Egyelőre nincs hivatalos döntés a miniszterelnök-jelölt személyéről, de Mesterházy Attila a jelek szerint a szocialisták érzékeny pontjára tapintott az MSZP szombati választmányi ülésén, amikor annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz 2014-ben csak baloldali programmal és szocialista kormányfőjelölttel győzhető le.

Az MSZP-ben úgy látják, hogy mivel az Együtt 2014 – ígéretével ellentétben – nem képes megszólítani a Fideszből kiábrándult, de a szocialistákkal szemben fenntartásokkal viseltető szavazókat, és jelenleg alig nagyobb Bajnaiék tábora, mint az SZDSZ-é volt 2002-ben és 2006-ban (viszont kisebb, mint az Együtt megalakulása után szétvert LMP-é volt 2010-ben), így minden bizonnyal a legnagyobb ellenzéki pártnak kell vezetnie az összefogást. Ráadásul meglepetésre a hétvégén az E14 helyett az LMP-nek sikerült egy Fidesz-kritikus jobboldali celebválogatottat felvonultatnia, ami azt jelzi, hogy a centrumban Schifferék továbbra is konkurenciát jelentenek az Együtt számára – ráadásul őket nem terheli a Bajnai és köre révén az E14-et nyomasztó szociálliberális örökség.

"Dac-faktor"

Bajnai környezetében eközben az áprilisi megállapodás felrúgásával vádolják a szocialistákat, mivel a június 17-re tervezett tárgyalások előtt Mesterházy Attila jelezte, hogy vállalná a kormányfőjelöltséget. Az MSZP-ben ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az E14 vezetője volt az első, aki május elején a pozsonyi Új Szónak adott interjújában jelezte, szívesen lenne az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

MTI / Illyés Tibor

Nem akar többet kertelni a saját párttársai előtt, ha felkérést kap a miniszterelnök-jelöltségre, akkor 110 százalék, hogy igent fog mondani – a hvg.hu értesülései szerint ezt jelentette be napirenden kívül Mesterházy Attila az MSZP miniparlamentjének nevezett választmány szombati ülésén. A párttagoknak információink szerint azt hangsúlyozta, a baloldal számára biztos vereségnek ígérkező 2010-es választás előtt is megvolt benne a küzdelemhez szükséges „dac”, és ezt a „dac-faktort” ne becsüljék le, mert nagyon fontos tényezője a politikának.

A választmányi ülésről beszámoló hvg.hu-cikk megjelenése után az Index kedden arról írt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőségében már eldőlt: Mesterházy lesz a miniszterelnök-jelölt, így az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért mozgalommal folytatott vetélkedést az MSZP-ben lezártnak tekintik – hetekkel a hivatalos együttműködési tárgyalások megkezdése előtt.

Kedden Mesterházy Attila Egerben újságírói kérdésre cáfolta a sajtóértesülést, miszerint a szocialista párt vezetése döntött volna a miniszterelnök-jelölésről, és megismételte a választmányon mondottakat, melyek szerint „110 százalékos” az elhatározása a posztot illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is egyeztetni akar a közös jelöltekről és a közös listáról, Bajnai Gordon és közte pedig tényleg folyik vetélkedés a miniszterelnök-jelölti posztért.

Elébe ment a mérkőzésnek

A szombati választmányról a sajtóban megjelent információk után Bajnai felhívta a „forródróton” Mesterházyt, aki a volt kormányfőt állítólag azzal igyekezett megnyugtatni, hogy nem akarnak elébe menni a két szervezet közti egyeztetéseknek – tudta meg a hvg.hu a volt miniszterelnök egyik munkatársától.

A két politikus közötti közvetlen telefonos kapcsolat kialakításáról – miközben Mesterházy és Bajnai még az előző ciklusból ismerik egymás mobilszámát – még az április végi MSZP-s választmányi ülésen állapodtak meg Bajnai javaslatára. Az emlékezetes ülésre ellátogatott a volt miniszterelnök is, és kitűzték a tárgyalások kezdőpontját június közepére. (A két politikus közti feszültségeket mutatja, hogy pár nappal később egy interjúban Bajnai már arra panaszkodott, hogy „nem működik” a forródrót, nem tudta elérni a szocialisták elnökét.)

A hvg.hu-nak több vezető MSZP-s politikus is megerősítette, hogy nincs elnökségi döntés a miniszterelnök-jelöltségről. Az eredeti tervek szerint a párt miniszterelnök-jelölő kongresszusát novemberre hívják össze, de az sem zárható ki, hogy a nyáron a választmány már leteszi a voksát Mesterházy vagy egy másik jelölt mellett. Ha ez megtörténik, akkor ebből a helyzetből – mint egy forrásunk fogalmazott – „már nehéz lesz visszajönni”, még ha lenne belső ellenzék, akkor is nehezen tudná a kongresszust megfordítani.

Mint a hvg.hu tavaly szeptemberben, Bajnai politikába való hivatalos visszatérése előtt megírta, a szocialisták úgy élték meg a volt miniszterelnök október 23. előtti tapogatózó tárgyalásait, hogy a nagy 2010-es vereség után „cserbenhagyta őket”, majd „kívülről”, egy ellenzéket összefogó ernyőszervezet élén, az MSZP-t „legyűrve” akar visszatérni.

