szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből.

„Meg kell tiltani az állami szerveknek azt, hogy a választási kampány idején burkolt kampányt folytathassanak, azt, hogy a tevékenységüket ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt tegyenek közzé” – ez a mondat nem a kampánytámogatásokról folyó vitában a Fideszt támadó ellenzéki felszólalás részeként hangzott el, hanem a mostani kormánypárt vezérszónoka közölte 7 évvel ezelőtt, miért nem tudja támogatni a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere által beterjesztett tervezetet.

Nyitrai Zsolt fideszes parlamenti képviselő akkor azt kérte, tegyék világossá, hogy a kampány idején a kormány és a felügyelete alá tartozó különféle intézmények nem hirdethetik a „sikereiket” elősegítve ezzel a kormányzó pártok újraválasztását. Több évnyi vita után ez a tiltás is bekerült a tervezetbe, ám a Fidesz 2010-ben mégsem szavazta meg az MSZP javaslatát, mert ellenezte, hogy politikai hirdetéseket lehessen közzétenni a kereskedelmi tévékben, rádiókban.

A kereskedelmi reklámok tilalmát a Fidesz és a KDNP végül a legfőbb törvénybe, az alkotmányba illesztette, a 2006 és 2010 közötti fő követeléséről viszont „elfeledkezett” a szombaton benyújtott sarkalatos javaslatban. Nem tiltaná a Cser-Palkovics András és a Gulyás Gergely által kidolgozott tervezet azt sem, hogy a pártokhoz hivatalosan nem kötődő, akár különféle állami támogatásokban részesülő civilek bújtatott kampány folytassanak – a pártok mellett vagy helyett. Viszont a javaslattal jövőre leginkább a Fidesz járna rosszul: több mint félmilliárd forinttal kevesebb állami támogatást kapna.

„Haveri civilek”

„Ezt a törvényjavaslatot bármelyik párt könnyedén betarthatja anélkül, hogy fel kellene adnia a zavarosban halászást” – bírálta a tervezetet a kedden megjelent elemzésében a korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). A TI szerint pártok leginkább azzal kerülhetik meg az egyébként szigorodó és sok tekintetben jó irányba mutató szabályokat, hogy „haveri civil szervezettel kampányoltatnak” majd maguknak. Ugyanis a pártok jelöltenként legfeljebb 5 milliót költhetnek kampányra, ám ezt a szigorú előírást a „közeli” szervezetek bevonásával könnyen meg lehet kerülni. (A tervezetet nemcsak a civilek, hanem az ellenzéki pártok is bírálták – a szerk.)

A Fidesz 2010-es kampányzárója – van, aki nyer, van, aki veszít
©

Ezzel a módszerrel még az 1997 óta hatályos, az átlátható kampányfinanszírozást egyáltalán nem biztosító törvény mellett is előszeretettel éltek a pártok. A 2006-os választási hajrában tűnt fel egy, az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet támadó kiadvány, a Magyar Vizsla, melyet egy civil szervezet, az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége adott ki. A Fidesz eleinte cáfolta, hogy köze lenne a laphoz, ám később kiderült, hogy a párt irodájából faxolták át a nyomdába a kiadvány tartalmát. 2006-ban a szocialisták sem vetették meg a „civilek” támogatását. Amikor Gyurcsány Debrecenben akart kampányolni, akkor az MSZP helyett egy civil szervezet, a Páneurópai Ifjúsági Fórum foglalta le a városi sportcsarnokot az akkori miniszterelnöknek.

A kormányt az utóbbi két évben nagyszabású utcai felvonulásokkal támogatta a Civil Összefogás Fórum, melynek alapítói mindig is tagadták, hogy pénzt kapnának a Békemenetek szervezésére a Fidesztől vagy a Bajnai Gordont támadó plakátkampányukhoz. Igaz, az áprilisban nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatukból kiderült, hogy a tavalyi 46,5 milliós bevételéből 40 milliót a Fidesz pártalapítványtól kapott adományként. A CÖF emellett tavaly megkapta a párt jelentős állami támogatásokkal gazdálkodó alapítványának Polgári Magyarországért nevű díját, illetve a kormány az egyik szervezőt, Csizmadia Lászlót nevezte ki a közel 3 milliárdos kerettel rendelkező, civileknek támogatást osztó Nemzeti Együttműködés Alap élére. Csizmadia egy tavaly májusi rendezvényen arról beszélt, hogy kapott támogatást a miniszteri keretből a Békemenetet is népszerűsítő site, a Polgár Portál is.

Hét évvel ezelőtt az MSZP főleg az uniós fejlesztéseket tartalmazó második Nemzeti Fejlesztési Tervre építette a kampányát, Gyurcsány előre elígérte az EU-s támogatásokat. A fejlesztési terv neve és a párt kampányszlogenje is ugyanaz volt: „Új Magyarország” – ezért követelte a Fidesz a választások után a kormányzati hirdetések betiltását kampányidőszakban.

