Magyarország nyilvánvalóan Európa része, elkötelezett az európai értékrend mellett, ezért nem távolodhat el vagy válhat ki az unióból. - mondta Martonyi János külügyminiszter az M1 Ma reggel című szerdai műsorában.
A külügyminiszter a magyar uniós csatlakozás kilencedik évfordulója alkalmából az kiemelte: ezt Magyarország közép-európai országként sem tehetné, hiszen Közép-Európa-politikájának egyetlen megvalósítási tere az integráció. A magyar kormány nem kívánja felülvizsgálni az ország uniós tagságát, de fontos, hogy megvédje a nemzeti érdekeket az EU-ban, és részt vegyen az integráció megerősítésében és megújításában - mondta Martonyi János az M1 reggeli műsorában.
Úgy vélte, az unióval fennálló viták alkalmat adnak arra, hogy a kormány elmondja, megmagyarázza, mit miért csinál, megvilágítsa az intézkedései hátterét. Ugyanakkor vannak félreértések is, amelyek mögött sokszor politikai megfontolások állnak - mondta a tárcavezető. Hozzátette: az elmúlt évek "az átlagosnál több vitát és nézeteltérést" hoztak felszínre.
Hangsúlyozta: abban, hogy az országban erősödik az euroszkpeticizmus, szerepet játszik, hogy Magyarország kilenc éve tagja az uniónak, és ebből közel hét évben válság volt az országban. Magyarországon már 2006-ban megjelent a gazdasági, pénzügyi, költségvetési, politikai és morális válság, és ezt tetézte a későbbi globális válság - emlékeztetett.
Martonyi János kitért arra is, hogy jelenleg egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják az európai projekt értelmét és célját, így Magyarország nem különbözik a többi országtól a fokozódó ellenérzések tekintetében. Az a nemzetközi, politikai, ideológiai ihletésű kampány, amely kétségbe vonja a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét, a jogállamiságot, sokat árt - közölte. Mint mondta, európai szinten is folyik a pártverseny, "ennek isszuk a levét", mert a belső politikai harcokban Magyarországot is felhasználják eszközként.
A külügyminiszter úgy látja, a vitákban konkrétumokról, tényekről kell beszélni, és Magyarország kész a párbeszédre, a konzultációra. Kezdettől ez a kormány álláspontja, és több esetben eredményesnek is bizonyult, hiszen sok kérdésben találtak megoldást, bizonyos jogszabályokon változtattak is - idézte fel. Úgy fogalmazott, a bizottság elnöke, José Manuel Barroso legutóbb megjelölt három olyan kérdést az alaptörvény módosításával kapcsolatban, amelyeket az uniós testület jogsértéséként érzékelhet - "bár ezt egyértelműen nem mondták ki" -, és ezek olyan konkrét ügyek, amelyek "értelmes párbeszéddel" rendezhetők. Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2004. május 1-jén csatlakozott az integrációhoz.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
