Egyelőre nem mehetnek nyaralni a képviselők idén a nyári rendkívüli ülésszakot (ami csak a nevében rendkívüli, mert minden évben szokott lenni). Sokáig semmi nem utalt arra, hogy június 10. után is ülésezne a parlament, nem került fel a honlapra a rendkívüli ülésszakot kezdeményező iromány, de péntekre az előzetes ülésterv táblázatában már látszik, hogy keddre, péntekre, illetve június 17-re és 21-re (utóbbi szintén péntek) is be van tervezve egy-egy ülés.

Napirend előtt nyilván sok szó esik majd az árvízi védekezésről, mindenki támogatja majd a kormányt, de utána, az interpellációk közt visszatér a magyar politikában megszokott hangnem. „" Fideszes érintettség miatt akadozik a nyomozás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál?” – szegezi elsőként a kérdést a nemzetgazdasági miniszternek a szocialista Harangozó Tamás. Párttársa, Burány Sándor pedig azt kérdezi: „Mi jöhet a földmutyi és a trafikmutyi után?”

Túry Gergely

„Kit vernek át a hazug propagandával?” – interpellálja az emberi erőforrások miniszterét a jobbikos Bartha Szilvia. Párttársa, Sneider Tamás immár második alkalommal aggódik a szociális intézmények – a statisztikák szerint is alulfizetett –dolgozóiért. A képviselő egyszerre állít és kérdez, az interpelláció címe: „A szociális szféra a süllyesztő felé halad, ugye nem csak ígéret, hogy még idén pótolják az elmaradt béremelést?”

Ezen a héten egyetlen kormánypárti öninterpelláció hangzik el, a fideszes Wittner Máriától. Az 1956-os forradalmár interpellációjának címe „Erkölcsi igazságtétel", amiből egyelőre nem derül ki, hogy az ’56 utáni megtorlások áldozatainak, a 2006-os rendőri túlkapások elszenvedőinek, vagy a Hajdú-Bét baromfifeldolgozó károsultjainak jár az igazságtétel.

Forradalmi jogalkotás

Hiába az árvíz és a nyár, a törvénygyár nem áll le, a hétfői ülés elején is dönteni kell két vadonatúj törvényjavaslat napirendre vételéről. Az egyik Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Rétvári Bence államtitkár indítványa a kereskedelmi törvény módosításáról, amely a romkocsmadó (hivatalos nevén felügyeleti díj) bevezetésével igyekszik megoldani a belvárosi szórakozóhelyek és a lakók közti feszültséget.

MTI / Marjai János

A másik javaslatnak azonban se szövege, se címe, de még száma sincsen, csak annyi biztos, hogy a kormány kezdeményezésére kerül majd a napirendre. Az üléstervből az is kiderül, hogy általános vita hétfőm, a részletes vita kedden lesz, a zárószavazás pedig még ezen a pénteken. Egyelőre csak találgatni lehet, de előfordulhat, hogy a péntek délután benyújtott vadonatúj jegybanktörvényről van szó, de az sem kizárt, hogy az alaptörvény ötödik módosítása érkezik, amellyel a kormány enged valamelyest az Európai Bizottságnak.

A napirenden rengeteg javaslat elfogadása szerepel, közülük a legtöbb olyan formában, hogy hétfőn lesz a záróvita, kedden pedig a zárószavazás. Ennek a némileg szokatlan eljárásnak az oka, hogy a házszabály szerint a zárószavazás előtti módosító indítványt legkésőbb a javaslatról döntő ülésnap megkezdése előtt 24 órával lehet benyújtani. Korábban ez nem nagyon zavarta a kormánypárti képviselőket, de már jobban ügyelnek az ilyesmire, mióta Áder János köztársasági elnök eljárási hibák miatt több törvényt is visszadobott.

Adatigénylés, Margitsziget és pártpénzek

Ezen a héten két ilyen, Áder által visszaküldött törvényjavaslat is szerepel a napirenden. Az egyik az agrárkamarai törvény módosítása, a másik pedig az információs törvény módosítása, amely megnehezítené a közérdekű adatigényléseket. Utóbbi úgy módosulna az államfői vétó után, hogy csak azt lehetne megtagadni, ha valaki a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű” kiadását kéri. Ha azonban erre hivatkozva tagadják meg az adatigénylést, akkor nem lehetne közvetlenül pert indítani, hanem csak az adatvédelmi hatósághoz lehetne fordulni.

Már hétfőn elfogadhatják azt a törvényt, amely kivonja a XIII. kerület közigazgatása alól a Margitszigetet, és közvetlenül a főváros kezébe adja. Szintén zárószavazásra kerül az a rendészeti salátatörvény, amely egyebek mellett a szabálysértési törvényt módosítja: jogot ad például a törvényszékek elnökeinek, hogy a százezerszám érkező, ezért a bíróságokat rendkívüli módon leterhelő szabálysértési ügyeket áthelyezzék az alájuk tartozó a járásbíróságok közt. Módosulnak az eltűnt személyek és tárgyak körözésének szabályai is.

Fülöp Máté

Szintén hétfőn fogadhatják el az új kampányfinanszírozási törvényt, és az egészen friss választási eljárási törvény módosítását. Az eredeti elképzelés szerint a pártok a választási évben nem kapták volna meg szokásos költségvetési támogatásukat, de ezt utóbb – az MSZP javaslatára, de a kormánypártok támogatásával – elvetették. A választási eljárási törvény módosításában benne maradt egy olyan hiba, amely alapján elvileg lehetővé tenné, hogy a bíróság bárkit megfosszon a választójogától, de ezt a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosítója kijavítja.

Rágalmazás és régi bűnök

Hétfőn összesen tizenegy mentelmi ügy kerül a parlament elé, ebből nyolc a Közgép székházánál tüntető LMP-s képviselőkről szól, akiket a milliárdos állami megrendeléseket sorban elnyerő cég ügyvédje jelentett fel rágalmazás miatt (a határozatokban idézett feljelentésből nem derül ki, miért lenne rágalmazás a telephely kapujában tüntetni). A képviselők kérték mentelmi joguk felfüggesztését, de a bizottság ezt nem javasolja, mivel magánvádas ügyekben nem szokás kiadni a képviselőket.

A fideszes Tasó Lászlót, Nyíradony polgármesterét egy helyi lakos jelentette fel rágalmazás és becsületsértés miatt, sérelmezve, hogy a polgármester az egészségház felújításával kapcsolatosan tett kijelentéseit. Érdekes módon Tasó a feljelentő a jobbikos Rubi Gergely mentelmi ügyében. Az ellenzéki képviselő azt állította, hogy Tasó engedély nélkül üzemeltet egy apartmanházat Hajdúszoboszlón, amelynek bevétele nem szerepel vagyonnyilatkozatában. A fideszes Csenger-Zalán Zsolt ellen Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere terjesztett elő pótmagánvádat rágalmazás miatt, a helyi uszodaberuházásról kialakult nyilatkozatháború után.

Kedden kiderül, hogy milyen módon kívánja a parlament a XX. századi diktatúrák emlékét tudatosítani a mai fiatalokban. Erre rögtön három határozati javaslat is van: szocialista képviselők azt javasolták, hogy – állami támogatással – valamennyi magyar diákot vigyenek el legalább egyszer az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre; KDNP-s képviselők minden 5-8. osztályosnak előírnák, hogy egy történelemóra keretében látogassa meg a Terror Háza Múzeumot; Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig az egykori recski munkatábor látogatását tenné kötelezővé.