„Ha már ragaszkodnak a költési limithez, akkor az lenne a célravezető, ha pontosan szabályoznák, mit jelent a kampánytevékenység, és leszögeznék, hogy a limitbe bele kell számítani a jelölő szervezetek érdekében folytatott, de nem a pártok által végzett kampányt is” – mondta a hvg.hu-nak a TI jogi igazgatója, hogyan lehetne „lefedni” a civilek tevékenységét. Ligeti Miklós szerint ennek jegyében kötelezni kéne a kampányba beszálló civileket, hogy tegyék átláthatóvá a költségvetésüket: kitől kapnak pénzt, mire és mennyit költenek. Ugyanakkor a TI szerint az is elfogadhatatlan, hogy nem tartozik majd a kampányfinanszírozási törvény hatálya alá, ha „a minisztériumok, az önkormányzatok vagy éppen az állami vállalatok adnak le kormánypárti hirdetéseket”. (A hvg.hu február végi gyűjtése szerint a mostani kormány is sokat költ kommunikációra, az állam legfőbb médiaügynöksége több mint 10 milliárdnyi hirdetés kihelyezésére kapott 2010 óta megbízást. Az IMG legutóbbi miniszterelnökségi szerződése 2014. május 31-ig érvényes.)

Szigorú szabályok, kivéve…

A civilek álláspontja szerint a legfőbb gond, hogy az 1989-ben, majd az 1997-ben alkotott szabályok az átláthatatlan költések miatt ellenőrizhetetlenek és betarthatatlanok. Bár a még hatályos törvény is tartalmazza, hogy mennyit lehet maximum költeni (jelöltenként 1 millió forintot), a civilek szerint a pártok ennek a többszörösét fordították kampányra, miközben az ellenőrizhetetlen volt, hogy a milliárdos többletköltségeket honnan teremtették elő.

Röpködő milliárdok

A TI és a Freedom House Europe 2010-es kampányban megállapította, hogy a Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengedtek volna. Márpedig a törvények szerint a pártok képviselőjelöltenként legfeljebb egymilliót költhettek volna, azaz összesen 386 milliót. A pártok éves beszámolóikban szinte fillérre pontosan ezt az összeget mutatták ki, a civilek szerint viszont nagyságrendileg többet költenek, csak nem vallják be, az Állami Számvevőszék hatáskör hiányában pedig nem tudja ellenőrizni, hogy a bevallott összeg fedi-e a valós költést.

Ezt a problémát a TI szerint a szombaton bemutatott tervezet sem oldja meg: részben, mert a „haveri” szervezetekre a szabályokat nem terjeszti ki, részben, mert a pártok gazdálkodását sem teszi átláthatóvá.  Az ellenőrizhetőség érdekében a civilek már az előző parlamenti ciklusban is a kampányszámla bevezetését javasolták, amit a pártoknak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kellett volna vezetniük, az ÁSZ honlapjára pedig ki kellett volna helyezni, hogy állnak a költésekkel. A TI tavasszal viszont feladta a parlamenti pártok közti egyeztetések koordinálását, miután a Fidesz küldöttei több egymást követő találkozót is lemondtak.

A kampányszámla viszont – ha nem is abban a formában, amit a civilek szorgalmaztak – végül bekerült a két fideszes képviselő által beterjesztett szövegbe. Az egyéni képviselőjelöltek ugyanis 1-1 millió forintot kaphatnak dologi kiadásaikra a 2014-es költségvetésből, de ezt nem vehetik fel készpénzben – az összeg majd egy, az állami kincstár által nyitott számlára érkezik, onnan csak számlák ellenében utalható tovább. A pénzzel el kell számolni, és aki ezt időben nem teszi meg – esetleg nem szerzi meg a szavazatok legalább 2 százalékát –, annak akár kétmilliót is vissza kell majd fizetnie. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az adóhatóság végrehajtást indíthat ellene.

Kampánybusz Edelényben – miből állják a benzint?
©

Ám nemcsak a jelöltek, hanem ezen felül a jelölő szervezetek, azaz a pártok is kaphatnak állami támogatást. Ennek összege attól függ, hogy milyen szervezett az adott párt, hány egyéni választókerületben tud jelöltet állítani (igaz, ez nem lesz nagy kihívás: miután a kopogtatócédulák intézményét megszüntették, elég 500 támogató aláírást jelöltenként összegyűjteni). Ez az összeg elérheti az 597 millió forintot, ami látszólag jelentős előrelépés a 2010-es állapothoz képest, amikor az Országos Választási Bizottság ugyanis összesen 100 millió forintot osztott szét.

Csakhogy a pártok kampánytámogatására nem vonatkoznak a jelöltekre kidolgozott szigorú számvetési szabályok. Esetükben nem lesz transzparens kampányszámla, mindössze a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a felhasználás módját, amit a választást követő egy éven belül az ÁSZ megnézhet. Ez eddig is így volt: miközben a civilek becslése szerint milliárdokat költöttek, a pártok beszámolóikban minden fillérre stimmelt. Az ÁSZ pedig a beszámolók elfogadása után rendszeresen szóvá tette, ennyit tehet, mert nincs joga ellenőrizni, hogy a költést valós-e. A szombati előterjesztés továbbra sem bővíti az Állami Számvevőszék jogköreit.

