"Egy otthon talált francia egyeurós pénzérmét hoztam magammal. Bár a városnak is van egy eurója, fontos gesztus volt, hogy ezt én magánszemélyként fizessem be a város kasszájába" - mondta a fideszes politikus a pénztár előtt újságíróknak.

Páva Zsolt április 26-án jelentette be, hogy Pécs jelképesen, egy euróért visszavásárolta a Pécsi Vízműnek a francia Suez Environnement vállalatcsoport által birtokolt tulajdonrészét. A korábban követelt 10 milliárd helyett a Sueznek 3 milliárd forint kompenzációt is fizetnek, amelyet a július 10-iki fizetési határidőig a kormány biztosít a város számára.

A polgármester a bejelentéskor azt mondta, hogy az önkormányzat a megállapodással jól járt, hiszen a 3 milliárd forintos kompenzálással szemben az elmúlt 3 és fél évben megtakarítottak a pécsi polgároknak 2,9 milliárd forintot, azaz ennyivel fizettek kevesebbet a szolgáltatásért. Hozzátette: ez idő alatt az új szolgáltatónak, a Tettye Forrásháznak pedig közel 500 millió forintos nyeresége volt.

Pécs 2009. október elején mondta fel a szolgáltatási szerződést, és vette át a városi vízközműveket, miután az addigi vízszolgáltató Pécsi Vízművel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetőit. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház a szolgáltató.

A város és a kisebbségi tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy százszázalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügy érintettjei mintegy negyven jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Suez 32,3 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forintról szóló beadványt nyújtott be a bécsi választott bírósághoz a Pécsi Vízmű székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért. A kárigényt Pécs "méltánytalannak és szándékosan túlzónak" tartotta.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A döntést a Kúria elődje, a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.

A Kaposvári Törvényszék időközben jogerősen kimondta: jogsértő volt a vízműszékház 2009. októberi birtokbavétele, az eredeti állapotot azonban nem állíttatta helyre, mert úgy találta, annyi változás állt be az ügyben, hogy az nem indokolt.

A Suez és a város megállapodásának aláírását követően a pécsi MSZP jelezte, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, a dokumentumok áttanulmányozását követően ugyanis feltételezik, hogy amennyiben a városvezetés a 2009-es közgyűlési határozatoknak megfelelően járt volna el, nem kellene 3 milliárd forint kompenzációt fizetni.

Erre a polgármesteri kabinetiroda akkor úgy reagált, hogy "az MSZP még mindig képtelen a pécsiek oldalára állni, csak saját önös politikai érdekeit követi". "Az MSZP képtelen elviselni, hogy Pécs sikerrel szerezte vissza a legfontosabb közszolgáltatását, hogy a város vízszolgáltatója csak a pécsiek és nem egy multinacionális, külföldi cégbirodalom érdekei szerint működik" - írták annak idején.