". A kormány reményei szerint az Országgyűlés július közepéig tartó ülésén meg is születhet a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról szóló törvényszöveg.

Rétvári Bence - a feje tetejéről a talpára állítaná a rendszert

Túry Gergely

A Fidesz egyes politikusai már kézhez kaptak egy koncepciót, amiből kiderül, hogy leginkább személyiségi jogi kérdések tisztázása okoz gondot. Úgy tudjuk, a fő kérdést az átmeneti rendelkezésekben már szereplő „kommunista hatalmat birtokló személy” fogalmának meghatározása jelenti. Egy a koncepciót ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint ez a fogalom egyelőre csak az alkotmányhoz illesztett sarkalatos törvényben szerepel, nem része a magyar jogrendszernek, így nemcsak azt kell tisztázni, hogy kikre vonatkozik, de át is kell vezetni majd a vonatkozó jogszabályokba.

Forrásunk szerint a legnehezebb kérdés annak tisztázása, ki volt közszereplő az 1990 előtti rendszerben, ki „gyakorolt valós hatalmat”. A neve elhallgatását kérő szakpolitikus szerint ez azért is okoz nehézséget, hiszen az említett fogalom nemcsak az állampárt és a kommunista állam – egyébként is nyilvános, akár a történelemkönyvekből hozzáférhető – vezető munkatársait, hanem a rendszerrel kapcsolatban lévő, és ezáltal érdemi befolyással rendelkező újságírókat, egyházi vezetőket is érinti, és a politikus szerint nagyon nehéz meghúzni a határt. Mindez arra utal, hogy a kormány nemcsak a párt vagy az állam hivatalos vezetőit akarják megnevezni, hanem a rendszerrel együttműködő személyeket, akiknek ebből az együttműködésből befolyásuk, hatalmuk és előnyük származott.

Úgy tudjuk, ez a meghatározás lehet az alapja az adatok és dokumentumok nyilvánosságra hozatalának is. Rétvári Bence az ELTE-n tartott május 10-i konferencián azt mondta, gyökeresen új jogi megközelítésre van szükség – ahogy fogalmazott –, „a fejéről a talpára kell állítani az ügyet”, szerinte először azt kell feltárni, kik voltak a diktatúra működtetői.

Besúgók voltak-e a párttitkárok?

Fideszes forrásunk szerint a koncepció felveti, hogy a teljes kutathatóságot és – leszámítva a származási, vallási, nemi orientációra vonatkozó adatokat – teljes nyilvánosságot kellene biztosítani azon személyek esetében, akik végül belekerülnek a „kommunista hatalmat birtokló személy” kategóriájába.

Ungváry Krisztián - pert vesztett a volt párttitkár-helyettessel szemben

Horváth Szabolcs

„Lényeges, hogy az érintettek ne hivatkozhassanak a személyiségi jogra, ne bújhassanak mögéje és ne perelhessenek a hatalom egykori birtokosai” – mondta forrásunk, aki szerint ezt a jogot csak abban az esetben lehetne biztosítani, ha a nyilvánosság előtt az érintett személyről valótlan állítások jelennek meg. A neve elhallgatását kérő szakpolitikus Kiss László alkotmánybíró és Ungváry Krisztián közti pereskedést hozta fel példaként.

Kiss 2010 júniusában pert nyert a történész ellen, mert Ungváry egy 2007-es, az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt állította, hogy a későbbi alkotmánybíró az 1980-as évek elején a pécsi egyetem párttitkár-helyetteseként „besúgóként” jelentéseket írva közreműködött a Dialógus nevű ellenzéki csoport felszámolásában. Bár a rágalmazásért indított pert Kiss elvesztette, egy másik pert megnyert, mert a bíróság szerint nem volt „hivatalos kapcsolat”, besúgó – hiszen párttitkár-helyetteseként eleve kapcsolata volt a rendszer működtetőivel, eleve a pártállami rendszer védelme volt a dolga.

Mi lesz a mágnesszalagokkal?