Ahogy a hvg.hu és az Origo is megírta, ez a hangulat mostanáig fennmaradt: az áprilisi választmányon Bajnai számos kényes kérdést, kritikát kapott. Információink szerint – amit egy Mesterházyval kritikus forrás is megerősített a hvg.hu-nak –, a szombati tanácskozáson kétszer kapott tapsot a pártelnök: amikor arról beszélt, hogy mindenképpen a szocialistáknak kell adnia a miniszterelnök-jelöltet, majd amikor közölte, ha felkérik, vállalja a megmérettetést.

Belső ellenzék nélkül

Forrásaink jelzésértékűnek tartják, hogy a szombati tanácskozáson Tóbiás József kérdezte meg Mesterházyt, mik a tervei, pedig a parlamenti frakcióvezető-helyettes volt az egyik MSZP-s politikus, aki mostanáig „visszafogta” a pártelnököt. Tóbiás mellett szintén a most átírt forgatókönyvet támogatja Baja Ferenc is, márpedig kettőjüket azon politikusok közé sorolják a pártban, akik nem Mesterházy lekötelezettjei: nem tagjai az elnök beosztottjaiból és felfedezettjeiből álló elnökségnek, sőt Tóbiással szemben a tavalyi tisztújításon még indult egy „mesterházysta” jelölt is Pest megyében.

MTI / Földi Imre

Az utóbbi egy évben forrásaink szerint Mesterházy belső ellenzéke hátország nélkül maradt, ráadásul a korábban az élvonalból visszavonult, de még erős befolyással rendelkező Kiss Péter elhúzódó betegséggel küzd, így idén már nem fog beleszólni a vetélkedésbe. Ráadásul a Fidesz bevezette új választási rendszer is Mesterházy kezére játszott az elmúlt egy évben, ugyanis rá kellett szabni a pártszervezetet a választókerületi szisztémára, ezek vezetőit pedig az elnökség választja ki, így a megyei pártelnökök elvesztették a befolyásukat. (A megyei elnököknek nagy szerepe volt abban, hogy 2004-ben nem Kiss, hanem Gyurcsány lett a kormányfő, majd 2009 tavaszán rávették Gyurcsányt, hogy a miniszterelnökség után a pártelnökségről is mondjon le, viszont eldöntötték a tragikomikus miniszterelnök-jelölti castingot Bajnai Gordon javára – a szerk.)

Ellenzéki matekozás

Mind Bajnai Gordon környezetében, mind a szocialista vezérkarban úgy ítélik meg, hogy ellenzéki összefogás nélkül egyedül az MSZP nem képes 2014-ben legyőzni a Fideszt. Az egyik forrásunk felemlegette a Századvég májusi mérését: a Bajnai-stáb tagja szerint ez azt mutatja, hogy két ellenzéki szervezet támogatottságát összeadva már közelítik a Fideszt. (A kormánypárt a teljes népesség körében a cég szerint 24 százalékon áll, az MSZP 13 százalékos és az E14 6 százalékos támogatással bír.) Forrásunk szerint Bajnaiék továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszterelnök-jelöltről az együttműködésben részt vevő pártok közösen döntsenek.

Az E14-es forrásaink szerint Mesterházy áprilisban és most is rájátszott az egyszerű szocialista tagok érzelmeire. Szerintük mindkét alkalommal irányított volt a beszélgetés: Bajnait szándékosan támadták, most pedig Mesterházy azért állt elő azzal, hogy vállalja az esetleges felkérést, hogy erős felhatalmazással mehessen az ellenzéki tárgyalásokra.

Több MSZP-s forrás viszont azt mondta a hvg.hu-nak, nemcsak érzelmek, hanem „hideg számítások” is befolyásolják a párt vezetőségének hozzáállását az Együtt 2014-hez. Forrásaink úgy látják, valóban nehéz lenne kommunikálni párton belül, ha nem a legerősebb ellenzéki párt adná a miniszterelnök-jelöltet, ugyanakkor Bajnai szervezetében a májusi mérések ellenére sem látnak növekedési potenciált. Ezt részben arra vezetik vissza, hogy a Fidesz Bajnai-ellenes, tavaly október óta folyó kampánya megtette a hatását, a választók többsége a 2010 előtti időszakra asszociál a neve hallatán.

Ugyanakkor az MSZP vezetése szerint Bajnai nem tudja teljesíteni az ígéretét: képtelen lesz megszólítani a Fideszből kiábrándult, de a szocialistákra még mindig neheztelő szavazókat.

A helyzet azonban az, hogy erre eddig az MSZP sem volt képes; bár Mesterházyt forrásaink Horn Gyula óta „belül” a legkomolyabb támogatottsággal rendelkező szocialista pártelnöknek tartják, arról nem feltétlenül vannak meggyőződve, hogy neki sikerülhet az, amibe Bajnai is belebukni látszik: vagyis hogy bizonytalan szavazók megnyerésével erősítse meg az ellenzék szavazótáborát. Az MSZP-ben mindenesetre saját, korábbi mérésüket állítják szembe a májusi közvélemény-kutatásokkal: a belső használatra készült kutatás szerint a szavazótáborok között legalább 90 százalékos az átfedés, és ha az egyik párt kiesik, akkor a támogatói nagy valószínűséggel átszavaznak a másik pártra.