Szűk esztendő

Jövőre várhatóan nem fognak úgy meglódulni a kampányköltségek, mint 2006-ban vagy 2010-ben, sőt a médiának és civileknek könnyebb lesz megbecsülni, mekkora összeget fordítanak a választások előkészítésére a pártok. Ugyanis a már elfogadott választási eljárási szabályok, illetve a negyedik alkotmánymódosítás szerint kereskedelmi tévékben és rádiókban – ahol sok pénzt elkérnek a reklámidőért – nem lehet majd hirdetni, csak a közszolgálati adóknál ingyen.

A plakátokra senki sem gondolt – Gyurcsány az elhíresült 2010-es plakáton
©

Ugyanakkor az internetes és a nyomtatott médiának be kell nyújtania az Állami Számvevőszéknek a hirdetési tarifákat, így az ÁSZ ezeket összevetheti a pártok beszámolóival. Csakhogy törvény melléklete olyan adatlapot nem tartalmaz, amely alapját képezné a kampányköltség-elszámolásának. Tehát nem világos, hogy a pártok bejelentik-e a végén, összesen hány oldalnyi hirdetést vásároltak a sajtóban, így nehéz lesz összevetni a tarifaárakkal. Ligeti Miklós szerint még ennél is nagyobb gond, hogy utcai hirdetések – buszok oldala, óriásplakátok, hirdetőoszlopok – tarifáit nem kell bejelenteni. Márpedig a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó cégek ma piacvezetőnek számítanak ezen a területen, tehát a bevétel nagy része náluk fog lecsapódni, sőt, akár kedvezményeket is adhatnak, de nem fog kiderülni, kinek mennyit.

A törvénytervezet szerint a pártok maximum 995 millió forintot költhetnek a kampányukra, ami jelentős változás az eddigi 386 milliós limithez képest. Az utóbbit még 1997-ben állapították meg, azóta ez az összeg elinflálódott (összehasonlításképp: 16 évvel ezelőtt 20 forint körül volt egy kiló kenyér), viszont a pártok nem tudtak megállapodni eddig a limit emeléséről. 

Ám hiába emelnék most a limitet, ha a pártok ezt nem tudják kihasználni: kampányévben ugyanis a tervezet szerint csak a jelöltenkénti állami támogatás jár (összesen 703 millió), a szokásos évi költségvetési támogatás nem. Tehát ebből a pénzből kell megoldani 2014-ben a pártszervezet fenntartását is: fizetni például az ilyenkor megugró telefonszámlákat, vagy a fűtést, az irodistákat.

Vesztesek és nyertesek

Ennek a változásnak a legnagyobb vesztese a Fidesz lenne: a párt évente – mivel 2010-ben közel 53 százalékot kapott – 1,28 milliárd állami támogatáshoz jut. Viszont a 2012-es mérlegbeszámolója szerint csak működésre és eszközbeszerzésre 242 milliót költött, tehát a 2014-es tervezet támogatás 35 százalékát az irodák fenntartása viheti el. Az MSZP jobban járna, hiszen évente csak 521 milliót kap (tehát jövőre 182 millióval többet kaphat), ám többet is költ működésre: tavaly összesen 340 milliót.

Nemcsak a szocialisták, hanem az összes többi párt többet kaphatna a törvénytervezet szerint, mint idén. Különösen az új szervezetek hátránya csökkenne az évek óta létező, apparátussal rendelkező, állami pénzt kapó pártokkal szemben: ha minden kerületben tudnak jelöltet állítani, akkor rögtön 703 millió forintból indulhatnának, amihez további adományokat gyűjthetnének. Mivel az új szabályozás szerint magasabb lesz a költési limit, mint az államtól kapott pénz, ez a tagság növelésére ösztönözheti a pártokat: míg a Fidesznek tavaly 150 milliónyi, az MSZP-nek 32 milliót hoztak a tagdíjak.

Változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy jogi személyektől (cégektől, önkormányzatoktól) és jogi személynek nem minősülő szervezetektől nem lehet majd adományokat elfogadni. Ez viszont az MSZP-nek jelenthet gondot: míg a szocialisták 37 milliót kaptak, a Fidesz kevesebbet, 11 milliót gyűjtött így.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Az vagy, ahogy eszel – ez a mindful eating

Az vagy, ahogy eszel – ez a mindful eating

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Vasco da Gama elsüllyedt hajójában találták meg a világ legrégebbi tengeri csillagóráját

Vasco da Gama elsüllyedt hajójában találták meg a világ legrégebbi tengeri csillagóráját

Meghalt Baló György

Meghalt Baló György

Elege van Kukorelly Endrének az állami díj-mutyikból – felajánlott egymilliót egy független elismerésre

Elege van Kukorelly Endrének az állami díj-mutyikból – felajánlott egymilliót egy független elismerésre

Mikor jelenik meg végre tényleg a "jövő mobilja"?

Mikor jelenik meg végre tényleg a "jövő mobilja"?