Továbbra is kérdéses viszont, hogy nyilvánosságra hozhatók-e azon ügynökök adatai, akik majd kívül esnek a „kommunista hatalmat birtokló személy” fogalmán. Forrásunk erről mindössze annyit mondott, hogy a kutathatóság biztosítása ezen esetekben sem lehet kérdés, a nyilvánosság garantálása viszont szerinte azokban az esetekben lehet fontos, ahol az ügynek a jelenre vonatkozóan is kihatása van. Ellenpéldaként olyan esetet említett, amikor hűtlenség miatt zsarolták meg egy házaspár egyik tagját, és vették rá, hogy jelentsen, de évtizedek elteltével szerinte „nem kéne megmérgezni” már a házasságot.

Rétvári Bence államtitkár 2010 végén felvetette, hogy ezekben az esetekben a megfigyeltek jogait kellene előtérbe helyezni akár a történészek kutatási lehetőségét is háttérbe szorítva. Rétvári akkor azt nyilatkozta, hogy a megfigyeltek kikérhetnék és hazavihetnék a dokumentumokat a levéltárakból, anélkül, hogy ezekről másolat maradna. Erről 2010 decemberében még kormányhatározat is született, de a felvetés nyomában kialakult vita és a nemzetközi tiltakozás miatt egy évvel később a kabinet levette napirendről az ügyet, majd ezt követően kerültek be az átmeneti rendelkezésekbe a kommunista múlt feltárására vonatkozó passzusok (köztük az is, hogy az MSZP az MSZMP jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.)

Úgy tudjuk, a kormány koncepciójának nem része az 1990 után is továbbszolgáló titkosszolgák adatainak kezelése, de több forrásunk is azt mondta, a Fideszben továbbra is Kövér László volt titokminiszter álláspontja a meghatározó, aki ragaszkodik ahhoz, hogy az ő adataikat semmilyen körülmények között ne lehessen megismerni.

Ugyanakkor forrásaink szerint az egykori állambiztonság legnagyobb adatbázisát tartalmazó mágnesszalagok ügye sincs benne a koncepcióban, mert az – ahogy forrásunk fogalmazott – egyedi eset, az adatok kezelése attól függ, hogyan szabályozzák majd a törvények a kutathatóságot és a nyilvánosságra hozatalt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízott vezetője, Göbölös László a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén azt mondta, ezeken lehetnek olyan adatok, amelyeknek nyilvánosságra hozatala még ma is nemzetbiztonsági érdeket sértene.

Konfliktusok a Fideszben

Nemcsak a kormány késlekedik a törvénycsomag megalkotásával, hanem a Fideszben is komoly vitákat váltott ki az ügy kezelése. Az LMP akkori frakcióvezetője, Schiffer András decemberben nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely teljes egészében megismerhetővé akarta tenni az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.

Dossziék a levéltárból - unokáink sem fogják olvasni?

Müller Judit

Schiffer tervezetének tárgysorozatba vételét a kormánytöbbség nem támogatta február 20-án. A kormánypártok akkor sem voltak egységesek, mert tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott. A miniszterelnök-pártelnök nemmel voksolt, Lázár János jelen volt, de nem nyomott gombot.

A tervezet elutasítását Lázár egy héttel későbbi sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy ő támogatta volna az ügynökügy rendezését, de az álláspontjával kisebbségben maradt a saját képviselőcsoportjában. Ez március 5-én éles vitát váltott ki a frakcióülésen, mert több fideszes képviselő szerint ők csak azért szavaztak nemmel, mert Lázár erre utasította őket.

Ezt követően kérte fel a Fidesz március 19-én a kormányt a csomag előkészítésére, amelyhez Lázár támpontokat is adott. A frakcióvezető azt kérte, hogy a NEB-be a "napi politikától független tagokat", "komoly társadalmi, szakmai tekintélyeket" delegáljanak. A testület létszámára, a tagok javadalmazására a kormány tesz majd javaslatot, Lázár szerint "több évtizeden át" lehet munkájuk. Mint a frakcióvezető elmondta, a pártelnökség javasolta a kormánynak a testület felállítását, amely saját működési szabályzatát maga dolgozná ki.